Telefon: 06-1-422-0753 | E-mail: ugyfelszolgalat@creditentry.hu
Aktualitások

Ne hagyjon veszni 90 ezer forint személyi adókedvezményt!

Az átmeneti vagy végleges fogyatékosságban szenvedők a nehezített életvitellel járó többletköltségeikre tekintettel, adókedvezményre jogosultak, amelynek évközi érvényesítése érdekében még a januári fizetés számfejtése előtt érdemes erről a kifizető számára nyilatkozatot adni. Ha a kedvezményre jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, önellenőrzéssel visszamenőleg is érvényesíthető.



Az szja-törvény 40. paragrafusa szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély ezen állapota kezdő napjának hónapjától az állapotának fennállása idején az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti havonta az összevont adóalapja adóját, ha

– rendelkezik a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. EüM-rendelet alapján kiállított igazolással, vagy

– a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. MT-rendelet szerinti rokkantsági járadékban részesül, vagy

– fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

Az idei évben bruttó 149 ezer forint a minimálbér összege, az 5 százalékos havi személyi adókedvezmény összege 7450 forint, ami éves szinten összesen 89 400 forintot tesz ki.

A kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet melléklete tartalmazza. Kedvező változás az érintetteknek, hogy a felsorolás 2019. január 1-jétől kiegészült az emlő, a méhnyak, a prosztata, a here rosszindulatú daganatainak, valamint a női nemi szervek nem gyulladásos betegségei körébe tartozó betegségekkel (lásd keretes cikkünket).

A fogyatékosság minősítésének igazolását a háziorvosnál, vagy – a betegség jellegétől függően – az illetékes szakorvosnál lehet kezdeményezni. Az igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve – az általuk készített dokumentumok alapján – a háziorvos állítja ki.

Az említett kormányrendelet melléklete szerinti fogyatékosság

– halláskárosodás esetén annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 decibel felett van;

– mentális és viselkedészavarok esetén annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense nem éri el a 70-es értéket olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és a standard deviációja 15,

– látáskárosodás esetén annál állapítható meg, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval mindkét szemén legfeljebb 5/70, az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről lát ujjakat, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik, illetve akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.

A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól nem várható állapotjavulás.

Mozgásszervi fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt nem képes igénybe venni, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára szorul rá.

Mozgásszervi fogyatékosságok:

– végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;

– végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50 százalékos mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;

– végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50 százalékos mértékben korlátozzák;

– gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50 százalékos mértékben tartósan nehezítik;

– vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50 százalékos mértékben korlátozó hatásuk van;

– a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50 százalékos mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.

Az igazolásnak tartalmaznia kell

– a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét,

– az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,

– a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását,

– ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályát,

– az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Új igazolást csak a meglévő hatályának megszűnése esetén kell kérni.

Az igazolásról a kiállítónak a 18K51 jelű nyomtatványon adatszolgáltatást kell teljesítenie az adóhatóság számára.

Sajnos gyakran előfordul, hogy az illetékes orvos nem ismeri pontosan az igazolásra vonatkozó jogszabályokat, ezért érdemes felkészülni, és a szükséges nyomtatványokat akár papír alapon, akár például okostelefonon bemutatni, sőt célszerű az interneten ajánlott igazolási űrlapot letölteni és átadni az orvosnak.

Az igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert egy esetleges adóellenőrzésnél a kedvezményre jogosultság ezzel a dokumentummal igazolható. Az adóhatóság ellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, az igazoláson szereplő adatok alapján dönt.

Fontos tudni, hogy orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetve a támogatást megállapító határozat alapján érvényesítheti az, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály (1998. évi XXVI. törvény; 141/2000. kormányrendelet) szerint megállapították.

A személyi kedvezmény a kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozat alapján minden olyan adóköteles jövedelemből már a levonandó adóelőlegnél érvényesíthető, amely az összevont adóalapba számít (munkabér, megbízási díj, személyes közreműködés ellenértéke, vállalkozói kivét stb.). Aki nem tudja már januárban megtenni a nyilatkozatot, év közben is bármikor van erre lehetősége, ha szeretné, hogy a továbbiakban a havi bérszámfejtésnél a kifizető azt figyelembe vegye.

Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a magánszemély csak az adóévi bevallási tervezet javításával vagy az önadózóként elkészített bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha nem kívánja a betegségét a kifizető tudomására hozni, vagy ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, amelynek kifizetésekor az adóelőlegből nem vette igénybe a kedvezményt.

Az összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető. Így az osztalékból, ekhoalapból, kivás, evás bevételből nem lehet igénybe venni, továbbá arra sincs lehetőség, hogy a jogosult a kedvezmény érvényesítésének jogát másnak (például szülőnek, házastársnak) átadja.

Ha a kedvezményre való jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, minden olyan év adóbevallásának önellenőrzésével visszamenőleg is érvényesíthető, amely évben a magánszemélynek volt az összevont adóalapba tartozó jövedelme, és egyebekben valamennyi feltételnek megfelel.

Kár, hogy a jogosultak körét érintő kedvező változáshoz a kormányrendeletben nincs olyan átmeneti rendelkezés, amely egyértelművé tenné az érintettekre vonatkozóan az említett önellenőrzés lehetőségét is, miközben az szja-törvény szövegéből („a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején”) – remélhetőleg a jogalkotó szándékával egyezően – kiolvasható, hogy ők sem zárhatók ki az utólagos igénybevételből.

Úgy értesültünk, hogy ez ügyben a NAV egyeztetést kezdeményezett, aminek eredményéről azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat.

Bővült a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek köre

A 335/2009. kormányrendelet mellékletében 2019. január 1-jétől bővült az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok köre. A rendelet melléklete bno-kódok (betegségek nemzetközi osztályozása) szerint többszáz kedvezményre jogosító diagnózist tartalmaz. A felsorolásban eddig többek között (a teljesség igénye nélkül)


– a hallási fogyatékosság,

– a látási fogyatékosság,

– a mozgásszervi fogyatékosság,

– az elzáródást okozó érbetegségek, szívbetegségek,

– idegrendszeri betegségek,

– a súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek,

– a veleszületett enzimopátiák (e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek),

– az emésztőrendszeri betegségek (e körbe tartozik – többek között – a gluténérzékenység, endokrin és anyagcsere betegség, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség,

– egyes daganatos betegségek körébe tartozó kódok szerepeltek.

A felsorolás 2019. január 1-jétől kiegészült az emlő, a méhnyak, a prosztata, a here rosszindulatú daganatainak, valamint női nemi szervek nem gyulladásos betegségei körébe tartozó következő kódokkal jelzett betegségekkel:


C500 Mellbimbó és bimbóudvar rosszindulatú daganata

C501 Az emlő központi részének rosszindulatú daganata

C502 Az emlő felső-belső negyedének rosszindulatú daganata

C503 Az emlő alsó-belső negyedének rosszindulatú daganata

C504 Az emlő felső-külső negyedének rosszindulatú daganata

C505 Az emlő alsó-külső negyedének rosszindulatú daganata

C506 Az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata

C508 Az emlő átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata

C509 Emlő rosszindulatú daganata, k.m.n.

C530 Endocervix rosszindulatú daganata

C531 Exocervix rosszindulatú daganata

C538 A méhnyak átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata

C539 Méhnyak rosszindulatú daganata, k.m.n.

C56 A petefészek rosszindulatú daganata

C61 A prosztata rosszindulatú daganata

C620 Nem descendált here rosszindulatú daganata

C621 Descendált here rosszindulatú daganata

C629 Here rosszindulatú daganata.

N800 A méh endometriosisa

N801 A petefészek endometriosisa

N802 A petevezető endometriosisa

N803 A medencei hashártya endometriosisa

N804 A rectovaginalis septum és a hüvely endometriosisa

N805 Bél endometriosis

N806 Endometriosis bőrhegben

N808 Egyéb endometriosis

N809 Endometriosis

Forrás: adozona.hu
KÉRDÉSE VAN? AJÁNLATOT KÉRNE?

Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés vagy TB ügyintézés miatt akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkaársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére! Árajánlat kérés itt.

Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!

Telefon: 06-1-422-0753
Mobil: 06-20-499-5210
info@xconsult.hu