Aktualitások

Civil szervezetek számviteli sajátosságai

A civil szervezetek esetében is megfigyelhető, hogy a működésüket, adózásukat, számvitelüket szabályozó jogszabályi környezet folyamatosan változik. A civil szervezetek esetében talán még több jogszabályhelyet, vonatkozást kell figyelembe venni, mint gazdasági társaságok esetében. Írásunkban összefoglaljuk a változásokat és a kiemelt területeket. Civil szervezetek alatt az alapítványokat és egyesületeket értjük!

Számviteli szempontból továbbra is kulcsfontosságú a 479/2016 (XII.28.) kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól. Ez a kormányrendelet 2020-ban több jelentős ponton is változott, ezekre az alábbiakban kitérünk.

Alapelv, hogy minden olyan esetre, amelyre a kormányrendelet rendelkezést tartalmaz, a kormányrendelet szabályai az irányadóak, még akkor is, ha adott esetben felülírja a számviteli törvény hasonló rendelkezését. Az alapítványok és az egyesületek számára kötelező a 479-es kormányrendelet előírásainak alkalmazása. Ez a rendelet tartalmazza továbbá a jogi személyiségű szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat is, amely deklarálja, hogy az ilyen jogi személyiségű szervezeti egységek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére az azt létrehozó szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A könyvvezetés

Rendkívül fontos előírás, hogy közhasznú jogállású szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet, amennyiben korábban egyszeres könyvvitelt vezetett, már a közhasznúvá válás évében át kell álljon a kettős könyvvitelre! Természetesen a közhasznú jogállással nem rendelkező szervezeteknél továbbra is nyitva áll az egyszeres könyvvitel vezetésének lehetősége. Itt hívom fel a figyelmet, hogy nem kell az adóhatóság felé bejelenteni a könyvvezetés módját, a könyvvezetés módjának változtatása viszont a számviteli politika változtatását vonja maga után! Egyszeres könyvvitelről a kettősre saját elhatározás alapján bármelyik év január 1-jétől áttérhet a szervezet. Egyszeres könyvvitelt vezethet az a szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy alap- és vállalkozási tevékenységet is folytat, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele az 50 millió forintot nem haladja meg!

Már 2019-es évre is kötelező volt, mégis tapasztalatból látom, hogy a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet készítése rendre elmarad, holott ez a 479-es kormányrendelet előírásai szerint kötelező, és nem keverendő össze a Civil törvényben szerepeltetett kiegészítő melléklettel, mely tulajdonképpen a már ismert támogatásrészletező nyomtatványt tartalmazza. Egyszeres könyvvitelt vezetőknek értelemszerűen nem kell számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet készíteniük.
A civil törvény szerinti kiegészítő melléklet, "támogatásrészletező", csak közhasznú szervezetek esetében készítendő, ott viszont kötelező, eltekinteni tőle nem lehet, így fordítsunk figyelmet arra, hogy amennyiben nincs ezen a mellékleten szerepeltetendő adat, akkor azt jelölve (pl. kifejezett támogatások nélkül szófordulattal stb.) töltsük ki legalább az egyik sort, ellenkező esetben az ÁNYK rendszere nem viszi át a közzétételre kerülő adatcsomagba! Meglátásom szerint közhasznú szervezetek részére a normál kiegészítő mellékletbe is át kell emelni ezt az adattartalmat! Figyeljünk arra, hogy a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet - jogállástól függetlenül - minden kettős könyvvitelű civil szervezet számára kötelezően készítendő, és letétbe helyezendő!

Beszámolási formák

A számviteli kormányrendelet szabályait tovább taglalva, nézzük meg, milyen beszámolási formák léteznek civil szervezetek esetében:

1. Egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet 1. és 2. sz. melléklet szerinti formában, egyszeres könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány-megfelelés: PK-641 (2020); PK-741 (2021)
2. Egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 3. és 4. melléklete szerinti formában, a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-642 (2020); PK-742 (2021)
3. Számviteli törvény szerinti éves beszámoló a kettős könyvvitelt vezetőknek, 2020 tekintetében van először ÁNYK nyomtatvány - PK-643 számmal- 2021-re PK-743 számjellel.
A 2020-as év fontos változása, hogy 2020 évről szóló beszámolóval kapcsolatosan már egyes esetekben kötelező a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítése, figyelemmel arra, hogy természetesen ezen esetben is el kell különíteni az alap(közhasznú), és vállalkozási tevékenységeket.

