Euró elfogadása kereskedelemben, vendéglátásban

Hogyan kell helyesen eljárni, ha a kereskedő vagy a vendéglátó eurót szeretne elfogadni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni.

1. Hogyan kell helyesen eljárni, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem?
2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe?
3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában?
4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam?
5. Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek?
6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Véleményem szerint el kell különíteni azt az esetet, amikor az árak az üzletben csak forintban kerülnek a termékeken feltüntetésre (ekkor az átváltáskor alkalmazott árfolyam mindenképpen kifüggesztendő az üzletben) és azt, amikor az árak mind euróban, mind forintban feltüntetésre kerülnek a termékeken.

Amennyiben kizárólag forintban tüntetik fel az árakat a termékeken, de a fizetés euróval is történhet, meglátásom szerint nem probléma, ha a pénztárgép nem kezeli az eurót, mivel a vevő a forintban meghatározott értéket egyenlíti ki euróval, a pénztárgépbe a forintos értéket kell beütni, illetve a nyugtán is forintértéknek kell megjelennie, így árbevételként és áfaalapként is a forintos összeg jelenik meg.

Mivel az árak kizárólag forintban kerülnek meghatározásra, a kereskedő kvázi forintért megveszi a vevőtől az eurót, amit az üzletben kiírt árfolyamon átszámítva tesz be a valutapénztárba [a name="a"]. A példában így a 45 eurót nem 320 forint, hanem 285 forintos árfolyamon kell szerepeltetni, hogy ezzel a forintértékkel (12 700 forint) megegyezzen. A visszaadás történhet forintban és euróban is – amennyiben forintban történik, úgy az átadott euró kifüggesztett árfolyammal beszorzott forintértéke és a termék forintos ellenértéke közötti összegeket kell visszaadni.

Amennyiben euróban adnak vissza, úgy a visszaadott összeget a számviteli politikának megfelelően kell kivezetni (átlagárfolyam, FIFO stb.)

A pénztárgépben az eurót mindenképpen javasolt elkülöníteni.

Amennyiben viszont az árak minden termék esetében euróban is feltüntetésre kerülnek, mindenképpen szükséges egy olyan pénztárgép, amely kezeli az eurós ügyleteket is és a nyugtán az árnak euróban kell megjelennie. Ekkor a könyvelésben és a nyugtán a hitelintézeti vagy MNB árfolyamon átszámítva kell szerepeltetni a forintértéket, amelyet a pénztárgépnek képesnek kell lennie kezelni.

Forrás: adozona.hu