A 25 év alatti fiatalok adómentességéről

A Kormány családokat támogató politikájának új elemeként 2022. január 1-jétől új – adóalapot csökkentő kedvezményként érvényesíthető – kedvezmény kerül bevezetésre a személyi jövedelemadó rendszerébe a 25 év alatti fiatalok kedvezménye néven. Cikkünk az új jogintézmény feltételeit ismerteti.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák után a Kormány egy újabb társadalmi csoportot, a 25 év alatti dolgozó fiatalokat kívánja az adórendszeren keresztül is preferálni azzal, hogy az általuk megszerzett, a törvényben meghatározott forrásokból, jellemzően munkából származó jövedelmet kvázi adómentessé teszi. Ez – a már meglévő és jól működő eszközök (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, otthonteremtési kedvezmények) mellett ¬– újabb segítséget jelenthet a fiataloknak az önálló életkezdés feltételeinek megteremtésében, az otthonteremtésben, a családalapításban. Ennek érdekében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvény – új alcímként – az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként iktatja be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja tv.) a 25 év alatti fiatalok kedvezményéről szóló rendelkezéseket. A kedvezmény 2022. január 1-jétől érvényesíthető.

Ki jogosult a kedvezményre?

A kedvezményt a 25. életévüket meg be nem töltött fiatalok érvényesíthetik. Erre utoljára arra a hónapra vonatozóan nyílik lehetőségük, amelyben a 25. életévüket betöltik.

Milyen jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény?

Az új kedvezmény célja tehát az, hogy a fiatalok meghatározott – munkából származó – jövedelme mentesüljön a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Ezért – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez hasonlóan – a törvény ebben az esetben is tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek tekintetében a fiatalok érvényesíthetik az adómentességet. Ezek a jövedelmek a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó alábbi jövedelmek lehetnek:

- az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem (pl. munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles
társadalombiztosítási ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély stb.),
- a bérnek nem minősülő más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés
törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A felsorolás – mint látható – a jövedelmek tág körét öleli fel, melyek egy része azonban a kedvezmény érintettjei számára – az életkor okán – feltételezhetően nem tekinthető relevánsnak. Fontos viszont kiemelni, hogy nemcsak a munkaviszonyban kapott jövedelem, hanem bármilyen más munkavégzésre irányuló szerződés (pl. megbízási szerződés) alapján végzett tevékenység jövedelme is számításba vehető a kedvezmény alapjaként. Így nagy valószínűséggel mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól például a középiskolai tanulók, egyetemi hallgatók nyári szünidőben vagy a tanulmányi időszak alatt a tanulmányok folytatása mellett bármilyen jogviszonyban végzett tevékenységéből származó jövedelme. Az Szja tv. fogalmi rendszeréből következően mentesül az adó alól a 25 év alatti fiatal által megszerzett, egyébként adóköteles gyermekgondozási díj és a táppénz is.
A kedvezmény a főszabály szerint első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Ha a jövedelem munkaviszonyból származik, az új szabályok
- a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
- a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett
bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

A kedvezmény mértéke

Ez a kvázi adómentesség azonban – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményétől eltérően – nem korlátlan: az előzőekben felsorolt tevékenységekből, illetve jogviszonyokból származó, a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól mentesülő jövedelem nem haladhatja meg adóévenként a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzatát. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők számításba, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be, tehát utoljára a fiatal 25. születésnapjának hónapja vehető figyelembe. A viszonyítási alapként szolgáló bruttó átlagkereset 2020 júliusára vonatkozóan 401 847 forint. Az új szabályok hatálybalépésének időpontjában releváns mértéket (vagyis a 2021 július hónapjára irányadó mértéket) a KSH várhatóan 2021 szeptemberében fogja közzé tenni. A bruttó átlagkereset évről évre növekvő tendenciáját alapul véve 2022-ben várhatóan havi 405 ezer forint körüli adómentes összeggel lehet majd számolni, vagyis ha a fiatal egész évben jogosult a kedvezményre, akár 4 860 000 forintos – a feltételeknek megfelelő – bevétele mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
Mivel a kedvezményre való jogosultság megszűnik abban a hónapban, amikor a fiatal betölti a 25. életévét, abban az esetben, ha a jogosultsági hónapokban (a 25. életév betöltésének hónapjáig) megszerzett, a kedvezmény alapját képező önálló tevékenységből származó jövedelem a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, az ilyen címen megszerzett adóévi összes jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részét lehet figyelembe venni.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése a jogosult magánszemély egyéni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét és a kifizető (munkáltató) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét nem érinti.