Kötelező a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítése, „ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”
A civil szervezetek tekintetében fontos tudni, hogy mikrogazdálkodói beszámoló és eltérő üzleti év esetükben nem választható!

Mérlegképes könyvelő alkalmazása

2020 tekintetében még egy fontos számviteli változás volt, és azóta is hatályban van, hogy kötelező a mérlegképes könyvelő alkalmazása, ha a szervezet ÖSSZES BEVÉTELE eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot! Ez a cél szerinti- és a vállalkozási tevékenység együttes bevételét célozza, és ebben benne vannak a támogatások is! Fontos tudni, hogy egyenlőre a jogszabály nem írja elő konkrétan egyéb szervezeti szakos mérlegképes könyvelő alkalmazását, megbízását, tehát akár egy vállalkozási szakos, akár egy államháztartási szakos mérlegképes könyvelő is megbízható a könyvvezetésükkel!

Közzététel

A civil szervezetek beszámolóikat a beszámolási évet követő év május 31-ig kötelesek közzétenni, amelyet az OBH részére történő megküldéssel kell teljesíteni. Közhasznú jogállással rendelkező szervezetek kötelezően elektronikus úton, míg jogállással nem rendelkező szervezetek jelenleg még akár papír alapon is beküldhetik közzétételre a beszámolót! Nagyon fontos, hogy letétbe csak az arra jogosult testület által elfogadott beszámolót lehet és szabad helyezni! Fontos hangsúlyozni, hogy az alapító okiratok, alapszabályok rendre tartalmaznak taggyűlési, közgyűlési, kuratóriumi ülésre vonatkozó előírásokat! Ezeket néhány veszélyhelyzeti jogforrás felülírta, de fontos tájékozódni, hogy a tervezett közgyűlés, kuratóriumi ülés esetében, annak időpontjában pontosan mi is hatályos szabályozás.
Amennyiben a szervezet vezetője maga végzi a beszámoló feltöltését, akkor annak szabályszerűségéért a felelősség őt terheli, nem a könyvelőt. Ha azonban meghatalmazottként eljárva azt a könyvelő teszi meg, akkor legalább rendelkezzen a vezetőség nyilatkozatával arról, hogy a beszámoló elfogadása rendben megtörtént! Irodánkban már évek óta használjuk azt a saját iratmintát, ami az egyesületeknél az Elnök által aláírt jegyzőkönyvi kivonatot, alapítványoknál a Kuratórium minden tagja által hitelesített jegyzőkönyvi kivonatot tartalmazza a beszámoló elfogadásáról!

Mivel többször előfordul, hogy a közhasznú jogállással kapcsolatos mutatókkal a szervezet nem foglalkozik, fontosnak tartom, hogy az arra jogosult szervezet monitorozza a közhasznú jogállás létét vagy nem létét, illetve a mutatók teljesítését! Amennyiben egy szervezet a mutatói okán kiesik a közhasznú jogállásból, neki magának kell 60 napon belül a közhasznú jogállásának a törlését kezdeményeznie, ha ez utóbb derül ki, beláthatatlan következményekkel járhat, hogy mást ne említsek, csak az adományigazolásokat, ahol egy-egy szolgáltatás- vagy termékadományozás tekintetében az áfa okán nagyon nem mindegy, van-e a szervezetnek közhasznú jogállása. Mi minden esetben rögzítjük az erre vonatkozó megállapításokat a jegyzőkönyvi kivonatokban, a későbbi viták elkerülése végett! A gyakorlatban mi a civilektől - de a cégektől is - a beszámoló készítéshez bekérünk egy teljességi nyilatkozatot is, pláne azokban az esetekben, ahol meghatalmazással a mi feladatunk a beszámoló letétbe helyezése!.
És ha már a közhasznú jogállásnál tartunk, bár nem közvetlen számvitel, de fussuk át, mikor is érdemes a közhasznú státuszunkat megszerezni, vagy azt tartósan fenntartani:

