Aktualitások

Szüretelők, napszámosok: minden, amit tudni kell az adózásról

Érik a szőlő, hullik az alma, a kiskertekben rokonok, barátok, a profi gazdaságokban napszámosok csapataival folyik a betakarítás. Ilyenkor kérdés, hogy kell-e, és, ha igen, hogyan kell adózniuk az alkalmi szüretelőknek. Több eset lehetséges.

Buli szüretelés

A kedvtelésből művelt kiskertekben rokoni, baráti alapon szorgoskodók jellemzően az együttlét és a jól végzett munka után szokásos bográcsparti, szalonnasütés, borozgatás kedvéért segítenek a gazdának, így mivel nem kapnak fizetséget, az adókötelezettség fel sem merül.

Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás

Gyakori eset, hogy a hobbikertészkedő csak hét végén ér rá, vagy a kora miatt nem birkózik meg egyedül a tennivalókkal, és állandó vagy alkalmi segítségre szorul, amiért munkadíjat fizet. Ilyenkor a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony, a 2010. évi XC. törvény szerinti úgynevezett adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás lehetőségével élhet.

Háztartási alkalmazott foglalkoztatását a foglalkoztatónak a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie a NAV-nak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és taj számát, a foglalkoztatás kezdő napját.

Havonta történő bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Több hónapig tartó foglalkoztatás esetén a bejelentés több hónapra előre is megtörténhet. Ekkor a bejelentés időszakánál meg kell jelölni a foglalkoztatás kezdetét és végét. Ha a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás tovább folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni a foglalkoztatás tovább folytatásának időszakára vonatkozóan is.

A bejelentési kötelezettség elektronikusan vagy telefonon (a 185-ös szám hívásával, az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül) teljesíthető. Nincs lehetőség azonban a bejelentést papíron, postai úton vagy személyesen megtenni. A bejelentés visszavonására (például a munkavégzés meghiúsulása esetén), illetve módosítására a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.

A bejelentést követően a foglalkoztatót az adóhatóság nyilvántartásba veszi, amiért háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjat kell fizetnie. Ez az összeg független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon és milyen munkadíjért történik a foglalkoztatás. Ha nem kerül sor foglalkoztatásra a bejelentést követően, a befizetett díj csak akkor jár vissza, ha a foglalkoztató a bejelentést 24 órán belül visszavonja.

A regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára (10032000-01076215) kell megfizetni a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig.

A foglalkoztatást megelőzően teljesített bejelentés esetén sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási alkalmazottnak nem keletkezik adó- és járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége.

Ha azonban a foglalkoztató a bejelentést elmulasztotta, vagy a regisztrációs díjat nem fizette meg, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett összeg után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót, az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és járulékokat is a foglalkoztatónak kell megfizetnie, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az idényjellegű tevékenységet folytató vagy egyébként a piaci viszonyok változásának kitett munkáltatók számára az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget, amelynek szabályait a munka törvénykönyvének 201-203. paragrafusai, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény tartalmazza.

Az egyszerűsített foglalkoztatás az adóhatóságnál bejelentési kötelezettséggel járó olyan választható munkaviszony, amelyet egyebek között mezőgazdasági (növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó) idénymunka esetén a gazdaságok, gazdák határozott időre létesíthetnek a napszámosokkal.

Az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama korlátozott, mezőgazdasági idénymunka esetén azonos felek között nem haladhatja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettségét a munkavégzés megkezdése előtt elektronikus kapcsolattartás útján vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon kell teljesítenie a következő adatok közlésével:

– a munkavállaló neve,
– a munkáltató adószáma,
– a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
– az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (például mezőgazdasági idénymunka),
– a munkaviszony napjainak száma.

Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben érintett másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt is kötelező bejelenteni.

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására a bejelentést követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, illetve, ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentésének napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató köteles eleget tenni közteherfizetési kötelezettségének.

Mezőgazdasági idénymunkában munkavállalási engedély alapján harmadik országbeli állampolgárok is foglalkoztathatók. Ehhez a harmadik országbeli állampolgárnak igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az állami foglalkoztatási szervet megkereste az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavállalás szándékával. Ekkor kérelmére az állami foglalkoztatási szerv

– ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki, amely igazolja, hogy harmadik országbeli állampolgár, továbbá

– haladéktalanul megkeresi az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (taj szám), valamint az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében.



Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A felek természetesen nagyobb összegben is megállapodhatnak, azonban az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés növeli a társaságiadó-alapot, illetve az egyéni vállalkozó, magánszemély munkáltató nem számolhatja el azt költségként.

Mezőgazdasági idénymunka esetén a munkáltató által fizetendő közteher összege – a kifizetett munkadíjtól függetlenül – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként napi 500 forint havonta, amit a tárgyhót követő hó 12-éig kell teljesíteni a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteherbefizetések beszedési számlára (10032000-06057763). A munkáltatónak nem kell közterhet fizetnie, ha a foglalkoztatott személy igazolja, hogy nemzetközi egyezmény alapján más államban biztosított.

A munkáltatót egyebekben nem terheli a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, munkavállalónak pedig nem kell járulékokat, illetve szja-előleget fizetnie.

A magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételének csak az adóévben az e foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve, ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a mentesített keretösszeget) meghaladó részét kell bevallania, és csak e rész után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie.

Ha a magánszemélynek teljesíteni kell szja-bevallási kötelezettségét, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.

Mindez azt jelenti, hogy a kifizetéskor sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli szja-előleg-levonás (fizetés) és eho, akkor sem, ha a mentesített keretösszeget meghaladja a kifizetett napibér.

Ugyanakkor a magánszemélynek év végén az adott évben egyszerűsített foglalkoztatottként teljesített napjainak számából és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott éves összesített bevételéből meg kell állapítania a mentesített keretösszeget, és az azt meghaladó jövedelmét be kell vallania, s az arra eső 15 százalék szja-t utólag meg kell fizetnie.