Aktualitások

A katásoknak az szja-t is februárban kell bevallaniuk

A katásoknak az szja-t is februárban kell bevallaniuk

Közeleg a katás egyéni vállalkozók adóbevallási határideje. Összeszedtük, hogy mire kell ügyelni az adózónak, továbbá milyen egyéb teendői vannak a február 26-ai határidőig.

A tevékenységét folyamatosan végző katás egyéni vállalkozónak 2018. február 26-áig kell a bevallásadási kötelezettségét teljesítenie a 17KATA nyomtatványon.

Ha az adózónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó jövedelme is van, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint az 17SZJA a bevallását is ezen időpontig kell benyújtania.

A bevételi értékhatárra figyelemmel a 17KATA nyomtatványon kell bevallani a százalékos adó összegét.

Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni (például szünetelteti a tevékenységét vagy évközben jelentkezik be a kisadózói törvény – Katv. – hatálya alá), akkor a 40 százalék adót a bevétel azon része után kell megfizetni, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

A tételes adót nem kell bevallani, mivel a bejelentkezéssel az automatikusan „előíródik” a folyószámlán.

A kisadózó vállalkozás bevételének minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Az egyéni vállalkozók esetében el kell különíteni a vállalkozói – például asztalosi – minőségében megszerzett bevételt minden más bevételtől. Így az egyéni vállalkozó magánszemély munkabére, nyugdíja, társadalombiztosítási ellátása nem a kisadózó vállalkozás bevétele, hiszen azt a magánszemély nem egyéni vállalkozói mivoltában szerezte meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felsorolt jövedelemtípusokra az adótörvények, jellemzően az Szja tv. általános szabályait kell alkalmazni.

Fontosabb bevételnek nem számító tételek:

A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ebbe a körbe azok a támogatások tartoznak, amelyeket a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

Más nevében beszedett hatósági díj sem minősül bevételnek, ugyanis az nem az adózót illeti meg. Ilyen lehet például a Nemzeti Közlekedési Hatóság nevében beszedett hatósági díj.

Nem része a bevételnek az adózó által beszedett idegenforgalmi adó. Ennek oka, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezései alapján az idegenforgalmi adó alanya az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltő magánszemély, aki a Htv. 34. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett szállásadónak köteles megfizetni a szállásdíjjal együtt. A szállásadónak tehát törvényben előírt kötelezettsége az, hogy az idegenforgalmi adót beszedje a magánszemélyektől. A beszedett idegenforgalmi adó nem képezi a szolgáltatás ellenértékét, a beszedett adóval a beszedésre kötelezett nem rendelkezhet sajátjaként, ezért azt nem lehet a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni.

Evával adózott bevétel sem számít katás bevételnek. Amennyiben az evatörvény hatálya alól a Katv. hatálya alá áttérő adózó esetében az evával adózott bevétel a Katv. hatálya alatt folyik be, akkor ez az összeg nem számít katás bevételnek. A Katv. alapján e bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy azok az eva alapját képezik.

A kisadózónak nemcsak a bevételéről kell számot adnia, hanem ezzel egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettsége is van azon bevételt juttató más személy nevéről és címéről is, akitől a naptári évben megszerzett bevételének összege az 1 millió forintot meghaladja. A más személy alatt a külföldi megrendelőt is érteni kell.

Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha bevétel magánszemélytől származik. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik az olyan bevételre, amely esetében a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Az adatszolgáltatásra és a bevételről történő nyilatkozat megtételére a 2017. évre a 17KATA nyomtatvány szolgál.