- Egyes pályázatoknál kritérium lehet
- NAV 1%-nál egyelőre nem kritérium, egy feltétel csak, hogy közhasznú tevékenységet folytasson.
- Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú jogállású köthet
- TAO igazolás támogatás esetén, tekintve hogy a közhasznúak támogatáshoz további adókedvezmény tapad(hat), így talán a cégek szívesebben adnak nekik, de nincs akadálya annak, hogy a nem közhasznúak is kapjanak ilyen támogatásokat! Természetbeni adományok esetében fontos lehet!
- Mentes TAO rész, TAO kedvezmények 10% vs 15%, közhasznúak célzott kedvezménye
- Közérdekű önkéntesek juttatásai kedvezményesebbek közhasznúnál stb.
- Ösztöndíj, szociális segély jellemző a szervezetre, akkor célszerű a közhasznú státusz
- Alapítványoknál illeték szabály változása 2020-ban
- Alapítványoknál helyi adó szabály változása 2020-ban.

Számviteli szabályzatok

Minden civil szervezetnek kötelező számviteli szabályzatokat készíteni, és azokat folyamatosan "karban"tartani, az alábbiak szerint:

1. Számviteli politika
2. Pénzkezelési szabályzat
3. Leltározási szabályzat
4. Selejtezési szabályzat
5. Értékelési szabályzat
6. Számlarend
7. Bizonylati rend és album
8. Befektetési szabályzat (civil szervezetek sajátja, közhasznú jogállású befektetési tevékenységet folytató civil szervezet esetében kötelező a készítése)

A szabályzatok elkészítése során már figyelemmel kell lenni a civil szervezet sajátosságaira, különös tekintettel az alapcél és a vállalkozási tevékenységekből származó bevételek, költségek, és ráfordítások elkülönítésének követelményére. A számviteli politikában rögzítendő például ha projektek, elszámoláshoz kötött támogatások, pályázatok is futnak, akkor a hozzá kapcsolódó tételeket miként különítik el. A szervezet milyen analitikus nyilvántartásokat vezet, egyszeres könyvvitel esetén különösen fontos, szabályozandó a mérlegkészítés napja, kell-e könyvvizsgáló, ha nem akkor ennek ellenére megbízzuk-e, árfolyam kérdések, esetleg költség elszámolási módszerek.

Könyvvizsgálat

Fontos tudni, hogy 2020-ban a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályrendszer is módosult, mégpedig akként, hogy most már az összes bevétel volumenét kell figyelni két év átlagában a 300 millió forintos értékhatár tekintetében, míg a korábbi években ugyanez a limit kizárólag a vállalkozási tevékenység bevételére vonatkozott!
Ahhoz azonban, hogy beszámoló készülhessen először a könyvvezetési feladatokat kell elvégeznünk, ezzel kapcsolatosan szerintem nagyon fontos, hogy a szervezet vezetősége a könyvelővel együttműködjön!

