Követelésekhez kapcsolódó gazdasági események, adózás

A követelésekkel sokféle gazdasági esemény történhet: a követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, vagy várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, elengedik, elévül vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági események többségéhez kapcsolódik társasági adó, egyes események pedig érintik a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót, illetve az egyszerűsített vállalkozói adót.

Gazdasági események

Követelés keletkezése

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint követelésen azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények értendők, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak.

Különféle egyéb követeléseknek tekintendők például a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések, a bíróság által jogerősen megítélt követelések, a munkavállalói tartozás, a visszatérítendő adó, az igényelt, de még nem teljesített támogatás, az utólag kapott engedmény miatti követelés, a különféle határidős ügyletek alapján járó összeg (Szt. 29. §).

Követelés elengedése

A követelés elengedésekor a könyv szerinti értékét a jogosult rendkívüli ráfordításként, az adós

› ha beszerzett eszközhöz nem kapcsolódik rendkívüli bevételként,

› ha eszközhöz kapcsolódik, akkor halasztott rendkívüli bevételként

számolja el [Szt. name="Szt."].

Követelés engedményezése

Engedményezés a követelés eladása. Ekkor egyéb bevételként kell elszámolni a követelés eladójánál (eredeti jogosultjánál)

› a vevő (az engedményes) által elismert értéket a követelés átruházásakor,

› ha az eredeti jogosult a követelésre korábban értékvesztést számolt el, akkor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget [Szt. name="Szt."].

A mérlegfordulónapon – más eszközhöz, kötelezettséghez hasonlóan – a követeléseket is értékelni kell. Az értékelés során meg kell vizsgálni a mérlegfordulónapon fennálló követelés tekintetében, hogy

› azt a mérlegkészítés időpontjáig kellett-e pénzügyileg rendezni, és ha igen, de az nem történt meg, akkor a követelésre – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – értékvesztést kell elszámolni, feltéve, hogy a követelés a vevő, az adós minősítése alapján várhatóan részben, egészben nem térül meg; az értékvesztést egyéb ráfordításként kell elszámolni [Szt. name="Szt."],

› a követelésre korábban elszámolt értékvesztést egyéb bevételként vissza kell írni, ha az elszámolás okai már nem vagy csak részben állnak fenn [Szt. name="Szt."],

› ha az értékelés során az állapítható meg, hogy a követelés behajthatatlan, akkor azt hitelezési veszteség címen le kell írni, el kell számolni egyéb ráfordításként; behajthatatlan követelést ugyanis nem lehet a mérlegben kimutatni az Szt. előírása szerint [Szt. name="Szt."].

Az Szt. szerint behajthatatlan követelés

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült [Szt. name="Szt."].

Behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.

Adózási kérdések

Társasági adó

A követelés keletkezése

A követelés keletkezésekor árbevétel, egyéb bevétel vagy pénzügyi műveletek bevételének elszámolása történik, amelynek hatása megjelenik az adózás előtti eredményben és ezáltal érinti az adóalapot vagy – veszteséges ügylet esetén – az elhatárolt veszteséget.

A követelés elengedése

Az elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítás, ha azt magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás javára engedi el a vállalkozás, növeli az adózás előtti eredményt.

Ugyanakkor az adós az elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétellel nem csökkentheti az adóalapot. Kivételt jelent e rendelkezések alól, hogy ha a követelés osztalék, akkor a kötelezett jogosult az elszámolt bevételt levonni az adóalapból és a jogosultnak nem kell növelni az adózás előtti eredményt [Tao. name="Tao."].

Értékvesztés elszámolása, megtérülése

A Tao. tv. szerint a társasági adólap megállapításkor az adózás eredményt

› növelni kell a követelésre elszámolt értékvesztéssel,

› csökkenteni kell a visszaírás értékével.

Nem kell ezen módosító tételeket alkalmazni hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összegére [Tao. name="Tao."].

Csökkenti az adózás előtti eredményt a követelés – amelyre értékvesztés elszámolás történt – részben, egészben történő megtérülésekor az elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés csökkenti az adózás előtti eredményt [Tao. name="Tao."].

