Telefon: 06-1-422-0753 | E-mail: ugyfelszolgalat@creditentry.hu
Aktualitások

Év végi ajándékozások, ünnepségek a személyi jövedelemadó rendszerében

Cikkünk a különböző, év végén szokásos ajándékozások, illetve az egyes ilyenkor megrendezésre kerülő rendezvények személyi jövedelemadó kötelezettségét mutatja be.
Év végén szokásosan előkerülő téma a különböző ajándékozások adókezelése, hiszen számos vállalkozás, illetve egyéb más szervezet (pl. hivatal, intézmény) esetében kerül sor ajándékok, jutalmak kiosztására, illetve ezen időszakban zajlanak az évzáró, mikulás, illetve karácsonyi rendezvények, ünnepségek. Ezek az események most már gyakran online zajlanak, a klasszikus vendéglátás jelleg a gyakorlatban számos esetben el is maradhat. Kérdésként merül fel, hogy ezen juttatások milyen feltételekkel és milyen közteher fizetési kötelezettség mellett biztosíthatók.

I. Az ajándékozás adókötelezettsége

Az ajándékozások számos formában valósulhatnak meg, ezekben közös, hogy a felmerülő adókötelezettség megállapításához minden esetben vizsgálni kell a felek (az ajándékot juttató és az ajándékban részesülő) közötti kapcsolatot, jogviszonyt, illetve a juttatás formáját, mértékét, gyakoriságát. Általánosságban az alábbiak mondhatók el a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szabályaiból következően.
Az Szja törvény 4. § (2) bekezdése alapján a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (a törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő fizetőeszközt is) és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősülnek különösen azok, amelyek jellemzően ajándékként is előfordulhatnak: az utalvány (a kereskedelmi utalvány, jegy, bón, kupon, egyéb tanúsítvány, amely árura vagy szolgáltatására cserélhető), a dolog, szolgáltatás.
A jövedelem jogcímét a juttató és a juttatásban részesülő között, valamint az említett személyek és más személy között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit figyelembe véve kell megállapítani (pl.: munkáltató-munkavállaló viszonylatában munkaviszonyból származó jövedelemként).

A juttatás értékének meghatározása

Tekintettel arra, hogy az ajándékot legtöbbször tárgyiasult formában kapják a magánszemélyek, ezért lényeges a juttatás értékének meghatározása, melyet az Szja¬ törvény 5. § (4) bekezdése alapján kell megállapítani. Eszerint a nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében bevételnek a vagyoni érték megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci értéket kell tekinteni, mely az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének [Szja name="Szja"]. Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható [Szja name="Szja"].

A bevétel megszerzésének időpontja

A bevétel megszerzésének időpontját ajándék juttatása esetén az Szja törvény 9. § (2) bekezdésének b) pontja határozza meg. Eszerint egy dolog, tárgy (ideértve az ezekre beváltható utalványt is) megszerzésének időpontja a tulajdonjog megszerzésének napja, vagy - ha az korábbi időpont - az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette.
A bevétel megszerzésének időpontja az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). Ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos azzal, aki a szolgáltatást nyújtja (mely például egy wellness hétvége ajándékozásánál többnyire így van), a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napját kell szerzési időpontnak tekinteni [Szja name="Szja"].

I.1. Adómentes ajándékok

Érdemes áttekinteni az Szja törvény 1. sz. mellékletében meghatározott eseteket, mert számos esetben lehet adómentes ajándékozási jogcímet találni.

- Magánszemélyek közötti ajándékozás

Gyakori, hogy a munkahelyen a munkavállalók valamilyen formában megajándékozzák egymást egy mikulás vagy karácsonyi húzás alkalmával. A magánszemélyek közötti ajándékozás esetében az Szja törvény 1. sz. melléklet 7.2. alpontja alkalmazandó, miszerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ez a rendelkezés akkor nem alkalmazható, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Tehát abban az esetben, ha az „ajándék” valójában egy ügylet ellenértékeként szolgál, akkor nem beszélhetünk ajándékozásról, és így az ügylet sem minősül adómentesnek, ugyanakkor egy klasszikus, munkavállalók közötti ajándékozás a hivatkozott rendelkezés alapján adómentes.