A civil szféra jellemző bevételei

1. Adomány: könyvelésileg: 96 számlacsoport, jellemzően cél szerinti bevétel
2. Tagdíj: könyvelésileg: 96 számlacsoport, cél szerinti bevétel
3. Térítési díjak: bizonylatolása számla (esetleg ha megfelel az áfa törvény előírásainak számviteli bizonylat), klasszikus nyugta (nem a bevételi pénztárbizonylat), pl. óvodai térítési díj, kiállítás belépő, étkezési térítés stb. könyvelésileg: 91 számlacsoport, cél szerinti bevétel, feltéve ha szerepel az alapító okirat, alapszabály valamely cél szerinti tevékenység kitételében, ellenkező esetben vállalkozási bevétel lesz.
4. Szponzoráció: számlaköteles, kvázi „hirdetés”, szükséges megállapodás vagy szerződés, számlázás, minden esetben vállalkozási bevétel!
5. Bérleti díj: számlaköteles, szükséges megállapodás vagy szerződés, 2016 01 01-jét követően cél szerinti bevétel egyértelműen, ugyanakkor TAO alap mindenképpen lesz, és a könyvelésben elkülönítve kell kimutatni!
6. Kamat, hozam: banki jóváírás, kifizetési bizonylat, cél szerinti bevétel lesz. Könyvelésileg: 97-es számlacsoport
7. Támogatás: Könyvelésileg: 96 vagy 41 számlacsoport (ez utóbbiba a tőketartalékba érkező támogatások kerülnek, esetükben ne felejtsük az esetleges lekötött tartalékba történő átvezetést). A támogatás fogalma nem egyenlő az adomány fogalmával, mely fogalom keveredésből szintén sok probléma származik. A speciális kiegészítő mellékletben a támogatások forrását is be kell mutatni, erre utalást jellemzően a támogatási szerződésben, vagy az ahhoz kapcsolható tetemes dokumentációban találhatunk. Sajnos nem minden támogatás az, aminek elsőre látszik. A támogatások kezelése tekintetében sok esetben a tőketartalékba érkező támogatásokat kezelik a civilek rosszul, bevételként. Az ilyen típusú támogatásokból sosem lesz bevétel - megjegyzem, cégeknél se - tőketartalékba érkeznek, és egész addig míg bármilyen szankció felmerülhet vele kapcsolatban - pl. visszafizetés - lekötött tartalékba kell átvezetni. Nagyon fontos, hogy véleményem szerint támogatást és annak elszámolását a támogatási dokumentáció ismerete nélkül jól könyvelni nem is lehet.

A civil szféra jellemző költségei

1. Anyagköltségeik, igénybe vett szolgáltatásaik, bér és járulék jellegű költségeik, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások ugyanúgy jellemzőek rájuk, mint bármely más gazdasági társaságra.
2. Speciális költségeik is felmerülhetnek, melyek felmerülése általában alapcélból, közhasznú célból következik. Mivel ezen költségek nagyban függenek a szervezet tevékenységétől, így nézzünk párat példálózva: hajléktalan étkeztetés, részükre szállás, SNI gyerekek fejlesztése, ehhez kapcsolódó speciális eszközök beszerzése, sérült gyerekek szállításához speciális feltételek biztosításának költségtényezője
3. Ami nagyon fontos, hogy a cél szerinti (ezen belül a közhasznú) és a vállalkozási tevékenységek költségeit már felmerüléskor azonosítsa a szervezet, és így rögzítse könyveiben. Természetesen a mindkét tevékenységet érintő költségeket utólag a végleges arányok ismeretében szükséges megosztani. Ugyanaz a költség például játékbeszerzés egy óvodai alapítványnál cél szerinti költség lesz, hiszen ezzel a célját a gyerekek napközbeni ellátását látja el, addig egy másik szervezetnél, aki pl. Családi napközi (CSANA) mellett játszóházat is üzemeltet vállalkozási tevékenységként ez a játék ha a játszóházba kerül, már vállalkozási tevékenység költségét fogja jelenteni. És a harmadik eset mikor napközben CSANA, zárás után játszóház, és ugyanazon berendezési tárgyakat mindkét tevékenységhez használják.
4. Speciális költség lehet még a jogszabály által náluk elszámolni engedett tételek ilyen például a Köt. alapján foglalkoztatottak részére jogszabályban meghatározott költségtényező. Ez utóbbinál álljunk meg egy pillanatra! Tapasztalatom szerint egyszerűen nem kerül a könyvelésbe, mégpedig legtöbbször információ híján! A könyvelési tétele : T 55 K 36 - T36 K 96, amely eredmény szinten nyilván nulla, ugyanakkor - és tekintve hogy ez cél szerinti bevétel lesz - hasznára válhat a szervezetnek, ha van pl. vállalkozási tevékenysége, pláne ha ez viszonylag jelentős, illetve egyre több támogatásnál el lehet számolni pl. az önerő biztosítására stb. Meglátásom szerint vannak olyan esetek is, amikor nem tekinthetünk el a számvitelben történt elszámolástól, ilyen pl. ha azt valamely támogatás terhére elszámolták, ugyanis akkor és csak akkor fognak a főkönyv adatai a támogatás elszámolás adataival megegyezni, ha az lekönyvelésre került. Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításához a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad részét kell figyelembe venni! Könyvelési bizonylata: időszakonként időkimutatás. Arra azért legyünk figyelemmel - és ez a beszámolót is érinti - hogy kizárólag a közérdekű önkéntes munkaórája kezelhető így!

