A munkáltatónak 2021 decemberében sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatások, valamint a reprezentáció és üzleti ajándék után.

Cikkünk a különböző, év végén szokásos ajándékozások, illetve az egyes ilyenkor megrendezésre kerülő rendezvények személyi jövedelemadó kötelezettségét mutatja be.
Év végén szokásosan előkerülő téma a különböző ajándékozások adókezelése, hiszen számos vállalkozás, illetve egyéb más szervezet (pl. hivatal, intézmény) esetében kerül sor ajándékok, jutalmak kiosztására, illetve ezen időszakban zajlanak az évzáró, mikulás, illetve karácsonyi rendezvények, ünnepségek. Ezek az események most már gyakran online zajlanak, a klasszikus vendéglátás jelleg a gyakorlatban számos esetben el is maradhat. Kérdésként merül fel, hogy ezen juttatások milyen feltételekkel és milyen közteher fizetési kötelezettség mellett biztosíthatók.

2021. december 5-én hatályba léptek az ún. KKV rezsicsökkentés szabályai. A villamos energiáról szóló törvény (VET) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló Kormányrendelet szabályait dr. Szabó Gergely LL.M., a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda ügyvédje ismerteti.

A koronavírus negyedik hulláma még felfelé ível, így egyre több foglalkoztató és munkavállaló tér vissza a távoli munkavégzéshez. Jelenleg is a veszélyhelyzetben bevezetett Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni a Munka Törvénykönyve helyett távmunka esetén. Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül. Hibrid munkavégzés során azonban nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ez alapján 2022. január 1-től megszűnik szakképzési hozzájárulás, két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. A kifizetőt terhelő ekho is 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

A pályázat keretében támogatható tevékenység a technológiafejlesztés - beleértve az infokommunikációs technológia fejlesztését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét -, továbbá az infrastrukturális és ingatlan beruházás, a tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. A pályázatok 2022. január 17-től nyújthatók be.

Szigorúbb szabályok védik jövő januártól azokat a fogyasztókat, akik okoseszközöket vagy digitális szolgáltatásokat, például szoftvereket, felhő- vagy streamingszolgáltatásokat vásárolnak – hívja fel a figyelmet az EY. Az értékesítőknek kötelező lesz frissítéseket nyújtani a termékekhez, és pontosan meg kell felelniük a reklámokban tett ajánlatoknak is. Az érintett hazai vállalatoknak alig pár hetük maradt, hogy módosítsák a szerződési feltételeket.

Az adóvisszatérítés minden olyan magánszemélynek jár, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

2021. július 1. óta működik az OSS/IOSS-egyablakos rendszer, amely megkönnyíti az Európai Közösség tagállamaiba terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adózók elektronikus ügyintézését. Azoknak az adózóknak, akik sikeresen bejelentkeztek a rendszerbe, időszakonként bevallást kell benyújtaniuk.

Az szja-visszatérítésről szóló kormányrendelet tisztázza, kik jogosultak a 2022 februári szja- visszatérítésre. Az is világossá vált, hogy az adóvisszatérítés érdekében mi a teendője a munkáltatóknak és az adózóknak.

Az egyéni vállalkozás indítása egyre több ember fejében fordul meg, ami nem is csoda, hiszen ennek a létformának megvan a maga vonzereje. Sokakat a nagyobb szabadság csábít és a 9-5-ig tartó állásából szeretnének kitörni, mások legfőbb motivációja, hogy olyan tevékenységgel keressenek pénzt, amit közel áll a szívünkhez. Talán már neked is megfordult a fejedben a vállalkozás ötlete vagy éppen az elindításának küszöbén állsz, csak nem vagy benne biztos, hogy miként kezdj neki, hogyan állnak össze a lépések.

Miután az adóhatóság a számlaadat-szolgáltatás alapján fogja elkészíteni az e-Áfa tervezetet, sokakat izgat a kérdés: mit lehet tenni azokkal a számlákkal, amelyeket cég nevére állítottak ki, azonban a kiadás nem a vállalkozás érdekében merült fel. S mi van, ha netán nem is értesül ezekről a vállalkozás? A kérdés tisztázásáért az adóhatósághoz fordultunk.

Meghosszabbított hitelmoratórium, adóvisszatérítés a családosok számára, személyi jövedelemadó mentesség a 25 éven alattiak számára, újabb nyugdíjprémium – ezek a legfontosabb, a központi költségvetést és azon belül különösen az adózást érintő változások, mellyel kalkulálhatunk év végétől.