A kedvezmény helye az érvényesítés sorrendjében

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket 2022. január 1-jétől már ötféle jogcímen lehet csökkenteni, ezek a következők: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, 25 év alatti fiatalok kedvezménye. Annak érdekében, hogy az esetleg többféle jogcímen kedvezményre jogosult fiatalok maximálisan ki tudják használni a lehetőségeiket, az Szja tv. meghatározza azt is, hogy az új kedvezmény hogyan illeszkedik az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények sorába. Mivel az érintett fiatalok szempontjából leginkább szóba jöhető első házasok kedvezménye, illetve a családi kedvezmény a másik jogosulttal (házastárssal, szülővel) közösen is érvényesíthető, megosztható, illetve az adóalapból érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény a fiatal által fizetendő egyéni társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény címén is figyelembe vehető, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét pedig csak maga a jogosult érvényesítheti, az új kedvezmény érvényesítése a törvény erejénél fogva megelőzi az említett kedvezmények, valamint a személyi kedvezmény érvényesítését. Az érvényesítés sorrendje így a következőképpen alakul:

- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.

Ha a fiatal az első házasok kedvezményére is jogosult

Mint ismeretes, az első házasok kedvezménye a házasságkötés hónapját követő hónaptól kezdve legfeljebb 24 hónapon át érvényesíthető. Ha a kedvezményre jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, vagyis mindketten jogosultak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére is, esetükben az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap lesz, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. Ez a szabály a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható, a 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében pedig csak az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében vehető figyelembe.

A kedvezmény érvényesítésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok

Az új szabályok a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett teszik lehetővé a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését. Mivel a fiatal életkora értelemszerűen ismert a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető előtt, az általános szabályoktól eltérően a fiatalnak nem kell nyilatkozatot tennie arról, hogy kéri-e e kedvezmény érvényesítését. Ezzel szemben arról kell nyilatkozatot tenni, ha – a kedvezmény értékbeli korlátjára tekintettel – azt az adott kifizetőnél nem vagy csak a jövedelem meghatározott részére kívánja érvényesíteni.
Ilyen nyilatkozat hiányában a kedvezmény alapját képező jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként csökkenti a feltételeknek megfelelően juttatott jövedelem összegével, de legfeljebb az adott évben irányadó, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset összegével. Ha a fiatal nem tesz a kedvezmény érvényesítésének teljes egészében vagy részben történő mellőzését kérő nyilatkozatot, és az ennek következtében keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatalt 12 százalék különbözeti-bírság terheli, amelyet az adóévre vonatkozó bevallásában külön fel kell tüntetni és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint kell megfizetni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe
.
A jövedelem kifizetéséről, illetve a levont adóelőlegről a magánszemély részére kiállított igazoláson a kifizetőnek, munkáltatónak az egyéb érvényesített kedvezményekkel együtt értelemszerűen fel kell tüntetnie azt a körülményt is, ha a kifizetéskor érvényesítette a 25 alatti fiatalok kedvezményét.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. §-a szerint havonta benyújtandó adó- és járulékbevallás adattartalma kiegészül a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítéséhez szükséges adatokkal, a fiatal születési idejével, illetve a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímenkénti felsorolásával.
Petricskóné Kelemen Éva
Forrás: onadozo.hu