Költségelszámolás

A költségelszámolással kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy típushiba szokott lenni az, hogy a szervezet és a könyvelő nem tisztázza, nem beszélik meg, hogy az adott költségtényező hogyan is kezelendő! Nézzünk egy példát: egy iskolai alapítvány az iskola kérésére beszerzett három darab fénymásoló gépet, melyet át is adott az iskolának, ám erről a számlán kívül további dokumentáció nem készült! Ezáltal vitás helyzet áll elő, a könyvelő általában tárgyi eszközként kezeli, meglátásom szerint több esetben helytelenül! Nagyon fontos tisztázni, hogy ilyen esetben mi is történik. A civil szervezet használatba adta az intézmények az adott gépet, avagy "örökbe". Első esetben nem vált tulajdonost, míg a második esetben igen! Első esetben a civil szervezet tárgyi eszköze lesz, az ebből eredő költségtényező pedig értékcsökkenésként jelenik meg, ráadásul esetleg nem rögtön, nem a tárgyévben, a második esetben a civil mikor ezt véglegesen átadja, akkor pedig rögtön ráfordítás egy az egyben tárgyidőszaki költség, ráfordítás lesz! Erről tehát kellene valamilyen dokumentációt készíteni a helyes könyvvezetés érdekében.

Elhatárolás

Ha civil szervezeti vetületben az elhatárolásnál tartunk, akkor említsük meg, hogy - a normál elhatárolási tételeken felül - a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott VÁRHATÓ, még el nem számolt támogatások összegét az egyéb bevételek között ki lehet mutatni, amennyiben a szervezet (de cégeknél sincs másképp) bizonyítani tudja, hogy a támogatáshoz előírt feltételeket teljesíteni fogja, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy itt a szervezetnek magának kell tudnia dokumentáltan bizonyítani a feltételek fennállását! A dokumentum típusára, tartalmára a törvény nem tartalmaz előírást, de a meglétéről gondoskodni szükséges!

A közhasznú tevékenység fogalma

Civil szervezeteket könyvelőként fontos, hogy a közhasznú tevékenység fogalmát megismerjük! Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (Civil tv. 2§ (20)).
Közfeladat az Áht. szerint: Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. (3/A (1)) Ezért kell továbbra is megjelölni mind az alapító okiratban, alapszabályban, mind pedig a közhasznúsági mellékletben azon jogszabályi hely(ek)et, amelyhez kapcsolódik az adott tevékenység a civil szervezetnek! Nagyon fontos, hogy nem csak egy közhasznú tevékenysége lehet a civil szervezetnek! Amennyiben több ilyen típusú tevékenységet végez, akkor minden ilyen tevékenységet szerepeltetni kell a közhasznú tevékenységről szóló adatlapokon!

Több esetben szembesültem azzal, hogy a közhasznú tevékenység fogalma a cél szerinti tevékenység fogalmával keveredik. Cél szerinti tevékenység minden olyan tevékenység, melyet a civil a létesítő okiratával összhangban végez, ennek egy része (vagy akár egésze) a közhasznú tevékenység!
Megjegyezni kívánom, hogy a beszámolók eredménykimutatás részén típushibaként szokott jelentkezni, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és/vagy kiadásai soron egyszerűen nem szerepeltetnek adatot, véleményem szerint ez nem lehet üres azon esetekben amikor van közhasznú tevékenysége egy szervezetnek, pláne ha még közhasznú jogállással is rendelkezik, vagy pl. NAV 1%ot kap!

A közhasznú jogállás feltételei

E kérdésről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§-a rendelkezik:
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.
Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a civil szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot VAGY
2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív VAGY
3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri az 54§ nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) VAGY
2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában)VAGY
3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. törvénynek megfelelően.