A civil szervezetek esetében is megfigyelhető, hogy a működésüket, adózásukat, számvitelüket szabályozó jogszabályi környezet folyamatosan változik. A civil szervezetek esetében talán még több jogszabályhelyet, vonatkozást kell figyelembe venni, mint gazdasági társaságok esetében. Írásunkban összefoglaljuk a változásokat és a kiemelt területeket. Civil szervezetek alatt az alapítványokat és egyesületeket értjük!

A lakáskiadás jövedelméből adózni kell - hívta fel a figyemet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden, annak kapcsán, hogy a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást.

A BIREG kötelezettség a multi-/bilaterális, és CEMT engedéllyel tevékenykedő fuvarozókra, valamint az ilyen fuvarozásban érintett magyarországi fel/lerakóhelyekre terjed ki. Ismertetjük az alapvető tudnivalókat.

2018. óta általánossá vált az elektronikus ügyintézés az adóztatásban. Ugyanakkor vannak kivételek is. Érdemes újból áttekinteni, mely adózók kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra és milyen ügyekben.

Megváltozik az elsődleges felhasználók azonosítása: a jövőben az elsődleges felhasználók az Online Számla rendszer webes felületén a "Bejelentkezés" gombra kattintással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, az ügyfélkapus belépési adataikkal jelentkezhetnek be.

A veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként fizetett összeg.

A nők kedvezményes nyugdíjának első számú tétele, hogy nem ugyanazt az időtartamot kell figyelembe venni a jogosultság elbírálásához, mint a nyugdíj összegének kiszámításához, azaz különválik a jogosító és a szolgálati idő fogalma - hívja fel a figyelmet blogjában a Nyugdíjguru.

A munkaidő-kezelés egy bonyolult, megoldandó feladat, amelynek megoldása előttünk áll? Kérdésekből van elég ilyenkor… Legyen beléptető rendszerünk? Már nem szeretnénk papír jelenléti ívet, de mi lehet helyette?A hibás munkaidőadat hibás bérszámfejtéshez, adatszolgáltatásokhoz, sőt, akár bírságokhoz vezethet, így nem csoda, hogy a vállalatok igyekeznek körültekintően kezelni ezt a kritikus kérdést.Nekünk pedig van 3 tippünk, hogy ne őrüljünk bele a munkaidő-kezelésbe!1. tipp: Amikor beléptetőrendszer mellett döntünk, szembesülünk azzal, hogy össze kell kötnünk azt a bérszámfejtésünkkel, mert annak egyik kiinduló adata lesz a munkaidőadat.

Nem elegendő a távmunka egyes feltételeit céges belső szabályzatban rögzíteni, hanem szükséges lesz a szabályzat mellé egy olyan írásbeli megállapodás is, amelyben a munkavállaló és a munkáltató – amennyiben szükségesnek tartják – eltérnek a kormányrendelet szabályaitól. A céges távmunka-szabályzatok a jövőben is megmaradhatnak, de sokkal nagyobb hangsúlyt kap a munkavállalóval kötendő megállapodás tartalma.

2021 júliusától a másik tagállamba, nem adóalanynak történő értékesítés szabályai jelentősen megváltoznak. A változás következtében a jogszabályban bevezetésére kerül a távértékesítés fogalom, amely fogalmat eddig is használtuk a szakmai zsargonban, azonban magyar jogszabályban még nem került nevesítésre a fogalom.

A Kormány családokat támogató politikájának új elemeként 2022. január 1-jétől új – adóalapot csökkentő kedvezményként érvényesíthető – kedvezmény kerül bevezetésre a személyi jövedelemadó rendszerébe a 25 év alatti fiatalok kedvezménye néven. Cikkünk az új jogintézmény feltételeit ismerteti.

A már benyújtott törvényjavaslat szerint 2022-től az átalányadózó egyéni válllakozó jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes lesz, ami idei értékekkel és 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy csaknem 1,7 millió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Az új átalányadózásnál nem lesz tevékenységi korlát, csak bevételi

Számos kedvező adózású vagy akár adómentes megoldás is választható. A hazai vállalkozások egyre szélesebb körében jellemző gyakorlat, hogy nem csupán év végén, hanem kiemelt évközi alkalmakkor, így például húsvétkor is megajándékozzák dolgozóikat.

Az idei ajándékok körét a jelenlegi járványhelyzet és az aktuális adójogszabályok egyaránt alapvetően befolyásolják – hívja fel a figyelmet a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég.

