A vezető tisztségviselők szigorú felelősségéről

Minden vezető tisztségviselőnek javallott tisztában lennie azzal, hogy ezen jogkörben eljárva bizonyos helyzetekben milyen felelősségi kérdésekkel kell szembenéznie.

Kiket nevezünk vezető tisztségviselőknek?

A társaság vezető tisztségviselője közkereseti társaság, betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig az igazgatóság vagy a vezérigazgató (zrt.), illetőleg az igazgatótanács tagjai (nyrt).

A vezető tisztségviselő felelősségének alapját Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, Ptk.) 3:21. § (2) bekezdése rögzíti, mely szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekeinek megfelelően köteles ellátni. Ezen vezető tisztségviselőkről a Ptk. az alábbi felelősségi rendelkezést tartalmazza:

„3:24. § [A name="A"]

(1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

(2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel.

A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.”

Mit jelent a fenti szabály?

A felelősségi kérdésnél meg kell különböztetnünk azt, hogy az ügyvezető a társaságnak okoz-e kárt vagy harmadik személynek. Tehát a vezető tisztségviselők felelőssége kétirányú. Egyrészt felelnek a társasággal szemben a társasággal kötött szerződésük (akár munkaszerződés, akár megbízási szerződés) megszegése miatt hatáskörükbe tartozó feladatok nem megfelelő ellátására tekintettel, amellyel kárt okoztak.

Másodsorban pedig felelnek a társaság vezető tisztségviselőiként a harmadik feleknek okozott károkért.

Nézzük a felelősségi kérdéseket egyenként!

Felelősség a társaságnak okozott kárért

Ez a felelősségi szabály a társaság és a vezető tisztségviselő közötti belső jogviszonyra alkalmazandó, ugyanis a vezető tisztségviselő és a társaság között minden esetben valamilyen szerződéses viszony van. Ha pedig a vezető tisztségviselő a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti és ezzel a társaságnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Így tehát főszabályként a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabálya szerint felel a jogi személlyel szemben.

Mit jelent ez?

Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való kártérítési felelősséget akként szabályozza, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Mikor mentesülhet mégis a felelősség alól az ügyvezető ebben az esetben? Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Felelősség harmadik személynek okozott kárért

A hatályos szabály értelmében a vezető tisztségviselő által az ügykörén belül eljárva harmadik személynek okozott károkért a társaság felel.

Tehát elsődlegesen a társaság felel a külső személyeknek az ügyvezető e tevékenységével okozott károkért. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gondatlanság következtében előállt kárért a vezető tisztségviselő a külső személy/fél irányában közvetlenül nem vonható felelősségre, azaz az ügyvezető csak akkor felel a társasággal egyetemlegesen, ha a kárt szándékosan okozta.

Az egyetemlegesség ez esetben annyit jelent, hogy a két, felelősséggel tartozó személy, tehát a vezető tisztségviselő és a társaság bármelyikétől lehet követelni a kártérítést, továbbá mindkettő a teljes kártérítés megfizetéséért felel.

Forrás: adozona.hu