A mutatóknál mindkét mutatóhármasból legalább egy-egy paraméternek meg kell felelnie a civil szervezetnek ahhoz, hogy a közhasznú jogállását megszerezze vagy fenntartsa! Ahhoz ugyanis, hogy a közhasznú jogállás tartósan megmaradhasson, a mutatók paramétereinek folyamatosan meg kell felelni! És itt álljunk meg egy pillanatra! A civil szervezetek számára kötelezően elő van írva az évenkénti költségvetés készítés, melyről általában nem is tudnak, ha tudnak, akkor a közhasznú jogállással bírók sem fordítanak kellő figyelmet sokszor arra, hogy már a költségvetés tervezésénél figyelembe vegyék, hogy a tervezett számok alapján is megfeleljenek a paramétereknek!

Közérdekű önkéntesek

Visszatérve a mutatókhoz - a kis szervezeteket segítendő - mindkét paraméter hármasban megtalálható a közérdekű önkéntesekkel kapcsolatos hivatkozás. Nagyon fontos, közérdekű önkéntesként kizárólag az az önkéntes vehető számba, akit a Köt. törvény hatálya alatt foglalkoztat a civil szervezet. A Köt. törvény előírja a szervezet minisztériumi regisztrációját, melynek lefolytatását követően a benyújtott paraméterekkel határozat születik arról, hogy közérdekű önkéntesek tekintetében fogadó szervezetté válhatnak. Ennek a határozatnak van egy száma, melyet minden egyes közérdekű önkéntességgel érintett ügyiraton fel kell tüntetni, az önkéntes szerződéstől elkezdve a nyilvántartáson át a jelenléti ívig!
Amennyiben egy szervezet nem regisztrált közérdekű önkéntest fogadó szervezetként, akkor sem létszámadat, sem pedig "munka ellenérték" ezen a jogcímen nem állítható be sem a könyvelésbe, sem pedig a létszámadatok közé! A közérdekű önkéntes esetében az önkéntes "munkájának" ellenértékét a kormányrendeletben szabályozottak alapján egy órára vetítve a mindenkori minimálbér 160-ad részében kell meghatározni, ez 2021 januárra (2020-as minimálbér alapján minimálbér alapján), 161 000 Ft / hó figyelembe vételével 1006,25 Ft/ óra, 2021 február 01-től a 2021-es minimálbér alapján, mely 167 400 Ft/hó, 1046,25 Ft / óra! Véleményem szerint aki közérdekű önkéntest foglalkoztat , az nem tekinthet el a fentiekben vázolt tétel könyvelésétől! Könyvelni viszont csak bizonylat alapján szabad, és nagyon sokszor a könyvelésig már nem is érnek el ezek az információk! Én egy táblázatkezelő alapú havi kimutatást kérek tőlük, ennek alapján helyezem a könyvelésbe ezen tételeket, T 36 K 96 és T 55 K 36 főkönyvi tételek segítségével! Kiemelten fontos figyelni arra is, hogy egyes pályázatoknál az önrészbe beleszámíthat ez a tétel, ekkor a pályázathoz kapcsolt kimutatásban is szerepeltetni kell ezt az összeget! Bár ilyenkor a könyvelés az eredmény semlegesség miatt "feleslegesnek" tűnhet, egyáltalán nem az, hiszen kimutatni a mutatókhoz az arányszámot, elszámolni egy támogatással szemben csak így lehet!

Támogatások elszámolása

A támogatások egy része, ún. beruházási támogatás, melynél nem maradhat el a szükséges elhatárolás, melyet feloldani az értékcsökkenéssel arányosan - évek alatt - lehet csak. Itt típushiba akkor szokott bekövetkezni, ha az ilyen támogatással érintett eszközre ráaktiválás történik. Ilyen esetekben az eredeti értékre kiszámolt értékcsökkenéssel arányosan vehető csak figyelembe továbbra is a támogatás elhatárolásának tárgyévi feloldása, függetlenül attól, hogy az esetlegesen számvitelileg elszámolt értékcsökkenési tétel mértéke nagyobb!