A kiva a legjobb választás ott, ahol a cégvezető már most látja, hogy jövőre a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A próbaszámításokat a 2021-es évre várható eredmények alapján minden cégnek érdemes elvégezni

Jövőre azonnal jelenteni kell az adóhatóságnak, ha egy cég magánszemélyeknek vagy külföldi vevőnek állít ki számlát. Ez új típusú kötelezettséget ró a cégekre – hangzott el az EY webinárján. Az online adatszolgáltatás elmulasztása esetenként akár 500 ezer forint bírsággal is járhat, ezért érdemes időben automatizálniuk meglévő rendszereiket a vállalatoknak.

A 2021. évi költségvetés megalapozásáról szóló, július 3-án elfogadott törvény több ponton módosítja a jelenlegi ekáert. A módosításokat elsősorban az európai uniós jognak való megfelelés követelménye indokolta, ezen felül a változtatások kidolgozásakor fontos szempont volt az utóbbi öt év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevétele is. A törvény számos részletszabályról (különösen a bejelentési kötelezettség alá eső termékek köréről) nem rendelkezik, azokat egy későbbiekben kihirdetendő miniszteri rendelet tartalmazza majd.

A munkáltatók időt nyertek, mert a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összegek után 2020. december 31-éig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Cikkünk olvasói kérdésekre is reagálva foglalja össze a gyakorlati tudnivalókat.

A veszélyhelyzet elrendelésével egyidejűleg számos, a foglalkoztatás általános szabályait érintő változást vezetett be a kormányzat a munkaerőpiacot érintően, egyebek mellett 24 hónapra növelte a munkáltató által akár egyoldalúan is alkalmazható munkaidőkeret időtartamát.

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi az igazoltan koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket, melyek az adózók széles körét (magánszemélyek. egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok) érintik.

Magyarországon nem ritka, hogy egy házasság válással végződik, és a szülők új családot alapítanak. Az sem szokatlan, hogy a válás után a volt házastársak a gyerekek felett közös felügyeleti jogot gyakorolnak. Olvasónk estében azonban a gyerekek a közös felügyelet mellett a volt férjnél maradtak, ott laknak életvitelszerűen, míg a családi pótlékot a volt feleség veszi igénybe. Rendben van ez így, és mi a helyzet a családi kedvezménnyel? Olvasói kérdésre Surányi Erzsébet okleveles közgazda válaszolt.

Tömeges vírusfertőzések

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 51. § (4) bekezdése szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2) bekezdése alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ehhez szorosan kapcsolódik a 18. § (2) bekezdése, mely alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

Nem az első eset, amikor egy munkáltató azzal összefüggésben kap adatvédelmi bírságot, hogy megengedte a munkahelyi eszközök (e-mail-cím) magáncélú használatát is anélkül, hogy ezzel összefüggésben megfelelő belső szabályzattal rendelkezett volna. Különösképpen érzékeny terület az e-mail-fiók magáncélú használata. Nézzük, mi a legutóbbi NAIH-döntés tanulsága!

2020 közeledtével érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatók számára milyen kötelezettségek érvényesülnek, illetve lehetőségek nyílnak meg a következő év első napjától. Az ajánlásokat a legfontosabb munkáltatói kihívás: a munkaerőhiány szempontjából tettük. Csokorba szedtük a legfontosabb lépéseket.

Ahogy megszokhattuk, az ősz nemcsak a szüret, de – az adószakma számára – a változások időszaka is. November 12-én idén is megjelent az őszi adócsomag tervezete, nyári párjával ellentétben kevesebb módosítást hozva. Írásunkban az általános forgalmi adózást érintő változásokat tekintjük át, a hangzatos nevet viselő, a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvény módosításáról szóló T/8015. számú törvényjavaslatból „szemezgetve”.

A munkáltató által finanszírozott képzések kapcsán az alábbiakban a tanulmányi szerződések alapján biztosított támogatások adókötelezettségéről olvashatnak.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzés elvégzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Sokan fejezték be idén nyáron közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat. Ezzel egyidejűleg meg kell ismerniük a rájuk vonatkozó járulékfizetési előírásokat is.

A többnyire csak „nyári adócsomagként” nevezett törvények közül az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak változásait, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény pedig 2020-tól kivezeti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a kkv szektor számára elérhető adózási módok sorából.

AA foglalkoztatási formák közül ugyan a munkaviszony a legjellemzőbb Magyarországon, de gyakran találkozunk megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal is, akik nem csak egy-egy rövidebb projekt erejéig dolgoznak ezen keretek között. Cikkünkben áttekintjük, milyen ellátásra számíthat egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott szülő.