- A lakosság széles körét érintő juttatások

Kiemelendő, hogy a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a helyi és/vagy nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű ajándék [Szja name="Szja"]. Ilyen alkalom lehet például az önkormányzat által szervezett idősek karácsonya.

- Adómentes tárgyjutalom

Említést érdemel az egyesületekre, egyházi jogi személyekre vonatkozó speciális szabály, melynek értelmében adómentes az egyesülettől, az egyházi jogi személytől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg [Szja name="Szja"]. E szabály alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír.

- Nonprofit szervezetek által adómentesen adható juttatások

Adómentes

- a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint
- munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek

nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az Szja törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát (2021-ben 83.700 forintot) meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.

E rendelkezés tehát kedvező juttatási lehetőséget biztosít a különböző alapítványok évi végi ajándékozásához (pl.: beteg, vagy nélkülöző gyermekek részére gyűjtött játékok átadása), illetve szakszervezetek részére, akik tagjaik részére biztosíthatnak a karácsonyi időszakra tekintettel különböző juttatásokat (pl.: ajándékcsomag).

- Egyesületek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok ajándékozása

Az egyesületek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok ajándékozása kapcsán kedvező szabályt tartalmaz az Szja törvény 70. § (5) bekezdése, mely alapján az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának (2021-ben 41.850 forintnak) megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Elszámolt éves összes bevételnek a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel minősül [Szja name="Szja"].

- Sport és kulturális szolgáltatás igénybevételére szolgáló belépőjegy, bérlet ajándékozása

Érdemes kiemelni, hogy az adómentesség miatt gyakorinak tekinthető a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, illetve kulturális szolgáltatás igénybevételére szolgáló belépőjegy, bérlet juttatása, ilyen lehet például egy karácsonyi koncertre szóló belépőjegy ajándékozása. Ezt a juttatást nemcsak a munkáltató, hanem bármely kifizető is biztosíthatja a magánszemély részére.
A kifizető ugyanazon magánszemély részére a minimálbért meg nem haladóan juttathat adómentesen belépőjegyet, bérletet a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényekre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére). A juttatás összegére vonatkozó korlátot a két esetre külön-külön kell figyelembe venni.

A szabály azt is rögzíti, hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve természetesen a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltását). Továbbá nem adómentes a juttatás akkor sem, ha az utalvány formájában (pl. kultúra utalvány) valósul meg. Nem zárja ki az adómentességet, ha a magánszemély a számára ezen a jogcímen biztosított keret terhére maga vásárolja meg a belépőket és a munkáltató nevére kiállított számla leadásával utólag számolja el a kiadást [Szja name="Szja"].

I.2. Egyes meghatározott juttatásként adózó ajándékok

Az adómentes lehetőségeken kívül ajándék egyes meghatározott juttatásként is biztosítható 35,99 százalék kifizetői közteher (a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó) megfizetése mellett. Ennek leggyakoribb formája az üzleti ajándék, melynek juttatására akár reprezentációra okot adó esemény, rendezvény keretében, akár azon kívül is mód van. Emellett az Szja törvény évi egy alkalommal lehetőséget biztosít csekély értékű ajándék-juttatás biztosítására is.

