Bruttósítás a gyakorlatban – természetbeni juttatás, cafeteria

2019-től a korábbi cafeteriajuttatások egy része az összevont adóalap részeként adózik, ezért is érdekessé vált a mindennapokban a nettó, illetve a bruttó jövedelmek értelmezése. Új belépők interjúztatása során tapasztaltam, hogy a kollégák nettó bérben gondolkodnak, pedig az adórendszer bevezetése óta – immár 30 éve – bruttó jövedelmet adóztatunk. Vizsgáljuk meg, milyen jogszabályi rendelkezésekből következik a bruttó jövedelem adóztatása.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles – kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik [szja-törvény name="szja-törvény"]. A magánszemély által megszerzett vagyoni érték bevétel. Laikusként azt is gondolhatnánk, hogy a magánszemély a nettó jövedelmet szerzi meg, azonban, ha türelmesen olvassuk tovább a törvényt egészen a mellékletekig, a költségelszámolási szabályoknál [szja-törvény name="szja-törvény"]rátalálunk arra a rendelkezésre, mely szerint a jövedelem megállapításakor költségként nem lehet elszámolni a személyi jövedelemadó összegét, valamint az egyéni járulékok összegét sem (bizonyos kivételektől eltekintve, mely e témában nem releváns).

Az szja-törvény 5. paragrafusa alapján a nem pénzben megszerzett bevételekkel összefüggésben arra lehet következtetni, hogy bevétel az az összeg, ami felett a magánszemély rendelkezni jogosult. Ez utalvány esetében az az érték, amivel a megvásárolt áruért, szolgáltatásért fizetünk. Nem pénzben megszerzett vagyoni értéknél a szokásos piaci érték, tartozásnál pedig az az összeg, amellyel a magánszemély kötelezettsége csökken, míg a magánszemély javára teljesített kifizetéseknél a kiadás teljes összege.

Ennek némiképp ellentmond az önkéntes pénztári hozzájárulásokra vonatkozó idei új rendelkezés, mely az előbbi általános szabályt felülírja. Ez utóbbi esetben „bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja [szja-törvény name="szja-törvény"]. Ebben az esetben az szja-törvényből kiolvasható a kvázi bruttósítás, annak ellenére, hogy a jogalkotó ezt más szavakkal fejezi ki.

A hivatkozott rendelkezések alapján megállapítható, hogy a munkáltató által a munkaviszonyra tekintettel adott jövedelem az önkéntes munkáltatói hozzájárulás kivételével bruttó összeg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tilos lenne a juttatás értékét nettóként értelmezni és bruttósítani.

Amikor a munkavállalók részére ingyenesen biztosítunk étkezést, akkor az elfogyasztott étel piaci értéke munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, melyből az adó és a járulékok levonása nem lehetséges. Ilyen esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy ha az étkezés piaci értékéből nem lehet levonni az adóelőleget, a kifizetőnek az adót akkor is meg kell fizetnie. Ezt az összeget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartani, mindaddig, amíg a magánszemély egyéb járandóságaiból ki nem lehet egyenlíteni a követelés összegét.

Ez a módszer a kifizetők körében nem mondható népszerűnek. Jelentős adminisztrációt ró a juttatóra, azáltal, hogy a munkavállalóval szemben fennálló követelés összegét folyamatosan figyelni kell és törekedni kell arra, hogy a követelés összege a következő havi bérszámfejtésnél figyelembe legyen véve, amennyiben ez lehetséges. Ez a levonás amiatt nehézkes, hogy a követelés beszámítását követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál [szja-törvény name="szja-törvény"].

Amikor levonásról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a végrehajtás során a munkabérből történő levonásokra vonatkozó sorrendről sem. Az adó-, illetve társadalombiztosítási követelést megelőzi a gyermektartásdíj, egyéb tartásdíj, a munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés is.

Forrás: adozona.hu