Céges ajándékok adózása: kinek, mi és mennyiért adható?

A karácsony és az év vége közeledtével gyakran ajándékozzák meg magánszemély ügyfeleiket a cégek. Érdemes előtte áttekinteni, milyen adózási szabályok mellett tehetik ezt meg.

Üzleti ajándék juttatására akár reprezentációra okot adó esemény, rendezvény keretében, akár azon kívül is mód van. Emellett a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít csekély értékű ajándék, juttatás biztosítására is.

A kifizetőt terhelő adó mellett adható egyes meghatározott juttatások után fizetendő szja mértéke 15 százalék, az adó alapja az említett juttatások értékének 1,18-szorosa. Az szja-törvény 70. paragrafusának hatálya alá tartozó – egyes meghatározott – juttatások adóalapja után 19,5 százalék ehót is kell fizetnie a kifizetőnek [egészségügyi name="egészségügyi"].

Üzleti ajándék

Az szja-törvény 3. paragrafusának 27. pontja alapján üzleti ajándéknak minősül (alkalomtól és értékhatártól függetlenül) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Ellentétben azzal, hogy a reprezentációs eseményen a rendező kifizető alkalmazottai is részesülhetnek a reprezentációban, üzleti ajándékot nem kaphatnak, mert a szabály lényegi eleme, hogy az üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében történik a juttatás.

Üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett

– értékpapír,
– értékpapírra vonatkozó jog,
– bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány,
– készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
– természetes vagy tenyésztett gyöngy,
– drágakő,
– féldrágakő,
– nemesfém,
– nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint
– ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Ha az ajándékozó mégis például aranyozott nyakláncot szeretne ajándékozni a partnerének, akkor az után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint, a cégnél ráadásul társasági adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni az ékszer értékét.

Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – az szja-törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is –, akkor tekinthető kifizetőt terhelő adó szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az szja-törvény 70. paragrafusában foglalt rendelkezéseknek.

Üzleti ajándéknak minősülhet (értékhatártól függetlenül) a cég által a cég üzletfele számára átadott ajándékkosár, könyv stb.

Csekély értékű ajándékok juttatása

Ha az üzleti ajándék juttatására vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a feltételek megléte esetén mód van csekély értékű ajándék juttatására az szja-törvény 70. paragrafus (3) bekezdésének a) pontja alapján. Ilyen juttatásra évi három alkalommal kerülhet sor 2018-ban (2019-től ez a lehetőség évi egy alkalomra csökken).

Figyelemmel az szja-törvény 70. paragrafus (5) bekezdésének a) pontjában foglaltakra is, a csekély értékű ajándékra vonatkozó szabályokat 2018. évben csak akkor lehet alkalmazni, ha az egy alkalommal nyújtott ajándék értéke nem több a minimálbér 10 százalékánál, azaz 13 800 forintnál (2018. évben a minimálbér 138 ezer forint). Ha például 15 ezer forintos vásárlási utalványt kapnak a munkavállalók, akkor az vagy – a jutalomhoz hasonlóan – a munkavállalók bérjövedelmeként, vagy, ha a törvényi feltételek fennállnak, az szja-törvény 70. paragrafus (1a) bekezdése szerint adóköteles.

Az ajándék (juttatás) lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Utóbbi két juttatási forma akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

Csekély értékű ajándékot adhat

– a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;

– a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, a nyugdíjas tag, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának;

– a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának;

– a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak.

Csekély értékű ajándék adható olyan magánszemélynek is, aki az ajándékot juttató kifizetővel nem áll jogviszonyban, feltéve, hogy az adóévben más címen nem kapott jövedelmet az említett kifizetőtől.

A közeli hozzátartozóknak adott juttatás esetén nem feltétel a közös háztartás. Így például a céges mikulásünnepségen az elvált házastársak gyermekei a külön háztartásban élő szülő munkáltatójától is kaphatnak csekély értékű ajándékot.

Miután az szja-törvény nem határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, a Ptk. 8:1. paragrafus 1. pontja szerinti meghatározás az irányadó. E szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az élettárs nem tekintendő közeli hozzátartozónak, a bejegyzett élettárs azonban annak minősül.

Fontos szabály, hogy a csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie, melyből ki kell derülnie, hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal történt a juttatás.

Forrás: adozona.hu