Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Egyéni vállalkozók: így kell számot adni az aktuális adóelőlegről
2019. 01. 14.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak és az átalányadózást választónak 2019. január 14-éig kell megfizetnie (mivel január 12-e szombatra esik) a 2018. negyedik negyedévi adóelőleget.
Az adóelőleg összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek.
Ilyen esetek például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében.
Személyi jövedelemadóról szóló törvény
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik - a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege
Az szja-törvény 47. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.
A szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leírás elszámolásakor.
A tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás, vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet.
Nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.
A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat összege adókedvezményként érvényesíthető (e hitelek tekintetében megszűnt a 6 millió forint korlát az adókedvezmény érvényesítésekor). A 2017. január elsejét megelőzően kötött szerződések esetében azonban még korlátok vannak. Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. Fontos azt is tudni, hogy 2017. január 1-jét megelőzően felvett hitelek utáni adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A kisvállalkozói adókedvezmény azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál.
Az egyes negyedévekre megállapított adófizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során.
Adózónak vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell levezetnie és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t és ehót is ekkor kell megfizetnie azzal, hogy az eho-fizetési kötelezettség megállapításánál a 450 ezer forint felső határra is figyelemmel kell majd lenni.
Vállalkozói kivét utáni adóelőleg
Az adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.
A negyedik negyedévben már látható, hogy mennyi az elvárt adóalap (bevétel 2 százaléka), így döntést igényel az is, hogy adózó az utolsó hónapra mennyi vállalkozói kivétet számol el. Ennek azért van jelentősége, mert ha nullára viszi az adóalapot a vállalkozói kivét miatt, akkor az elvárt adóalap után mégis kell adóznia.
A vállalkozói kivét összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni.
Ha a családi kedvezmény összege több mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem az adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor (ha biztosított) családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó.
A vállalkozói kivét összege utáni adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.
Jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozó adóelőlege
A jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie azzal, hogy a családi és első házas kedvezmény, valamint a személyi kedvezményt figyelembe vehető, mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.
Ügyelni kell évközben is adózóra vonatkozó bevételi értékhatárra, ami tevékenységtől függően 15/100 millió forint az adóévben azzal, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha a tevékenységét nem az adóév egészében folytatja az adózó (évközben kezd, megszűnik, vagy szünetelteti a tevékenységét). Adózónak évközi kezdés esetén csak a rá vonatkozó bevételei értékhatárra kell figyelemmel lennie, nincs jelentősége annak, hogy az adóéven belül a bevétel milyen ütemben érkezik.
Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania.
Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is. Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie. Közös szabálynak nevezhető, hogy az egyes adónemek miatti áttérési szabályokat (bevételt növelő tételek), vagy a tevékenység megszüntetésével kapcsolatos bevételt növelő tételeket csak az éves jövedelemszámításnál kell figyelembe venni, most az adóelőleg alapjának megállapításakor nincs jelentőségük.
Aki az szja-törvény hatálya alatt a tevékenységét évközben megszüntette, vagy szüneteltetni kezdte, és a szünetelés alatt, vagy megszűnést követően további bevétele érkezett, vagy költsége merült fel a volt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel, az a választott adózási mód szerint köteles az szja-t megfizetni, mivel a bevallás benyújtásának időpontjáig ezek az összegek még az egyéni vállalkozás jövedelmét érintik.
Forrás: adozona.hu
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Új támogatási hullám indul a vendéglátóipar megmentésére: KTH Start program 5+5 millió forintos támogatást kínál éttermek és cukrászdák számára, hogy versenyképességüket megőrizzék a nehéz gazdasági helyzetben.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál.
Elismerés jár a felelős foglalkoztatás terén legjobban teljesítő kisvállalkozásoknak, középvállalkozásoknak, nagyvállalatoknak és az egyéb gazdálkodó szervezeteknek.
