Aktualitások
A betegszabadság és a táppénz időtartama és mértéke
Keresőképtelenség esetén a beteg jogosult lehet betegszabadságra, illetve táppénzre. Az alábbi cikkben táblázatban összefoglalva hasonlítjuk össze, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, illetve a táppénz.Betegszabadság
A betegszabadságot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza. Erre tekintettel keresőképtelenség esetén betegszabadságra a munkavállalók, továbbá a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozók – például közalkalmazottak – jogosultak.
A munkavállalókat – saját betegségük esetén – évenként a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság illeti meg azzal, hogy évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A keresőképtelenség első 15 napjára azonban nem jár a betegszabadság akkor, ha a keresőképtelenség üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség, vagy veszélyeztetett terhesség kapcsán áll fenn. Ez esetben az első naptól kezdve baleseti táppénz, illetve táppénz jár.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban külön-külön járhat a betegszabadság. Ha például a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, akkor a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.
Táppénz
A táppénzről elsősorban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik. Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Azaz, táppénzre jogosult, aki
- keresőképtelen
- biztosítási jogviszonyban áll és
- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles.
Mindezek alapján táppénzre jogosult többek között a keresőképtelen munkavállaló, a biztosítottnak minősülő megbízott, az egyéni vállalkozó, és a társas vállalkozó, ha 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles.
Megjegyzés: A betegszabadság megilleti a nyugdíjas munkavállalót, ugyanakkor nem jogosult táppénzre, mivel nyugdíjának folyósítására tekintettel nem fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyból is jogosult lehet a keresőképtelen személy táppénzre. Ez esetben a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.
Betegszabadságra jogosultság esetén a táppénz a betegszabadságot követően jár. Ha a beteg nem jogosult betegszabadságra, akkor a keresőképtelenség első napjától jár a táppénz. A biztosított, a betegsége esetén, az alábbi időtartamra jogosult táppénzre:
a biztosítási jogviszony fennállása alatt, a keresőképtelenség tartamára, de
legfeljebb a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra – például 60 nap folyamatos biztosítás esetén 60 napra –, de legfeljebb 1 évre.
Ugyanakkor biztosítás tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
A fentieket összefoglalva:
Betegszabadság
Jogosultak:
Munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonyban álló keresőképtelen személyek, kivéve üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy veszélyeztetett várandósság esetét.
Maximális időtartam:
Éves szinten 15 munkanap azzal, hogy évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Táppénz
Jogosultak:
Minden keresőképtelen biztosított, aki biztosítási jogviszonyban áll és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles.
Maximális időtartam:
A keresőképtelenség tartamára, maximum egy éven át jár.
Fizetési kötelezettség
Betegszabadság
A betegszabadságot teljes egészében a munkáltató fizeti. A betegszabadság tartamára a munka törvénykönyvében foglalt távolléti díj 70 százaléka jár. A betegszabadság időtartamára járó távolléti díjnak nincs felső határa.
Táppénz
A táppénzt – néhány kivételtől eltekintve – az egészségbiztosító és a foglalkoztató együttesen fizeti. Az 1997. évi LXXX. törvény alapján a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. Nem kell megfizetni ezt a táppénz-hozzájárulást többek között a baleseti táppénz, az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége esetén.
A táppénz összege az 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott
- táppénz alapjának 60 százaléka, ha a biztosított folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal;
- táppénz alapjának 50 százaléka, ha a biztosított 730 napnál kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik; továbbá a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
A táppénzellátásnak felső korlátja van: az egy napra járó összeg nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2018-ban a 276 000 forint harmincad részét.
Összegezve a fentieket:
Betegszabadság
Fizetésre kötelezett: Munkáltató
Mérték: Távolléti díj 70 százaléka
Maximális összeg: Nincs felső határ
Táppénz
Fizetésre kötelezett: Egészségbiztosító, illetve egyes kivételektől eltekintve a foglalkoztató
Mérték: A táppénz alapjának 60%-a, illetve 50%-a
Maximális összeg: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg az aktuális minimálbér kétszeresének harmincad részét
A cikk jogszabályi alapja:
♦ 2012. évi I. törvény,
♦ 1997. évi LXXXIII. törvény,
♦ 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet.
Forrás: adozona.hu