A támogatási szerződéssel érintett támogatások esetében kiemelten fontos, hogy a támogatási szerződés, annak általános feltételei, és az esetleges elszámolások is megküldésre kerüljenek a könyvelés részére, hiszen sok esetben enélkül helyes könyvelés nincs, márpedig ha a könyvelés hibás, a beszámoló is hibás lesz, ráadásul sérülhetnek ezáltal a közhasznú tevékenységhez kapcsolt mutatók is. A támogatási szerződések tartalmazzák általában a támogatási intenzitás mutatóit is, ami egy nagyon fontos mutató. Bár elszámolni az esetek zömben a tényleges támogatási összeggel kell, ellenőrzéskor nézhetik, hogy a projekt az arra irányadó szabályok mentén valósult-e meg. Épp ezért a támogatási intenzitás mutatókat már a szervezetnek a megvalósítás során is figyelnie kell, hiszen magát a költségeket a könyvelés már nem tudja, és nem is szabad neki minősíteni! A támogatás intenzitás az a mutató, ami megmutatja, hogy az adott projekt tekintetében a teljes projekt költségvetésen belül hány százalék fedezhető támogatással.
A civil szervezeteknél sok esetben kiemelten fontos lehet a közhasznú státusz megléte, azokra pedig egyes esetekben jelentős hatással lehet az adózott eredmény! A civil szervezeteknél véleményem szerint semmi, de semmi nem indokolja, hogy a számvitelben is a TAO törvény szerinti értékcsökkenési kulcsokkal dolgozzunk (cégnél se igazán értem, sok esetben látom, hogy épp az értékcsökkenés az, ami a számviteli eredményt jelentősen rontja)! Egy-egy tőketartalékban érkező támogatással ellentételezett tárgyi eszköz esetében - lévén ennek támogatástartalmából sosem lesz bevétel - különösen fontos lehet a leírási kulcsot a tényleges használathoz, a valósághoz igazítani! Azon szervezetek esetében, akik alap- és vállalkozási tevékenységet egyaránt folytatnak, már a könyvvezetés során figyelemmel kell legyenek erre. Azon tételeket, amelyekről felmerüléskor eldönthető, hogy a cél szerinti, avagy a vállalkozási tevékenység kapcsán merült-e fel, már elkülönítetten kell könyvelni. Azon tételek esetében, ahol ez felmerüléskor nem mondható el, év végén a bevétel arányában kell a megosztást elvégezni!

1 százalék

Annál a szervezetnél, amely kap egy százalékot, ez költségvetési támogatásnak minősül, mellyel el kell számolni. Pont ezért nem gondolnám, hogy csak azért, mert itt a NAV felé adjuk be az elszámolást, ez egyértelműen könyvelői feladattá válna! Nem mondom, hogy nincsenek egyszerűbb esetek, amikor ezt magunk is el tudjuk készíteni, de ha nagyobb a volumen, akkor bizony célszerű az ügyféllel ezt is egyeztetni! Fontos szabály az is, és típushibaként látom ismétlődni, hogy előfordul, hogy egy másik támogatással elszámolt költséget rápontoznak a NAV 1%-ra is! Véleményem szerint ez nem helyes megoldás, ugyanis egy költség, ráfordítás tekintetében a kétszeres támogatás egyrészt nem etikus, másrészt tiltott! Ilyen esetben véleményem szerint az egyik vonalon egy esetleges ellenőrzéskor a támogatás visszafizetését eredményezheti ez a tényállás!

Természetben kapott adományok könyvelése

A beszámolás és könyvvezetés során további típushiba, hogy az ún. természetben kapott adományok a könyvekben nem kerülnek kimutatásra, gondoljunk itt pl. az ingyen nyújtott terembérletre, vagy pl. az élelmiszer adományra, melyet a szervezet célja szerint tovább adományoz! Fontos, hogy valamilyen kimutatás (szabályzat alapján pl. számviteli politika, bizonylati rend) alapján ezek a könyvekbe bekerüljenek, hiszem a teljesség elve is megköveteli, de gyakorlati haszna is lehet, hiszen ezáltal a szervezet bevételi volumene is nő, így ha van vállalkozási tevékenysége akkor a mentes társasági adó részt is befolyásolja, vagy akár a közhasznúsági mutatóknál is jól jöhet! Amikor kapok valamit, az biztosan bevétel lesz, és attól függően, hogy az adott tárgy tárgyi eszköz vagy forgóeszköz költségesedhet éven belül, de akár értékcsökkenés útján is.

