Ezekre a törvénymódosításokra már a 2018-as adónál figyelni kell!

A 2018-ban hozott törvénymódosítások – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao) – között több olyat találunk, amelyet már a 2018. évi beszámolónál, illetve adókötelezettség megállapításánál alkalmazni lehet. Ezeket foglaltuk össze.

Számvitel

1. Az Szt. 33. § (7) bekezdése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy – ha a költségekhez igényelt támogatást még nem kapta meg, de a költségek már nagyrésze felmerült – a támogatást elszámolja bevételként, az aktív időbeli elhatárolással szemben. Ennek következménye, hogy nem mutat ki veszteséget, azaz megnöveli az eredményét. Az előírás alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy

– teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és

– valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.

Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatással történő elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.

Ez az előírás 2019. január 1-jén lépett hatályba, de a Szt. 177. § (72) bekezdése szerint a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

2. Az üzletág-értékesítés nyereségét egyéb bevételként [Szt. name="Szt."], a veszteségét egyéb ráfordításként [Szt. name="Szt."] kell elszámolni. Az előírást 2019-ről kötelezően, a 2018. évi beszámolónál a vállalkozó döntése szerint lehet alkalmazni a Szt. 177. § (73)-(74) bekezdése szerint. Ez a módosítás – ha az üzletág készleteket is tartalmaz, amelyre jutó ellenértéket eddig árbevételként kellett elszámolni – csökkentőleg hat az iparűzési adókötelezettségre.

Társasági adó

Adóalap-változások

Az adózás előtti eredménynek az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költséggel történő csökkentése [Tao name="Tao"] megosztható – megrendelt K+F esetén, legfeljebb annak összegében – a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó között [Tao name="Tao"]. Ennek feltétele, hogy az adóbevallás benyújtásáig mindketten rendelkezzenek az előírt tartalmú közös írásbeli nyilatkozattal. E lehetőség választása esetén azonban a felek egyike sem élhet a kapcsolt vállalkozásokkal történő megosztással. E lehetőséggel már a 2018. adóévi adókötelezettségnél is lehet élni a Tao 29/A § (64) bekezdés szerint, ha az új szabály hatálybalépése [2018. name="2018."] előtt az érintettek közül egyik sem nyújtott be társasági adóbevallást Változatlanul nem lehet megosztani sem a kapcsolt vállalkozásokkal, sem a megrendelővel a Tao tv. 7. § (17) bekezdése szerinti, a kutatóintézetnek minősülőkkel közösen végzett K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezményt.

Adókedvezmények

1. A 2018. július 26-át követően megkezdett energiahatékonysági célú beruházás alapján érvényesíthető adókedvezmény feltételeiben a következő változások léptek érvénybe: – az adókedvezmény az üzembe helyezett, energiahatékonysági célokat szolgáló felújítás [Szt. name="Szt."] költségei alapján is érvényesíthető, a maximális támogatási intenzitás az egységesen 30 százalékkal szemben

– a Közép-Magyarország régió nem támogatható településein maradt 30%,

– a Közép-Magyarország régió támogatható településein (amelyet a 37/2011. (III. 22.) kormányrendelet 25. §-a tartalmaz) 35%,

– az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45%,

amely mértékek kisvállalkozásnál 20 százalékponttal, középvállalkozásnál 10 százalékponttal növelhetők. Például egy kisvállalkozásnál Borsod megyében (Észak-magyarországi régió) 65 százalék lehet, ha 2018. július. 26-án vagy azt követően kezdték el az energiahatékonyságot szolgáló beruházást vagy felújítást. A támogatás azonban a megemelt mértékek esetében sem lehet több 15 millió eurónak megfelelő forintnál.

Az adókedvezmény igénybevételéhez az első érvényesítés időpontjában – az adóbevallás benyújtásáig – rendelkezni kell igazolással arról, hogy a beruházás energiahatékonysági célt szolgál. Az igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet (együtt Auditor) állítja ki az adózó kérelmére.

2. Az adókedvezményeket 2018. július 26-ától érvényesíteni lehet önellenőrzés keretében is, függetlenül attól, hogy az adózó a társaságiadó-bevallásában igénybe vette-e az adókedvezményt vagy sem. E lehetőség a korábbi különös szabály [Tao name="Tao"] hatályon kívül helyezése következtében 2018. július 26-át követő önellenőrzés esetén alkalmazható már a 2018. adóévre, illetve – az elévülési időt figyelembe véve – a korábbi adóévekre is.

Feltöltés

A z adóelőleg kiegészítésére (feltöltésére) vonatkozó előírást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerint, ha az adózó az esedékességig az adóévi várható adó összegének legalább 90 százalékát nem fizette meg, akkor a különbözet után az eddigi 20 százalék helyett 10 százalék mulasztási bírságot kell fizetni, amelyet már a 2018. december 20-áig előírt feltöltésre is alkalmazni kell.

Rendelkező nyilatkozattal történő támogatás

A rendelkező nyilatkozattal történő adófelajánlásnak változatlanul 2018. július 26-ától nem feltétele, hogy az adózónak ne legyen 100 ezer forintot meghaladó adótartozása, azzal, hogy a felajánlás teljesítésekor az adóhatóság továbbra is vizsgálja. hogy az adózónak, vagy a kedvezményezettnek van-e 100 ezer forintot meghaladó, a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása, és csak akkor utal, ha nincs ilyen tartozás [Tao name="Tao"]. Azt, hogy nem történik átutalás, az igazolást kiállító a keret szempontjából csökkentésként veszi figyelembe [Tao name="Tao"]. Erre tekintettel, továbbá külön rendelkezés hiányában nem kell a nyilatkozatot érvényesnek tekinteni, ha annak alapján nem történt adóátutalás.

Bejelentett részesedés fogalom

2018. augusztus 25-étől bekövetkezett változások:

– ugyanazon vállalkozásban történő további részesedés szerzés bejelentésének nem feltétele a korábbi részesedés szerzés bejelentése,

– nem lehet bejelenteni a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet.

– nem kell bejelenteni a korábban már bejelentett részesedést, ha az a belföldi jogi személy vagy külföldi személy, amelyben a bejelentett részesedés fennáll, átalakul, egyesül vagy szétválik.

Külföldi vállalkozó

2018. július 26-ától nem minősül telephellyel rendelkezőnek, azaz nem lesz külföldi vállalkozó az EGT államban alapított, jogi személyiséggel rendelkező ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap [Tao name="Tao"], ha

– az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy

– az alapítása szerinti államban társasági adónak megfelelő adó alanyának minősül, de adókötelezettség nem terheli.

Ez utóbbi független attól, hogy milyen rendelkezés alapján nem merül fel az adókötelezettség; lehet adókedvezmény, adómentesség, vagy az adóalap sajátos megállapítása.

A jogi személyiséggel nem rendelkező, vagy nem EGT tagállamban alapított ingatlanalap vagy nyugdíjalap telephelynek minősül akkor is, ha nem alanya társasági adónak megfelelő adónak, illetve, ha alanya, de nem fizet adót.

Forrás: adozona.hu