- Üzleti ajándék

Az üzleti ajándék vonatkozásában fontos kiemelni a jelenleg hatályos kedvező szabályozást, ugyanis a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt általános szabályoktól eltérően – nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvény 70. § (4) bekezdése szerinti üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás a rendelet hatálybalépésének napja (azaz 2021. június 10.) és a 2021. december 31. közötti időszakban történik. Azaz az üzleti ajándékot jelenleg csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Az Szja törvény 3. § 27. pontja alapján üzleti ajándéknak minősül (alkalomtól és értékhatártól függetlenül) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

Fontos megjegyezni, hogy ellentétben azzal, hogy a reprezentációs eseményen a rendező kifizető alkalmazottjai is részesülhetnek a reprezentációban, üzleti ajándékot nem kaphatnak.

Kiemelendő, hogy üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Továbbá nem adható természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
Fontos kiemelni azt az általános szabályt, miszerint, ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az Szja törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor tekinthető kifizetőt terhelő adó szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja törvény 70. § rendelkezéseinek.
Üzleti ajándéknak minősülhet például - értékhatártól függetlenül - a cég által a cég üzletfele számára átadott ajándékkosár, borválogatás, könyv, mandzsetta stb.
Az üzleti életben mindennaposnak tekinthető, hogy a reprezentációs eseményeken külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek is megjelennek, illetve, hogy ők részesülnek üzleti ajándékban. Esetükben (az általuk megszerzett vagyoni értékek vonatkozásában) vizsgálandó Magyarország adóztatási joga. Általános esetben feltételezhető, hogy a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyeknek e juttatások után (figyelemmel az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseire is) nem Magyarországon keletkezik adókötelezettségük. Ennek feltétele, hogy a kifizető beszerezze a juttatásban részesülő külföldi magánszemélytől az Szja törvény 7. sz. melléklete szerinti illetőségigazolást a külföldi adóügyi illetőségről.
Előfordulhat továbbá az is, hogy egy belföldi illetőségű magánszemély külföldi szervezettől, cégtől kap üzleti ajándékot, vagy külföldön látják vendégül. Az Szja törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján az ilyen címen megszerzett bevételt a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.

- Csekély értékű ajándék-juttatás

Az Szja törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként kifizetői adóteher mellett adható – csekély értékű ajándékként – legfeljebb évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát (2021-ben 16 740 forintot) meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Fontos szabály, hogy a csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie, melyből ki kell derülnie, hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal történt juttatás.

- Az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján adott ajándék

Ajándékozás esetén érdemes figyelembe venni az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontját is, mivel eszerint is lehetőség van a minimálbér 25 százalékát (2021-ben 41.850 forint) meg nem haladó értékű ajándék juttatására.
Előfordulhat, hogy az adott rendezvény nem felel meg az Szja törvény szerinti reprezentáció fogalmának, mert például a célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve elsősorban (és jellemzően) a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről szól (és nem hivatali, szakmai, üzleti esemény lebonyolítására irányul). Ebben az esetben a vendéglátás és a szabadidő-program költségére, illetve bizonyos összeghatárig az e rendezvény keretében adott ajándékra az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti szabályt lehet alkalmazni. A hivatkozott pont 2. fordulata alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).
Kiemelendő, hogy a rendezvény keretében átadott ajándék az Szja törvény szóhasználata alapján kizárólag ajándéktárgy lehet, készpénz, illetve különböző utalványok, vásárlási kártyák nem adhatók ezen rendelkezés alapján egyes meghatározott juttatásként.
Kérdésként merült fel, hogy amennyiben a munkavállalóknak reprezentációnak minősülő online rendezvény keretében a Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja szerint a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgyat juttatnak, úgy az arra fordított munkáltatói költség egyes meghatározott juttatásként kezelendő-e, tekintettel arra, hogy az Szja törvény érintett rendelkezése nem korlátozza az esemény jellegét reprezentációnak minősülő vagy nem reprezentációnak minősülő ún. szabadidőprogramra irányuló rendezvényre.
Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a munkavállalóknak – tekintettel a fennálló munkaviszonyra – üzleti ajándék nem juttatható. Számukra a reprezentációs eseményhez kapcsolódóan ajándékozásra csekély értékű ajándék formájában (mely évi egy alkalommal biztosítható a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó mértékben) kerülhet sor, amely egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Reprezentációs esemény keretében az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata szerinti ajándéktárgy nem juttatható, mivel az kifejezetten nem reprezentációs eseményhez kapcsolódik.
Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont alapján döntően szórakoztató eseményhez kapcsolódóan azonban adóköteles ajándékozás valósulhat meg amennyiben, az ajándéktárgy átadására a rendezvényen, eseményen kerül sor. Jelen körülmények között egy internetes térben megrendezett eseményen, elegendő lehet az a megoldás, ha az ajándék átadása „verbálisan” valósul meg (azaz közlik mi a juttatás tárgya és hogyan érhető el), annak fizikai átvétele pedig postai úton, vagy az irodákban történik meg. Természetesen az eseménynek mindenképpen meg kell valósulnia, valódi tartalommal. Egy ünnepi köszöntő például nem tekinthető vállalati rendezvénynek.

