Aktualitások

Nyugdíjas dolgozók közterheinek és tb-ellátásának változása

Előadásokon és írásban is sok kérdés érkezik a nyugdíjas munkavállalók biztosítási jogviszonyának megszűnése kapcsán. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, milyen következménnyel jár, hogy a nyugdíjas munkavállalók 2019-ben már nem biztosítottak.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. paragrafusának (1) bekezdése rögzíti azokat a Tbj. szerinti munkaviszonyokat, amelyek biztosítási jogviszonyt képeznek. A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony azonban 2019-ben már nem minősül biztosítási jogviszonynak.

Ezen szabály kapcsán ki kell hangsúlyozni, hogy csak a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas nem minősül biztosítottnak. Ha a nyugdíjas a Tbj. alapján szintén munkaviszonynak minősülő másik jogviszonyban, például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor közalkalmazottként a nyugdíjas továbbra is biztosított marad. Erre tekintettel közalkalmazottként köteles járulékokat fizetni, amelynek alapján ellátásokra is jogosult, és esetükben nem változott az a szabály sem, hogy nyugdíjas közalkalmazott nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.



Az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjast – biztosítási jogviszony hiányában – nem kell bejelenteni a 19T1041-es nyomtatványon, illetve abban az esetben, ha már 2018-ban is Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozott a nyugdíjas, akkor a biztosítási jogviszonyának megszűnését a munkáltatónak 2019. január 1-jétől számított 8 napon belül kellett bejelentenie a 19T1041-es számú adatlapon.

Tavaly év végégig úgy rendelkezett a Tbj., hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosított, így a béréből megfizette a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl

– a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
– a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetelt, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles volt fizetni.

A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Továbbá szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesült, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.

Milyen változást eredményez, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas már nem biztosított, így nem kell fizetnie a fenti járulékokat?

2019-ben nyugdíjjárulék megfizetésének hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem lesz jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre. Továbbá a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.

Járulékfizetés hiányában nem lesz jogosult a nyugdíjas az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó munkavállaló baleseti ellátásokra sem. Ha üzemi balesetet (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) szenved, akkor nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem jár neki 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatás sem, míg hozzátartozói nem jogosultak baleseti hozzátartozói nyugellátásra.

Tény, hogy 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét, amely megalapozza a munkavállaló nyugdíjas egészségügyi szolgáltatásokra (például tb-támogatott orvosi ellátás, továbbá gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő-ellátások tb-támogatással való igénybevétele) fennálló jogosultságát.

A munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére járulékfizetés hiányában növekedett. Ha például 2018-ban a nyugdíjellátásban részesülő munkavállaló bruttó 200 ezer forint munkabért kapott, akkor a béréből 30 ezer forint személyijövedelemadó-előleget, 20 ezer forint nyugdíjjárulékot és 8 ezer forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie. Változatlan bér mellett 2019-ben a fenti nyugdíjas munkavállaló 28 ezer forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulékot, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulékot nem vonják le tőle. Meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.

Kihatással van a biztosítási jogviszony hiánya a többes jogviszonyra is. Az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas, ha egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik, fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a fenti változások a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban állnak fenn, így például a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasnál nincs változás a tavalyi szabályhoz képest.

Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából kedvezőbb a nyugdíjas munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra – például a 0,5 százalékos nyugdíjemelésre és a baleseti ellátásra – nem lesz jogosult.

Forrás: adozona.hu