Aktualitások

Elektronikus kapcsolattartás az adóztatásban

2018. óta általánossá vált az elektronikus ügyintézés az adóztatásban. Ugyanakkor vannak kivételek is. Érdemes újból áttekinteni, mely adózók kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra és milyen ügyekben.

1. Kötelező elektronikus ügyintézés

Az adóhatósági kapcsolattartás előtt vizsgáljuk meg általánosságban a kérdéskört. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezeteknek már 2018-tól rendelkezniük kell elektronikus tárhellyel, ez lett a Cégkapu.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján fő szabály szerint elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, (kivételi körbe nem tartozó) ügy tekintetében

a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.

Vagyis a gazdálkodó szerv elektronikus ügyintézésre kötelezett. Az Eüsztv. 14. § (1) bekezdése alapján gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét. Ezt az elérhetőséget (tárhelyet) hívja a köznyelv Cégkapunak.

Ki minősül gazdálkodó szervezetnek?

Az Eüsztv. 1. § 23. pontja alapján gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában

a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány,
b) valamennyi ügy tekintetében gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.

Külön kérdésként felmerül, hogy a külföldi adóalanyok, amennyiben Magyarországon adószámot kérnek, elektronikus ügyintézésre kötelezettek-e? Amennyiben nincsenek felsorolva az Eüsztv. vagy a Pp. előzőekben hivatkozott rendelkezéseiben (vagyis nem rendelkeznek belföldi székhellyel és nem a Pp. szerinti gazdálkodási formában működnek), úgy számukra az elektronikus ügyintézés nem kötelező.

Fontos még tudni, hogy hiába gazdálkodó szervezet a Pp. szerint az egyéni vállalkozó, részére az elektronikus ügyintézés a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 88/A. §-a alapján az Ügyfélkapun keresztül történik (ún. KÜNY tárhely). Az egyéni vállalkozó az Eüsztv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a Kormány által biztosított tárhelyek közül a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét jelenti be a rendelkezési nyilvántartásba.

2. Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervek

De mely hatóságok kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra? Az Eüsztv. 1. § 17. pontja alapján elektronikus ügyintézést biztosító szerv:

a) az államigazgatási szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,
d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyző,
h) a bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó iroda,
i) a hegyközségek kivételével a köztestület,
j) a közüzemi szolgáltató,
k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany, valamint
l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalany.

Ezen jogalanyi körbe tartozó szerveknek tehát – kis kivétellel – kötelező az elektronikus ügyintézés. Ez gyakorlatilag valamennyi hatóságot, bíróságot jelenti, ideértve tehát pl. az állami adó- és vámhatóságot (Nemzeti Adó- és Vámhivatalt).

3. Elektronikus kapcsolattartás és a NAV

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 36. §-a szabályozza az adózó és az adóhatóság kapcsolattartásának mikéntjét. Az adóhatóság írásban, az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóeljárásban a kapcsolattartás formáját az adóhatóság tájékoztatása alapján az adózó választja meg. Az adózó a választott kapcsolattartási módról más – az adóhatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.

A fentiektől eltérően azonban az állami adó- és vámhatóság kötelező jelleggel elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki vagy amely

– havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles;
– az áfatörvény szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles;
– az áfatörvény szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles; vagy
– az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

A fentiek alapján tehát, aki/amely adózó ezen felsorolásba beletartozik, elektronikusan kell kapcsolatot tartania az adóhatósággal. Ez a bevallási kötelezettség elektronikus teljesítésén túlmenően valamennyi egyéb beadvány elektronikus beküldését is jelenti. Az Eüsztv. alapján ez tehát (a korábbiak figyelembe vételével) 2018. január 1-jétől a Cégkapu/Ügyfélkapu igénybevételével történik.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, - függetlenül a képviselt adózóra vonatkozó kapcsolattartási szabályoktól - az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart vele kapcsolatot.
Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint az Eüsztv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.

Forrás: onadozo.hu