II. Az egyes rendezvénytípusokkal összefüggő adózás

Év végével megszaporodnak a különböző rendezvények, különböző típusú, eltérő céllal és résztvevői körrel megrendezésre kerülő céges rendezvények adójogi minősítése eltér egymástól.

II. 1. Reprezentációra okot adó események

A rendezvények kapcsán legelőször az Szja¬ törvény reprezentáció fogalma vizsgálandó. Az Szja törvény 3. § 26. pontja értelmében reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő

- üzleti,
- hivatali,
- szakmai,
- diplomáciai vagy
- hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá
- az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott

vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Nem minősül azonban reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

A reprezentációra indokot adó alkalmak sorába azok a rendezvények, események tartozhatnak, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt megvendégelése. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntés, „újévi koccintás” stb. (ezek ugyanis nem üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvények). Ugyanakkor elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések), a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján is szokásos reprezentációs alkalmak, az egyházaknál a hitélet minden olyan eseménye, ahol a hívők és a nem hívő jelenlevők vendéglátásban részesülnek. A reprezentálás tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan „vendéglátás” pl. amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, italautomata-használat) nem értelmezhető reprezentációnak [2002/18-as name="2002/18-as"].
Annak eldöntéséhez, hogy az adott év végi rendezvény megfelel¬-e a reprezentáció fogalmi meghatározásának, az összes körülményt mérlegelni kell. A jogszabályi feltételeknek megfelelő esemény, rendezvény lehet az év végére tekintettel például egy karácsonyi vacsora, vagy koncertlátogatás, amin az üzleti partnerek vesznek részt, ekkor ugyanis megvalósul a törvényi definíció feltétele, miszerint a rendezvénynek üzleti jellegűnek kell lennie. Az eseményen természetesen munkavállalók is részt vehetnek. Az üzleti cél igazolása azonban feltétlenül szükséges, mely megvalósulhat a meghívókkal, a meghívott üzleti partnerek névsorával, vagy bármely egyéb dokumentummal, mely alapján utólag bizonyítható, hogy a rendezvény megfelelt a reprezentáció fogalmának.

Az Szja törvény reprezentációra vonatkozó fogalma [Szja name="Szja"] reprezentációnak minősíti az állami, egyházi ünnepek (pl.: karácsony, hanuka) alkalmával nyújtott vendéglátást (étel, ital) és az ehhez kapcsolódó szolgáltatást (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Az előbbi, reprezentációra okot adó alkalmakkor nem vizsgálandó a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya (életszerűnek tekinthető, ha egy vállalati karácsonyi ünnepség egyáltalán nem tartalmaz szakmai programot). A tényleges szakmai (hitéleti) program és szabadidőprogram arányának vizsgálata a reprezentációs fogalom első fordulata esetében merülhet fel.