A nyár a pihenés,feltöltődés időszaka,de a munka ekkor sem áll meg. A munkavégzéssel összefüggő utazás adózási szempontból különös jelentőséggel bír,ugyanis üzleti utazás költségeit abban az esetben lehet adó megfizetése nélkül elszámolni,ha az utazás nem a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgálja.

Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény.

Egyéni vállalkozásból – speciális jogutódlási szabályok alapján – egy lépésben egyszemélyes kft. alapítható a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint.

A munkáltató „home office” szabályzata alapján a munkáltató havi öt munkanap erejéig átengedi az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók részére a munkavégzési hely kijelölésének jogát. Távmunkának számít-e az effajta munkavégzés?

Május 20-áig be kell nyújtaniuk az szja-bevallásukat azoknak a volt egyéni vállalkozóknak is, akik 2014. január elsejétől folyamatosan szüneteltették, és 2018. december 31-éig nem kezdték el folytatni a tevékenységüket, mivel 2018. december 31-én megszűnt az egyéni vállalkozói státuszuk. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik 2017. január 1-jétől szüneteltetik az egyéni vállalkozói tevékenységüket, és azt 2018. december 31-éig nem kezdték el folytatni.

Fokozódik a munkaerőhiány, melynek következtében egyre nehezebbé válik a munkavállalók szabadságának kiadása. Fontos azonban tudni, hogy a munkavállalói szabadság nem évül el, így azt előbb-utóbb mindenképpen ki kell adni, vagy azt pénzben kell megváltani. Az alábbiakban összeszedtük a szabadságkiadási akadályokkal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, és bemutatjuk, mire van jogszerű lehetőség, illetve mit tilt a jog.

A 2018-ban hozott törvénymódosítások – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao) – között több olyat találunk, amelyet már a 2018. évi beszámolónál, illetve adókötelezettség megállapításánál alkalmazni lehet. Ezeket foglaltuk össze.

Tévedésből nem a számára megfelelő adózási módot választotta az egyéni vállalkozó, mit tehet a változtatás érdekében? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: 2019. március 31-én kívánom megszüntetni az egyéni vállalkozásomat, melyet tévedésből átalányadózói minőségben kezdtem el működtetni, kata helyett. Az 58-as, a 08-as, a 01-es és a hipa-bevallásokon, valamint majd a 2020-ban esedékes 53-as szja-bevalláson kívül van-e teendőm? Mikortól jelenthetem be a katás egyéni vállalkozásom kezdetét? 2019. március 31-jén vagy április 1-jén? Van erre valamilyen korlátozás a megszüntetés miatt?

Bármely fél szünteti meg a munkaviszonyt felmondással, a felmondási idő számításának nagy jelentősége van. A munkavállalónak munkát kell keresnie, ha már talált, akkor kezdenie kell az új munkahelyen, át kell adnia munkakörét, a munkáltatónak pedig be kell töltenie az esetlegesen megüresedett pozíciót, ki kell állítania az igazolásokat, el kell számolnia a munkavállalóval.

A reprodukciós eljárásban résztvevő munkavállalók száma egyre jelentősebb, ezért is rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok kellő védelmet biztosítanak a gyermekvállalás előtt állók részére. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezés annak tartama, továbbá a kezdő és befejező időpontja tekintetében számos kérdést vet fel. Mindez azt eredményezi, hogy a munkáltatóknak körültekintően kell eljárniuk, ha a munkaviszony felmondással történő megszüntetését tervezik.

2019-től a korábbi cafeteriajuttatások egy része az összevont adóalap részeként adózik, ezért is érdekessé vált a mindennapokban a nettó, illetve a bruttó jövedelmek értelmezése. Új belépők interjúztatása során tapasztaltam, hogy a kollégák nettó bérben gondolkodnak, pedig az adórendszer bevezetése óta – immár 30 éve – bruttó jövedelmet adóztatunk. Vizsgáljuk meg, milyen jogszabályi rendelkezésekből következik a bruttó jövedelem adóztatása.

A munkába járáshoz BKK- és Volán-bérletet vásárol a budapesti munkavállaló vidéki munkahelyére utazáshoz. Megtérítheti a munkáltató mindkét bérletet 100 százalékban? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Előadásokon és írásban is sok kérdés érkezik a nyugdíjas munkavállalók biztosítási jogviszonyának megszűnése kapcsán. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, milyen következménnyel jár, hogy a nyugdíjas munkavállalók 2019-ben már nem biztosítottak.

