Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Ne kérjen cégnévre számlát el nem számolható kiadásokról, adóellenőrzést kockáztat!
2021. 09. 28.
Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő
2021.09.22., 06:33 Frissítve: 2021.09.22., 01:08
Miután az adóhatóság a számlaadat-szolgáltatás alapján fogja elkészíteni az e-Áfa tervezetet, sokakat izgat a kérdés: mit lehet tenni azokkal a számlákkal, amelyeket cég nevére állítottak ki, azonban a kiadás nem a vállalkozás érdekében merült fel. S mi van, ha netán nem is értesül ezekről a vállalkozás? A kérdés tisztázásáért az adóhatósághoz fordultunk.
Nagy port kavartunk nemrégiben egy olvasói kérdésre adott válaszunkkal, amely arra irányult, hogy mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyeken céges és magánhasználatra vásárolt termék is van.
Fontos intelem: ne kérjen cégnévre számlát magánhasználatra vásárolt dolgokról!
Az adóhatóság kérdéseinkre adott válaszában először felhívta a figyelmet a releváns számviteli fogalmakra, szabályokra.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 165. paragrafusának (1) bekezdése szerint minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. E jogszabályhely azt is előírja, hogy a gazdasági műveletek, események folyamatát tükröző összes szabályszerűen kiállított bizonylat adatait rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban. A Sztv. 15. paragrafusának (2) bekezdésében rögzített számviteli alapelv (a teljesség elve) szerint ugyanis a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.
Lényeges kiemelni, hogy az Sztv. 165. paragrafusának (2) bekezdése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő, és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
Továbbá a Sztv. 166. paragrafusának (1)–(2) bekezdései értelmében számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.
S most nézzük a példákat!
Az első eset, amikor a számla a vállalkozás nevére szól, a társaság ki is fizette, de a kiadás nem a tevékenység érdekében merült fel. A hibát még a számla könyvelése előtt észleljük.
Idézet a NAV válaszából:
"Ha már a kiadás felmerülésének pillanatában megállapítható, hogy a vállalkozás pénzeszközeinek felhasználásával történt olyan számla kiegyenlítése, amely a magánszemély személyes szükségleteinek kielégítésére irányul, akkor ezen esemény nem a vállalkozás eszközeinek, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét változtatja meg, és mivel nem szabályszerűen kiállított a bizonylat (tartalmilag nem hiteles, nem a számlán feltüntetett szereplő felek között valósult meg az ügylet), nem lehet a könyvekben kimutatni, függetlenül attól, hogy az onlineszámla-rendszerben megjelenik-e az adott számla vagy sem. Az a körülmény ugyanis, hogy az adott számláról adatszolgáltatás történik, nem változtat azon a tényen, hogy a kiállított bizonylat tartalmilag nem hiteles, azaz a vevőként történő feltüntetés automatikusan nem teszi lehetővé/kötelezővé a számla könyvekben történő elszámolását. Egy bizonylat számviteli elszámolására csak akkor van lehetőség, ha az adott kiadás a vállalkozás gazdasági tevékenységének érdekében merül fel, vagyis az eszközök vagy az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét változtatja meg".
A NAV mindezek után arra hívta fel a figyelmet válaszában, hogy a számlaadat-szolgáltatás alapján készül majd el az e-Áfa tervezet, amely tartalmazni fogja a bejövő számlák között a nem jogszerűen kiállított (nem hiteles/"fiktív") tételeket is, és ha a végleges bevallásban teljesen eltérő adatok szerepelnek majd, az "kockázati tényező" lehet az ellenőrzésre történő kiválasztás során.
"Amennyiben tehát feltárásra kerül ezen számlák köre, mindenképpen javasolt a partner értesítése, és az érintett számlák korrekciója a jogkövető magatartás biztosítása érdekében" – írja az adóhatóság.
A fenti válaszból hiányzik, hogy az adott számla ellenértékeként kifizetett összeget értelemszerűen meg kell téríttetni a kiadás okozójával. Fontos üzenete a NAV válaszának, miszerint az online adatszolgáltatásban megjelenő, és a bevallásokban szereplő adatok közötti eltéréseket figyelni fogja az adóhatóság, és kockázatot jelent az ellenőrzések során.
Ha az adott számlát nem szerepelteti a vállalkozás a könyvelésében, s a partner a korrekciót – sztornózás – valamikor el is végzi, a kettő időben eltérhet.
A második eset azonos az előzővel, annyi eltéréssel, hogy a számlát már "véletlenül" lekönyvelte a vállalkozás, amikor felfedezte a hibát.
Idézet a NAV válaszából:
"Ha 'véletlenül' kerül elszámolásra költségként/ráfordításként a könyvekben az adott számla, az Ön által vázolt eljárás megoldás lehet az adózás előtti eredmény helyes megállapításához, azonban ebben az esetben is szükségszerű a partner értesítése és a számlakorrekció, mely esemény megvalósulásának következtében az adózás előtti eredmény korrekciójára már nincs is szükség".
Az általunk vázolt, az adóhatóság által megerősített megoldás szerint: (i) ha a számlát a cég első felindulásában már lekönyvelte és kifizette, majd később észlelte, hogy az nem a gazdasági tevékenységét szolgálja, úgy mind a könyvekben, mind az adatszolgáltatásban az eredeti számla benne marad, azzal, hogy (ii) a kiállítót a téves vevőadatok miatt sztornírozásra kérjük, és (iii) megtéríttetjük annak bruttó ellenértékét az okozóval, levonva például a munkabéréből. Ezáltal az online adatszolgáltatás a két oldalon sem időben, sem értékben nem fog eltérni. Kérdés, hogy mennyire valósítható meg ez a gyakorlatban, a partnerek mennyire lesznek együttműködők.
Harmadik eset, amikor az adóhatóság tervezetéből értesül csak a vállalkozás arról, hogy dolgozója számlát kért a cég nevére "hátha jó lesz valamire alapon", de annak ellenértékét szerencsére nem számolta el/nem fizettette ki a céggel.
A NAV a következő választ adta:
Az első esetre adott válaszát a NAV megismételte: ellenőrzési kockázatot jelent, ha az adatszolgáltatásban eltérést tapasztalható az adóhatóság tervezetében foglaltakhoz képest.
Ilyenkor legtöbbször lehetetlen, hogy a partnereket korrekcióra szólítsa fel a vállalkozás, miután nem is rendelkezik a számlával. (Gondoljunk például a dolgozók metrós vásárlásaira!) Ezért célszerű kőkeményen megtiltani azt a gyakorlatot, amikor a dolgozók csak úgy számlát kérnek a cég nevére, hátha jó lesz valamire.
Forrás: adozona.hu
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál.
Elismerés jár a felelős foglalkoztatás terén legjobban teljesítő kisvállalkozásoknak, középvállalkozásoknak, nagyvállalatoknak és az egyéb gazdálkodó szervezeteknek.
Annak eldöntését, hogy egy beszerzést kötelezettségént vagy időbeli elhatárolásként kell-e kimutatni, két számviteli alapelv segíti: a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv és az összemérés elve. Az első esetben az vizsgálandó, hogy mi minősül teljesítésnek, illetve mi annak a tartalma. A második esetben pedig az mérlegelendő, hogy a szállító által számlázott összeg melyik időszak bevételeihez kapcsolódik.