Az elszámolt értékvesztés megtérül, ha a követelést az azt nyilvántartó átruházza, megtörténik a követelés – részben, egészben történő – kiegyenlítése vagy kötelezettségbe történő beszámítása.

Követelés behajthatatlanná válása

A behajthatatlanná vált követelés miatt elszámolt hitelezési veszteség nem növelő tétel, illetve, ha a követelésre már történt értékvesztés-elszámolás, akkor azzal csökkenthető az adózás előtti eredmény, a nyilvántartott értékvesztés mértékéig. Kivételt képez ez alól az a követelés, amelynél a behajthatatlanná válás oka az elévülés vagy, hogy bíróság előtt nem érvényesíthető. E két esetben az elszámolt összeg, illetve az érvényesített adózás előtti eredménycsökkentés adóalapot növel [Tao. name="Tao."].

Ezen előírások alkalmazása során behajthatatlan követelésnek minősül a Tao. tv. előírása szerint az Szt. szerinti behajthatatlanná minősítés mellett annak a követelésnek a 20 százaléka is, amelyet 365 napon belül nem egyenlítettek ki.

A nyilvántartott értékvesztés pedig a követelésekre az Szt. alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott értékvesztés az adóbevallást követően értelmezhető [Tao. name="Tao."].

Például, ha egy vállalkozás egy 5000 ezer forint összegű követelésre 2016-ben 500 ezer, 2017-ben 1500 ezer forint értékvesztést számolt el, és a követelés fizetési késedelme 2016. október 31-én már 365 napon túli volt, akkor

› a 2016. adóévi adóbevallás elkészítésekor a nyilvántartott értékvesztés még nulla, így az adóalap a Tao. tv. behajthatatlankövetelés-fogalma alapján a követelés 20 százalékával még ebben az adóbevallásban nem csökkenthető,

› a 2017. évi adóbevallás benyújtásakor a nyilvántartott értékvesztés 500 ezer forint, a követelés 20 százaléka 5000 ezer x 0,2 = 1 000 ezer forint, a csökkentésként figyelembe vehető összeg viszont csak 500 ezer forint lehet,

› a 2018. adóévi adóbevallás benyújtásakor – ha újabb értékvesztés elszámolás nem történik – a nyilvántartott értékvesztés (500 ezer + 1500 ezer – 500 ezer) = 1500 ezer forint, a követelés 20 százaléka 5000 ezer x 0,2 = 1 000 ezer forint, a csökkentésként figyelembe vehető összeg viszont 1000 ezer forint, a nyilvántartott értékvesztés 500 ezer forint, amely a 2019. adóéviről szóló adóbevallásban érvényesíthető.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Osztalékadót kiváltó adó

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események közül a közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak, az egyéni cégnek és az ügyvédi irodának a kisadózó vállalkozások tételes adójára történő áttérésekor az osztalékadót kiváltó adó alapjának meghatározásához számításba kell venni a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettséget, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot.

Az előző összeget csökkentő tételként kell figyelembe venni azzal a jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, valamint a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartalék terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékét, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták [Katv. name="Katv."].

Kisvállalati adó

Követelés elengedése

A Katv. szerint a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események közül a kisvállalati adót a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése érintheti. Ez akkor áll fenn, ha a követelést nem magánszemély belföldi vagy külföldi kapcsolt vállalkozás javára engedi el a jogosult. Ekkor az elengedett követelés összegével növelni kell a kisvállalati adó alapját. E rendelkezés alkalmazásában behajthatatlan követelésnek az Szt. előírása szerinti fogalomnak megfelelő követelés minősül [Katv. name="Katv."].

Egyszerűsített vállalkozói adó

Nyilvántartott követelés

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) előírása szerint az Szt. hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és egyéni cég adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti a bejelentés üzleti évében az Szt. rendelkezései szerint a vevőkkel szembeni követelésre befolyt összeg (megszerzett bevétel) [Eva name="Eva"].

Osztalékadót kiváltó adó

Az osztalékadót kiváltó adó alapjának meghatározásakor számításba kell venni a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettséget, csökkentve a mérlegben kimutatott osztalékelőleg-követelés könyv szerinti értékével, ha az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták [Eva name="Eva"].

Forrás: adozona.hu