Az átmeneti vagy végleges fogyatékosságban szenvedők a nehezített életvitellel járó többletköltségeikre tekintettel, adókedvezményre jogosultak, amelynek évközi érvényesítése érdekében még a januári fizetés számfejtése előtt érdemes erről a kifizető számára nyilatkozatot adni. Ha a kedvezményre jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, önellenőrzéssel visszamenőleg is érvényesíthető.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak és az átalányadózást választónak 2019. január 14-éig kell megfizetnie (mivel január 12-e szombatra esik) a 2018. negyedik negyedévi adóelőleget.

2019 Évi Bér és TB változások összefoglalója

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót adott ki az utalványok áfakezelésére vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályba lépő szabályokkal kapcsolatban.

Adózási és adminisztrációs szempontból egyáltalán nem mindegy, minek nevezi, és milyen körülmények között szervezi a cég az üzleti partnerek, a dolgozók és azok gyermekeinek megajándékozását. Néhány dilemmára és az szja-törvény jövő évi változásaira is felhívjuk a figyelmet.

A karácsony és az év vége közeledtével gyakran ajándékozzák meg magánszemély ügyfeleiket a cégek. Érdemes előtte áttekinteni, milyen adózási szabályok mellett tehetik ezt meg.

Üzleti ajándék juttatására akár reprezentációra okot adó esemény, rendezvény keretében, akár azon kívül is mód van. Emellett a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít csekély értékű ajándék, juttatás biztosítására is.

A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.

Az áthárított általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról tette közzé – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – állásfoglalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 3012/2018. számú útmutatóban. Tekintettel arra, hogy az adólevonási jog vizsgálata az általános forgalmi adó ellenőrzések kiemelt területe, indokolt az útmutatót részleteiben megvizsgálni.

Számos ponton módosulnak az ápolási díjra vonatkozó szabályok (egyebek mellett nő az ellátás összege) a minap benyújtott egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/3623 szóló törvényjavaslat révén, és új szociális ellátási forma, a gyermekek otthongondozási díja jön létre.

Kevés annyira „átbeszélt” társadalombiztosítással összefüggő téma akad, mint az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, sajátjogú nyugdíjasokat érintő kereseti korlátra vonatkozó előírások. Ugyanakkor a folyamatosan érkező, e körbe tartozó kérdések, az év vége közeledte, valamint a jövő évi jogszabályi változások ismét aktualitást adnak e szabályok áttekintésének.

Mennyi adót kell fizetnie a katás egyéni vállalkozónak a korábban kiszámlázott, de a táppénzes időszak alatt befolyó bevétel után?

Kell a katás vállalkozónak is a könyvelő?!

‘Katásnak nem kell könyvelő!’ jeligével vállalkozást indítók figyelmébe ajánlom a következő írást.

Katásnak tényleg nem kell könyvelő?!

A felmondásra vonatkozó speciális esetekkel kapcsolatos kérdéseket intéztek olvasóink szakértőnkhöz; az egyik esetben védett korú munkavállaló határozott idejű munkaszerződésének felbontási lehetőségéről, a másik esetben táppénzen lévő dolgozó határozatlan idejű munkaviszonyának megszüntetéséről érdeklődtek.

Minden vezető tisztségviselőnek javallott tisztában lennie azzal, hogy ezen jogkörben eljárva bizonyos helyzetekben milyen felelősségi kérdésekkel kell szembenéznie.

Kiket nevezünk vezető tisztségviselőknek?

Hogyan kell helyesen eljárni, ha a kereskedő vagy a vendéglátó eurót szeretne elfogadni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.

Az őszi adócsomagban helyet kapó módosítások közül az utalványokhoz, új lakáshoz, lízinghez kapcsolódó áfa, valamint a személyi jövedelemadó, TB, szociális hozzájárulási adó, KATA és vámszabályok lényegi pontjait vesszük sorra az alábbiakban.

A nyári adómódosítások kapcsán , igencsak fontos változásra kell felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint az osztaléktípusú jövedelmek adószabályainak változása. A személyi jövedelemadó osztalékot érintő szabályozása ugyan nem változik, de az osztalékot terhelő, jelenleg 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett 2019-től 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az osztalékjövedelmek, valamint az egyéni vállalkozói osztalékalap után.

Jelentősen szűkíti a lakásszerzés, -felújítás, -korszerűsítés, -bővítés jövőbeli finanszírozási forrásait, növeli a lakásszövetkezetek, társasházak tulajdonosainak közös költségét a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetése.

Kihirdették a 2018. évi LXIII. törvényt, amely egyik napról a másikra úgy módosította a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt, hogy a 2018. október 17-től kötött új vagy meghosszabbított futamidejű szerződésekre már nem jár az állami támogatás.

Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem tesz eleget kötelezettségeinek?
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Mikor szükséges a munkáltatónak fegyelmezési eszközhöz nyúlnia? A munkavállaló kötelezettségszegése esetén milyen elmarasztalási formákkal élhet a munkáltató?!

Katás egyéni vállalkozó jelenleg kismama, pár héten belül szülni fog. Vállalkozását 2015-ben egy nagyösszegű támogatás elnyerésével indította, melynek feltétele, hogy a vállalkozás nem szüneteltethető. Egy közreműködő bevonásával a működésnek folyamatosnak kell lennie. Mivel a katát a bevételszerzés végett fizetnie kell, jogosult lesz-e csedre?

Sokszor hallottuk már, hogy a katásnak nem kell könyvelő, ezért sok katás vállalkozó úgy gondolja, hogy ezt akkor megcsinálja magának. Ezzel nem is lenne baj, ha csak a kata törvény vonatkozna rájuk, de ez nem így van. Sok katás vállalkozó az alanyi mentességet választja, a kevesebb adminisztráció reményében, na meg nem is mindig jó, ha valaki áfás, de azért félni se kell tőle, viszont azt nem ajánlom, hogy saját maguknak barkácsolják össze az áfabevallást.

A fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a problémával, hogy a kismama nem tud hová visszatérni. Azt azonban már csak nehezen tudja ellenőrizni, hogy a munkakörét valóban megszüntette-e a munkáltató vagy csak betöltötte más kollégával, némi elnevezésbeli módosítás mellett. További nehézség, hogy a munkavállalónak arra sincs tökéletes rálátása, történt-e a távolléte alatt bérfejlesztés. A munkáltatónak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelnie, amikor a kismama ismét munkába áll.

A szem az egyik legfontosabb érzékszerveink közé tartozik, a látás képessége nélkül nem lennénk képesek elvégezni hétköznapi teendőinket és munkánkat sem. A munkáltató által biztosított vagy biztosítandó szemüvegek többfélék lehetnek és a juttatás a munkavégzés körülményeitől függően adóköteles vagy sem. Természetesen a szemüveg lehet dioptriás (egyfókuszú, bifokális, többfókuszú) vagy sem. Előbbihez szemész orvosi vizsgálat szükséges, utóbbihoz pedig nem. A szemüveg lehet: napszemüveg, nem napszemüveg, fényre sötétedő szemüveg, cserélhető lencsés dioptriás napszemüveg, sárga kontraszt kiemelő szemüveg, víztiszta zárt védőszemüveg stb.

A követelésekkel sokféle gazdasági esemény történhet: a követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, vagy várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, elengedik, elévül vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági események többségéhez kapcsolódik társasági adó, egyes események pedig érintik a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót, illetve az egyszerűsített vállalkozói adót.

Egy kft.-nek két nyugdíjas tagja egyben katás egyéni vállalkozó is, és beszámláz a saját cégének. Az egyik tag mint katás vállalkozó megbízási szerződés alapján ügyvezetői feladatokról állít ki számlát a cége felé. A másik tag – szintén megbízási szerződés alapján – ügyviteli feladatokról állít ki számlát mint katás vállalkozó a saját kft.-jének. Egyik tag után sem fizet semmilyen járulékot vagy adót a kft. Rendben van ez járulékfizetés és adózás szempontjából? Nem merülhet fel a színlelt szerződés kérdése?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót adott ki a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfarendszerbeli kezeléséről.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 46. szakaszának (1) bekezdése szerint táppénz a keresőképtelenség tartamára (maximum 1 évig) jár, legfeljebb azonban a folyamatos biztosítási időszaknak megfelelő időtartamra. Alapesetben tehát akár egy évig is táppénzen lehet lenni (amely időtartam csökken a megelőző év táppénzes napjainak a számával), ugyanakkor számos olyan élethelyzet adódhat, amikor a jogosultság ennél lényegesen rövidebb.

Keresőképtelenség esetén a beteg jogosult lehet betegszabadságra, illetve táppénzre. Az alábbi cikkben táblázatban összefoglalva hasonlítjuk össze, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, illetve a táppénz.

Nyugdíj mellett dolgozik? Nem jár jövőre a fél százalékos emelés!

Megszűnik a munkaviszonyból származó 0,5 százalékos nyugdíjemelés, de 10 százalékkal nőnek a nyugdíj melletti keresetek.




