Aktualitások

A korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjáról

Kevés annyira „átbeszélt” társadalombiztosítással összefüggő téma akad, mint az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, sajátjogú nyugdíjasokat érintő kereseti korlátra vonatkozó előírások. Ugyanakkor a folyamatosan érkező, e körbe tartozó kérdések, az év vége közeledte, valamint a jövő évi jogszabályi változások ismét aktualitást adnak e szabályok áttekintésének.



A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B paragrafusának (1) bekezdése értelmében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, sajátjogú nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a Tny. 84. paragrafusának alkalmazásával – vissza kell fizetni.

Tehát az éves keretösszeg a minimálbér 18-szorosa, ami 2018-ban 18 x 138 000 = 2 484 000 forintot jelent.

A keretösszeg állandó érték, tehát minden érintett esetében ugyanannyi, függetlenül attól, hogy mikor nyugdíjazták, illetve mikor kezdett valaki nyugdíjasként dolgozni. Például, aki 2018. december 1-jétől dolgozik nyugdíjasként, az ugyanúgy 2 millió 484 ezer forintot kereshet nyugdíjfolyósítása veszélyeztetése nélkül, mint aki január 1-jén állt munkába.



A kereseti korlát összegénél kizárólag a nyugdíjasként történő munkavégzésből (biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból, illetve kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyból) származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.

Nem gyarapítja például a kereseti korlátba számító jövedelem összegét:

– a nyugdíjjárulék-alapot nem képező jövedelem (osztalék, baleseti táppénz, nem jövedelempótló kártérítés stb.);

– a nem biztosítási (illetve kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói) jogviszonyból származó jövedelem (például biztosítási kötelezettséggel nem járó megbízási vagy választott tisztségviselői jogviszony);

– a tárgyévben nem nyugdíjasként szerzett kereset;

– a nyugdíj folyósításának (például kereseti korlát miatti vagy a Tny. 103/C szakasza szerinti jogviszony létesítése miatti) szünetelése alatt szerzett kereset;

– a kisadózóként szerzett jövedelem, ami nyugdíjas esetében értelemszerűen nem főállású kisadózói jogviszonyt jelent.

Jövő évtől a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjas dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, így nem fizet nyugdíjjárulékot sem, amiből következően a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell majd a kereseti korlát számításánál figyelembe venni. A kereseti korlát azonban nem szűnik meg, így ha a nyugdíjas más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban) vagy vállalkozóként végez munkát, az abból származó nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmét számításba kell majd venni.

Az előzőekben említett kereseti korlát vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyre is. Velük kapcsolatban azonban annyit kell külön megjegyezni, hogy ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy

– főállású kisadózónak minősül, akkor a kereseti korlátjába e jogviszonyából az általa fizetendő katához kapcsolódó ellátási alapokat kell figyelembe venni, illetve

– ha a keresőtevékenysége mellett nyugdíjjárulék-köteles ellátásban (például gyes, gyet, ápolási díj) is részesül, ezeket az ellátásokat akkor sem kell a kereseti korlát összegénél figyelembe venni, valamint

– ha munkaviszonyban áll, akkor – ellentétben a sajátjogú nyugdíjassal – az ebből származó jövedelme 2019-ben is gyarapítani fogja a kereseti korlát számításánál figyelembe veendő jövedelmét.

Forrás: adozona.hu