Aktualitások

Szülés utáni ellátások megbízási szerződés esetén

AA foglalkoztatási formák közül ugyan a munkaviszony a legjellemzőbb Magyarországon, de gyakran találkozunk megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal is, akik nem csak egy-egy rövidebb projekt erejéig dolgoznak ezen keretek között. Cikkünkben áttekintjük, milyen ellátásra számíthat egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott szülő.

A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles [Polgári name="Polgári"]. A gyermekvállalás oldaláról vizsgálva azt kell elsősorban megállapítani, hogy az adott megbízási jogviszonyban tevékenykedő biztosítottnak minősül-e; ettől függ a későbbi ellátása.

Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafusában foglaltak értelmében biztosítottnak minősül a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak a harmincad részét. Mit jelent ez 2019-ben?

Ha a megbízott egész hónapban megbízási szerződéssel folytat keresőtevékenységet, akkor számít biztosítottnak, ha a megbízási díja eléri a bruttó 44 700 forintot (a 149 ezer forintos bruttó minimálbér 30 százalékát), egy napra vetítve pedig annak harmincad részét, azaz 1490 forintot. Ha a havi/napi megbízási díj nem éri el az említett összeget, akkor a megbízott nem számít biztosítottnak. Ebben az esetben pedig gyermekvállalás esetén nem is lesz jogosult sem csecsemőgondozási díjra (csed), sem gyermekgondozási díjra (gyed).

Az előbb említett két egészségbiztosítási pénzbeli ellátás alapfeltétele, hogy a szülést megelőző két évben legyen legalább 365 biztosított napja az igénylőnek. Ennek az időszaknak nem kell folyamatosnak lennie, lehet benne megszakítás is. Ha tehát valaki csak időszakokat dolgozott, azt is megbízási szerződéssel, akkor ezeket a napokat össze kell adni.

Fontos, hogy a biztosított napok számítanak, amelyeken a megbízási díj eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve egy napra vetítve annak a harmincad részét. Ha az igénylőnek volt olyan időszaka, amikor munkaviszonyban dolgozott, majd akár álláskeresési járadékban részesült, és megbízási szerződéssel is dolgozott egy ideig, azok a napok mind összeadódnak.

A csed másik alapvető feltétele (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében), hogy a gyermeknek

– a biztosítás tartama alatt, vagy

– a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy

– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy

– a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül kell megszületnie.

Gyed esetében az igényléskor kell a szülőnek biztosítottnak lennie, illetve annak a csecsemőgondozási díjra jogosult szülőnek jár még a gyed, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett.

Ha a megbízási szerződés alatt dolgozó szülő oldaláról nézzük, akkor fontos, hogy a gyermek születésekor is hatályos legyen a megbízási szerződés. Ha tehát az igénylőnek a gyermek születése előtti két évben megvan a 365 biztosított napja (tehát a megbízási díja eléri a már említett minimumhatárt), valamint a szüléskor is fennáll a megbízási jogviszonya, akkor jogosult lesz csedre és gyedre is.

A megbízási jogviszony után járó ellátások összegeit most nem vesszük végig, a számítási elv megegyezik a hagyományos munkaviszony alapján járó ellátások számításaival. Az a fontos itt is, hogy milyen megbízási díjjal dolgozik a megbízott, és hogy a releváns időszakban (az ellátási jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napban, ha 180 nap nincs, akkor 120 napban) milyen összegű megbízási díjat kapott az ellátást igénylő.

Amennyiben se 180, se 120 napja nem volt a megbízási jogviszonyban dolgozó igénylőnek, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni az ellátásának alapját. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csed alapját megállapítani, azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét nem haladhatja meg.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében (például megbízási jogviszony) a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

Szülés kapcsán még felmerülhet a betegszabadság, táppénz, szabadság kérdése is, hiszen sokan szülés előtt kiveszik a maradék szabadságukat, vagy az utolsó időszakban táppénzen vannak. A megbízási jogviszony hátránya, hogy sem betegszabadság, sem szabadság nem jár utána, táppénz azonban igen (amennyiben biztosított), mivel vonják a megbízottól is az egészségbiztosítási járulékot.

Forrás: adozona.hu