Ingatlan hasznosításból származó bevételek elszámolása

Egy kicsit az adózás vizeire átevezve, a civilek életében pár éve jelentős változás állt be az ingatlan hasznosításból származó bevételek elszámolása tekintetében. Fő szabály szerint az ilyen jogcímen érkező bevételek a civil törvény szerint már nem minősülnek vállalkozási bevételnek, tehát számviteli szempontból cél szerinti bevételként, a hozzá kapcsolható költségeket cél szerinti tevékenység költségeiként kell feltüntetni! Ennek ellenére társasági adó szempontjából az ingatlanhasznosítás, mint olyan mindenképpen társasági adó alapot fog eredményezni! Természetesen ideális esetben előfordulhat, hogy a szervezet végleges adóalapja így is nullára redukálódik! A TAONY nyilatkozat (a társasági adót helyettesítő nyilatkozat) benyújtása csak akkor lehetséges, ha egy forint vállalkozási- és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétele sem volt az adott évben a szervezetnek! Ellenkező esetben az aktuális társasági adó bevallást kell benyújtani, akkor is, ha a kedvezményezett mértéket a civil szervezet nem haladta meg, adóalap levezetési kötelezettsége ugyanis az első forinttól van! És ha már a társasági adónál tartunk, említsük meg az iparűzési adó jogintézményét is, melyben a jelenleg klasszikus vállalkozási tevékenység bevételén kívül immár az ingatlanhasznosítás bevétele is iparűzési adó alapját képezi!. Ezzel kapcsolatban had hívjam fel a figyelmet egy számvitelt is érintő kérdésre! Ha egy szervezetnek ingatlanhasznosításból származik bevétele, akkor azt jelenleg cél szerinti bevételként kell kezelnie, így bármily furcsán hangzik is, cél szerinti oszlopba kerül ennek a társasági adótartalma, módosítva ezzel a cél szerinti eredményt! Amennyiben van ingatlanhasznosítási és vállalkozási tevékenysége is, akkor az adót is meg kell bontani, hogy a megfelelő oszlopa a megfelelő adóterhelés kerülhessen!

Nem közhasznú alapítványokat érintő változások

Bár cikkemnek a számvitel a fő témája, említést érdemel 2020-as évtől kezdődően a nem közhasznú alapítványokat érintő, kedvezőtlen változás következett be iparűzési adó és az illetékek tekintetében. Illetékek tekintetében fontos figyelemmel lenni arra, hogy az átmeneti szabály kire vonatkozik, és kire nem, valamint arra is, hogy a hozzá kapcsolódó illeték-bevallási nyomtatványok az adóhatóság irányába benyújtásra kerüljenek akkor is, ha halasztott illetékfizetési kötelezettség keletkezik.

Társasági adó

Társasági adó szempontjából a legfontosabb civil szervezeti szabályok a teljesség igénye nélkül a következők:

1. A közhasznúsághoz kapcsolódó adóelőny abban az évben vehető először figyelembe, melynek során a státuszt megszerezte.
2. Évközi változásnál az adóév utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére figyelembe venni.
3. Kizárólag gazdasági vállalkozási tevékenységet végző szervezetek általános szabályok szerint adóznak.
4. Fordulónapi adótartozás esetén számolni kell a támogatás teljes vagy részleges összegével, mint adóalap növelő tényezővel.
5. Közhasznú jogállású adóalanyok esetében a kedvezményezett bevételi mérték továbbra is 15% (Tao. tv. 9. (7)
6. Közhasznú jogállással nem rendelkezőknél az adómentességi értékhatára legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát (Tao. tv. 20.§ /1/ a).
Jelen cikkben igyekeztem a számvitelt érintő fontosabb szabályokat górcső alá venni, ott és ahol kellett, a kapcsolódó adózási- és egyéb vonatkozásokat is megemlíteni. Figyeljünk arra, hogy egyes szervezetek nagyon eltérőek lehetnek egymástól, ezért egy-egy civil szervezet könyvelését nem lehet elvégezni a szervezet gazdasági vezetőjének együttműködése nélkül.
Suller Krisztina
Az Év Könyvelője 2012
Nonprofit könyvelő és adótanácsadó
Forrás: onadozo.hu