Az idei év lesz az utolsó, amikor a nyugdíjasok munkaviszonyból származó jövedelme kötelező alapját képezi a jövő évi nyugdíjemelésnek. Ilyen jogcímen utoljára érkezik pénz. Ezzel együtt a nyugdíj melletti munkaviszony után jövőre már nem kell járulékot fizetni, és ez bőven ellentételezi az előbbi veszteséget.

Az utalványokkal kapcsolatos forgalmi adózási szabályok 2019-től teljes egészében átalakulnak. A változásokat bemutató cikksorozat első részében az utalványok fogalmának változásáról írtunk, a második cikkben a teljesítés idejével kapcsolatos szabályokat, a harmadik írásban pedig az adóalap kérdéseit elemeztük. Jelen cikkben az utalványokkal kapcsolatos szabályok hatályba lépésével, illetve a szabályok változásával kapcsolatos jogértelmezési kérdésekkel foglalkozunk.

Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.

Szüretelők, napszámosok: minden, amit tudni kell az adózásról

Érik a szőlő, hullik az alma, a kiskertekben rokonok, barátok, a profi gazdaságokban napszámosok csapataival folyik a betakarítás.

Jövőre 3 munkanap áthelyezéssel kell tervezni, a frissen megjelent PM rendelet alapján. Az év elejei hosszú hétvégével és az extra hosszú karácsonyi pihenővel együtt így összesen hét hosszú hétvégével kell számolni 2019-ben.

Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.

A kérdés arra irányult, hogy a hatályos szabályzás szerint dönthet-e úgy egy cég: a számviteli alapbizonylatait (bejövő számláit) szkennelés után elektronikus formában őrzi meg. Ennek mik a feltételei, van-e bejelentési kötelezettsége?

Adóköteles tevékenységet csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján. Ebből következik, hogy az adózó – adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében – köteles az adóhatósághoz bejelentkezni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információs füzetben részletezi, mely esetekben, kinek, hogyan kell bejelentkeznie az adóhatósághoz.

Többször hallottam már a következőket: „amíg tanul a diák, addig biztosítottnak minősül”, „ha megszűnik a biztosításod, akkor még 45 napig biztosított vagy”. Sajnos ezek a kijelentések nem fedik a valóságot, és ez annak köszönhető, hogy sokan összekeverik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a biztosítási jogviszonnyal. Az alábbi cikkben a két fogalmat és az azokhoz kapcsolódó ellátásokat igyekszem tisztázni.

A biztosítottnak, volt biztosítottnak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, reá vonatkozó biztosítási jogviszonyai megismerésére több eljárás keretén belül nyílik lehetősége. Az erre irányuló igények, ügyek elbírálására az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok, illetve ezen hivatalok kerületi/járási hivatalai rendelkeznek hatáskörrel.

A munkáltatói lakáscélú támogatás egy kedvelt juttatási forma, mely azonban 2019-től megszűnik számos más cafeteria elemmel együtt. Viszont egy átmeneti rendelkezés alapján az év végéig ilyen formában adott juttatás továbbra is előnyös lehet, e szerint a folyósításnak még idén meg kell történnie, a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-ig ki kell fizetni.

Egy jó könyvelő bizony aranyat ér.
Nem csak azért, mert folyamatosan kézben tartja a számlákat, ellenőrzi a kiadásokat és a bevételeket, ezen felül be is fizeti az adót. Hanem azért is, mert megakadályoz a végzetes pénzügyi ballépések elkövetésében, esetleg olyan kiskapukra hívja fel a figyelmét az adózásban, amelyekről nem is hallottunk.
Könnyű köztük elveszni.

Egy hónap türelmi idő az online számlabekötés kapcsán

A vállalatok online számlaadat-szolgáltatásának megkezdésére további 1 hónap felkészülési időt biztosít a szabályozó az utolsó pillanatban megjelent tájékoztatás szerint. Július 31-ig tudják bírságmentesen beüzemelni az adózók számlaadat-jelentésüket, az adatszolgáltatásra kötelezett számlák adatainak 2018. július 31-ig be kell érkeznie az adóhivatalhoz.

Nyári adócsomag – szocho, kiva, kata, áfa

A parlament elé kerülő nyári adócsomag-tervezet részeként módosulna a szocho, eho, társasági adó, kata, kiva és az eva szabályozása is.

Az EVA, KATA, EKHO, innovációs járulék tervezett változásai

Az új törvényjavaslat szerint az EVA utoljára idén választható, a katás egyéni vállalkozások esetében pontosításra kerül, hogy nem képez katás bevételt a nem kizárólag üzemi célú eszközök értékesítése, és újra innovációs járulékot kell fizetniük az önállóan mikro- és kisvállalkozásnak tekinthető cégeknek is, ha viszont egy cégcsoport tagjaként közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülnek.