Az állami ünnep és az egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás esetében minden költség reprezentáció, kivéve a rendezvényszervezők (tehát akik a munkájukat végzik a lebonyolítás érdekében) utazási és szállásköltségeit (mert az utóbbiakra a hivatali, üzleti utazás szabályait lehet alkalmazni). Természetesen nem zárható ki az olyan eset sem, amikor az állami vagy egyházi ünnepről történő megemlékezés egybeesik egy szakmai rendezvénnyel (pl. évzáró munkaértekezlet és a karácsonyi köszöntés), amikor a résztvevők - kivéve a családtagokat és más meghívottakat - többsége munkavégzés céljából van jelen, akiknél az utazás, a szállás költsége hivatali, üzleti utazás címén és nem reprezentációként merül fel.

Összhangban a 2002/18-as számú Adózási kérdésben foglaltakkal, nem kell a reprezentáció értékébe beszámítani a rendezvényszervezés és -lebonyolítás költségeit (pl. programszervezés díja, bérelt helyszín esetén a terembérleti díj, stúdiótechnika és dekoráció biztosítása, hostess szolgáltatás díja), ezen költségek ugyanis a rendezvény lebonyolításának feltételeit képezik (azaz a kifizető tevékenységével összefüggő költségek).
A reprezentáció értékének meghatározására a juttatás értékének meghatározására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az általános forgalmi adót is tartalmazó értéket kell alapul venni.

Online karácsonyi rendezvény

Kérdésként merül fel, hogy reprezentációnak minősülhet-e a munkavállalók vendéglátása nélküli, online megrendezésre kerülő rendezvény, amennyiben arra egyházi vagy állami ünnep ad alapot.
Bár nem megszokott, de a jelenlegi vírushelyzetben az Szja törvény fogalmi rendszerének megfeleltethető egy online reprezentációs esemény is (pl.: karácsonyi ünnepség). Az interneten keresztül megvalósuló reprezentációs esemény különlegessége, hogy a klasszikus reprezentációs eseményekhez képest nem történik vendéglátás, az egyéb szolgáltatások közül pedig az utazás, és szállás, mint kapcsolódó szolgáltatás nem értelmezhető ebben a kontextusban.
Összhangban a 2002/18-as számú Adózási kérdésben foglaltakkal, a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani a rendezvényszervezés és –lebonyolítás költségeit (pl. általános esetben a programszervezés díja, bérelt helyszín esetén a terembérleti díj, stúdiótechnika és dekoráció biztosítása, hostess szolgáltatás díja, a konkrét esetben pedig a több résztvevői létszámot biztosító előfizetői csomag megrendelése, video-technika beszerzése a megfelelő kép- és hangminőség biztosítása érdekében, konferencia-vezető díja), ezen költségek ugyanis a rendezvény lebonyolításának feltételeit képezik (azaz a kifizető tevékenységével összefüggő költségek).

Az események, rendezvények jellegét, Szja törvény szerinti megítélését megfelelő dokumentációval kell alátámasztani, mind egy hagyományos rendezvény, mind az online formában megvalósuló esemény kapcsán. Egy hagyományos lebonyolítású esemény kapcsán már van erre kialakult gyakorlat, hiszen a rendezvények programja, a vendégek listája, a catering szolgáltatás, terembérlet számlája együttesen alkalmas a reprezentációs jelleg igazolására. Egy online esemény kapcsán azonban a felmerülő költségek nem olyan sokrétűek, mint egy hagyományos rendezvénynél, ezért a rendezvény meghívója és a rendezvényen megtartott online programok listája mellett, a rendezvény rögzítését látjuk a legmegfelelőbbnek az esemény reprezentációs jellegének igazolására.
Természetesen, ha egy online rendezvény nem karácsony, hanem más alkalom kapcsán szerveződik, és az alkalom megfeleltethető az Szja törvény 3. § 26. pontja szerinti reprezentáció fogalmának, akkor abban az esetben is reprezentációs eseményről beszélhetünk.

