Aktualitások

Munkavállaló védelme reprodukciós eljárás alatt

A reprodukciós eljárásban résztvevő munkavállalók száma egyre jelentősebb, ezért is rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok kellő védelmet biztosítanak a gyermekvállalás előtt állók részére. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezés annak tartama, továbbá a kezdő és befejező időpontja tekintetében számos kérdést vet fel. Mindez azt eredményezi, hogy a munkáltatóknak körültekintően kell eljárniuk, ha a munkaviszony felmondással történő megszüntetését tervezik.



A leendő kismama számára mindig nagy fejtörést okoz a munkáltató reprodukciós eljárásban való részvételről történő tájékoztatása: vagy azért, mert ezzel egy kevésbé családbarát munkahelyen "bogarat ültethet" a munkáltató fülébe, vagy azért, mert az esetleges sikertelenség(ek) tényére, fájdalmára a kollégák folyamatos érdeklődése is emlékeztetni fogja.

A jogszabály nem írja elő a bejelentési kötelezettséget, azonban a védelem érvényesítésének logikusan ez a feltétele. Nem mindegy azonban, hogy ez a védettség mettől meddig tart, egy elhamarkodott munkáltatói döntés sok pénzbe kerülhet.

Inszemináció és lombikprogram

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt. Kérdés, hogy mi minősül emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásnak?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 5 esetet különböztet meg:

– a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés („lombikprogram”),

– a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel („inszemináció”),

– ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

– embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

– a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.

A felmondási tilalom – nem kötelező bejelenteni, de a védelem csak ebben az esetben jár

Az Mt. 65. § (3) bekezdése szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

A várandóssághoz hasonlóan a munkavállalót felmondási védelem abban az esetben illeti meg, ha az emberi reprodukciós eljárásban való részvételről a munkáltatót tájékoztatta. Ez tehát azt jelenti, hogy nem köteles előzetesen bejelenteni a kezelés tényét, elegendő akár akkor jeleznie, amikor a munkáltató felmondást kíván közölni. Sőt, a törvény szövege szerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkavállaló még legkésőbb a felmondás közlését követő 15. napon is tájékoztathatja a munkáltatóját annak érdekében, hogy esetében a felmondási tilalom érvényesüljön, és az ennek ellenére közölt felmondást a munkáltató írásban visszavonhassa.

A 15 nap elteltével jogszerűen a munkavállaló nem hivatkozhat e körülmény fennállására a felmondás jogellenességének indokaként. Megítélésem szerint ennek jelentősége a postai úton közölt felmondás esetén van, amikor a munkavállaló nem tudja azonnal jelezni, hogy felmondási tilalom alatt áll. A felmondás személyesen történő átadásakor abban az esetben jár el tisztességesen és jóhiszeműen, ha nyomban jelzi ezen körülményt.

Számos példa akad arra, hogy a munkavállaló a különböző kezelésekre (például ciklusmonitorizálásra, petesejtleszívásra stb.) a szabadsága terhére megy el, mert nem akarja a munkáltató tudomására hozni az eljárásban való részvétel tényét, vagy arról beszámolt, de csak ekként mehet el. Ezzel összefüggésben lényeges garanciális szabály, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (azaz a munkáltató köteles elengedni) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára [Mt. name="Mt."].

Értelemszerűen ezen lehetőséget a munkavállaló akkor tudja igénybe venni, ha tájékoztatja a munkáltatót az eljárásban való részvételéről. Tehát ugyan a kezelés tényét nem kötelező bejelenteni, de mivel egyes vizsgálatokra rendszerint napközben, munkaidőben kerül sor, hacsak nem kötetlen munkarendben dolgozik a munkavállaló, vagy rugalmas a munkaidő-beosztása, nehézkesen tudja megoldani a távolléteket (esetleg szabadság, vagy ha megalapozott, egyéb jogcímen betegszabadság, táppénz jogcímen). Fontos: a mentesülés tartamára nem jár munkabér.

Meddig nem élhet felmondással a munkáltató?

A törvény szó szerinti értelmezéséből következően a felmondási védelem kizárólag a kezelés alatti időre vonatkozik: ha a kezelés hat hónapnál rövidebb, akkor a védelem is, amennyiben a kezelés tovább tart, a védelem akkor is csak hat hónapig illeti meg a munkavállalót. A jogviszony megszüntetését tervező munkáltató ennek megfelelően szokta kérni a munkavállalót, hogy tájékoztassa őt a kezelés kezdő és befejező időpontjáról. Ekkor kerül szembe ezen munkaadói igénnyel a munkavállaló nő magánélethez való joga. Aggályos ugyanis, hogy neki arról kell nyilatkoznia: várhatóan meddig tart a kezelése, illetve az milyen eredménnyel zárult le (hiába nem konkrétan kérdeznek rá, a befejezés időpontja arra enged következtetni). Sőt, az igazolásokból legtöbb esetben az eljárás típusa is kiderül. Könnyen belátható, hogy ez a bejelentési kötelezettség túlmutatna az Mt. által elvárt együttműködési kötelezettségen.

A régi Mt. a kezelés teljes tartamára biztosította a felmondási védelmet. A hatályos Mt.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint: „A családok támogatását kívánja a Javaslat elősegíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig.”

Ezt is figyelembe véve a fenti értelmezés a gyermekre vágyó, és e célból orvosi segítséget igénybe vevő nővel szemben méltánytalan és a törvény céljával ellentétes is lenne. A munkavállaló nő abban az esetben tudja anyagi és lelki biztonságban átélni a kezelés időszakát, ha a védelmet saját döntése szerint veheti igénybe, nem korlátozva azt a tényleges orvosi beavatkozás tartamára. Fontos, hogy ne kelljen a munkavállalónak amiatt aggódnia, hogy két kezelés közötti „pihenőidőszakban” mikor szünteti meg a munkáltató a munkaviszonyát. Erre figyelemmel a felmondási védelem akkor tölti be valódi rendeltetését, ha abba a tényleges orvosi kezelések tartama mellett a kezelések közötti, az egészség védelme érdekében előírt szüneteket, a következő kezelésre történő pszichikai, lelki felkészülés időszakát is beszámítjuk. Az orvosi igazolások pedig ezen „komplex csomag” tartamát nem tartalmazzák.

Ezen érvelést támasztja alá, hogy amikor a jogalkotó módosította az Mt.-t, kétféle következtetésre juthatott: vagy abból indult ki, hogy az embrió beültetéséig tartó időszak általában véve nem haladja meg a 6 hónapot. Ebben az esetben munkajogi szempontból a 6 hónap időtartamba be kell számítson az ezt követő kötelező minimum 2 hét, illetve 3 hónap szünet is. Mivel a régi Mt. alapján az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes tartama felmondási tilalmat eredményezett, ehhez képest a 6 hónap csak abban az esetben szolgálná a családok támogatását, ha ez kimerítésre is kerülne.

A másik lehetséges álláspont az lehetett, hogy egy eljárás minimum 6 hónapig tart, de csak ezen időtartamot túlmenően közölhető a felmondás. Ennek azonban a jelenlegi gyakorlat, mely szerint átlagosan 6 hónapba két kezelés fér bele, ellentmond.

Forrás: adozona.hu