Már lehet regisztrálni az Online Számla rendszerbe – VIDEÓVAL!

Már elvégezhető a 2018. július 1-jétől kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz szükséges adózó regisztráció és felhasználó kezelés. Regisztrálni mindenképpen kell ahhoz, hogy a belföldi adóalanyok számára kiállított, legalább százezer forint áfatartalmú számlák adatairól az adatszolgáltatás teljesíthető legyen, függetlenül attól, hogy a számlát számlázó programmal vagy kézzel állítja ki valaki.

Az éles rendszer itt érhető el: https://onlineszamla.nav.gov.hu/

Mit tegyünk, ha jön a NAV?

Idén év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újraszabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok.

A katásoknak az szja-t is februárban kell bevallaniuk


Közeleg a katás egyéni vállalkozók adóbevallási határideje. Összeszedtük, hogy mire kell ügyelni az adózónak, továbbá milyen egyéb teendői vannak a február 26-ai határidőig.

A tevékenységét folyamatosan végző katás egyéni vállalkozónak 2018. február 26-áig kell a bevallásadási kötelezettségét teljesítenie a 17KATA nyomtatványon.

Ha az adózónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó jövedelme is van, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint az 17SZJA a bevallását is ezen időpontig kell benyújtania.

1. 2018. július 1-jével megszűnik a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés)?
A tervek szerint nem szűnik meg, csak jelentősen megváltozik a kibocsátott és befogadott számlák tekintetében is.
A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról lecsökken 100 000 forintra. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. Továbbá az adatszolgáltatás elválik a bevallástól és a következők szerint teljesítendő:

Virágboltokat, ajándékboltokat vizsgál ezen a héten kiemeltebben a NAV több megyében, árulta el az adóhivatal. Különösen azokra céloznak, akik valami extra dolgot ígérnek Valentin-napra.

Pontosabban döntően a virág- és ajándékkereskedőket, szolgáltatókat és vendéglátókat. A revizorok főként a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják. Van, ahol külön rámennek az online árusokra is.

Az elektronikus ügyintézés több mint egy évtizede már az Ügyfélkapu. Ügyfélkapus hozzáférése magánszemélyeknek lehet, s egy ember kizárólag egy ilyen hivatalos hozzáféréssel rendelkezhet. A törvények azonban először a cégek számára tették kötelezővé az elektronikus ügyintézést. Ez ma gyakorlatilag pont úgy működik, ahogy egy évtizede kialakították. A cég képviselője egy NAV-hoz beadandó űrlapon megnevezi azokat a magánszemélyeket, akik saját ügyfélkapus hozzáférésükön keresztül intézhetik a cég ügyeit. Magának a cégnek nincs ügyfélkapuja, a céges vagy egyéni vállalkozói bevallásokat vagy a hivatalos képviselő, vagy akár a könyvelő ügyfélkapus hozzáférésén keresztül töltik fel elektronikus formában.

Miért fontos Önnek ezzel foglalkoznia?

A felszámolás elrendelésével a legtöbb cégvezető nem tud mit kezdeni. Egy fogalom, amivel, aminek következményeivel nincsenek tisztában. Olvassa el figyelmesen és rengeteg időt, idegességet és pénzt spórolhat a körültekintésével.

A felszámolási eljárás során hivatalból egy felszámolót jelölnek ki a cég képviseletére. A felszámolóra vonatkozó jogszabályi kötelmek miatt sokszor nem fogja zaklatni Önt a teendőinek (anyagátadás, egyéb okiratok) megtételével. A struccpolitika egyenes következménye a büntető feljelentés. Ha struccpolitikát folytat a következmény a büntető feljelentés. Az első jó tanácsként keressen hozzáértő szakembert, kérje ki a véleményét, - nálunk ez a tanácsadás ingyenes -, hangsúlyozandó, hogy várható felszámolás előtt a leginkább hatékony ez a beszélgetés.

A minimálbér emelése miatt a cégek jóval több embert foglalkoztatnak részmunkaidőben, mint korábban - írja a Világgazdaság.A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma szokatlanul nagy mértékben, 4,6 százalékkal, 301 ezerre növekedett a nemzetgazdaságban - olvasható a Világgazdaság cikkében. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint feltételezhető, hogy az utóbbiak között vannak olyanok is, akiknél az átsorolásra csak „papíron”, a minimálbér emelése miatt került sor. Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban jellemző, hogy megnőtt a részmunkaidősök száma.