A reprezentáció közterhe

Mint ahogy az üzleti ajándéknál megtettük itt is szükséges hivatkozni a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésére, mely alapján – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt általános szabályoktól eltérően – nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvény 70. § (4) bekezdése szerinti reprezentáció kapcsán, ha a juttatás a rendelet hatálybalépésének napja (azaz 2021. június 10.) és a 2021. december 31. közötti időszakban történik. Azaz a reprezentációt jelenleg csak a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
A közterhet a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie [Szja name="Szja"].

Reprezentáció civil szervezetek esetében

Itt is kiemelendő a korábban már ismertetett Szja törvény 70. § (5) bekezdésében foglalt kedvező szabály, melynek értelmében, ha a reprezentáció kifizetője egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), úgy az alapszabálytól eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának (2021-ben 41.850 forintnak) megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

II.2. Az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja alá tartozó események

Előfordulhat, hogy az adott rendezvény nem felel meg az Szja törvény szerinti reprezentáció fogalmának, mert például a célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve elsősorban (és jellemzően) a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről szól (és nem hivatali, szakmai, üzleti, hitéleti esemény lebonyolítására irányul). Ilyen rendezvény lehet például a mikulás ünnepség, vagy ha az év végi céges eseményt (pl. szilveszter) kizárólag a munkavállalók részére szervezik, de ilyen lehet akár egy vidékre szervezett év végi csapatépítő szabadidőprogram is.

Ebben az esetben a vendéglátás és a szabadidő-program költségére az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti szabályt lehet alkalmazni. E szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).
Lényeges kiemelni, hogy a szabály azokra az eseményekre vonatkozik, melyek esetében a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. azaz például nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által fogyasztott étel és ital mennyiségét, így a rá jutó költséget sem. Azonban, ha az ilyen típusú juttatással kapcsolatban a kifizető rosszhiszeműen vagy jogszerűtlenül jár el, azaz az egyes magánszemélyekre jutó megszerzett jövedelem egyébként megállapítható lenne, úgy mulasztási bírság szabható ki, melynek alapja az adóalap 50 százaléka.

Kérdésként merülhet fel a jelenlegi pandémiás helyzetben, hogy a munkáltató által internetes kapcsolat útján megrendezett egyéb, nem reprezentációs jellegű, szórakoztató rendezvények során felmerülő szervezési megvalósítási költségek egyes meghatározott juttatásként kezelendőek-e a munkáltató részéről.
Abban az esetben, ha egy online esemény vagy rendezvény nem reprezentációs jellegű, nem sorolható az Szja törvény által reprezentációként nevesített események körébe, döntően szabadidőprogramra irányul (például egy mikulás ünnepség, évzáró rendezvény), akkor annak adókötelezettsége kapcsán vizsgálandó az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja első mondatrészében foglaltak alkalmazása. Egy online szórakoztató esemény esetén is nehézséget okozhat az eseményen résztvevők számának, illetve a résztvevők által megszerzett jövedelemnek a megállapítása, hiszen az online kapcsolat során folyamatosan változhat a résztvevők köre és a megszerzett jövedelem megállapítása is nehézségekbe ütközhet, ezért az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pont 1. fordulata alkalmazható lehet a szórakoztató célú online események vonatkozásában.
A szórakoztatási célú esemény során felmerülő költségek (pl: video- és hangtechnikai megoldásokra fordított kiadások és egyéb lebonyolítással és szórakoztatással, egyéb programokkal kapcsolatos költségek) az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazásában egyes meghatározott juttatásként kezelendők.

dr. Kiss Zoltán
Pénzügyminisztérium
Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztály

Forrás: onadozo.hu
KÉRDÉSE VAN? AJÁNLATOT KÉRNE?

Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés vagy TB ügyintézés miatt akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkaársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére! Árajánlat kérés itt.

Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!

Telefon: 06-1-422-0753
Mobil: 06-20-499-5210
info@xconsult.hu