Biztosítás és járulékfizetés: meddig diák a diák?

Sokan fejezték be idén nyáron közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat. Ezzel egyidejűleg meg kell ismerniük a rájuk vonatkozó járulékfizetési előírásokat is.

Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szempontjából a diák státusznak (közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében végzett tanulmányoknak) négy esetben van jelentősége:

1.)A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. paragrafus (1) bekezdés b) pontja értelmében mentesül az iskolaszövetkezettel létesített munkavégzésre irányuló jogviszonya tekintetében a biztosítási kötelezettség alól a szövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja, 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is. Ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho.) 5. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesíti a szövetkezetet a diákok utáni adófizetési kötelezettség alól.

2.) A Tbj. 16. paragrafusának (i) pontja értelmében az említett körbe tartozó nagykorú magyar állampolgárt megilleti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

3.) A Tbj. 31. paragrafus (4) bekezdés b) pontja alapján mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól az az egyéni vagy társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az e körbe tartozó vállalkozóknak a havi minimális szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól a Szocho. 9. paragrafusának (5) bekezdése ad mentességet.

4.) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (katatörvény) 2. paragrafus 8. pontjának i) pontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat az előbbieknek megfelelő tanulmányokat. A 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Noha valamennyi esetben nappali tagozatos hallgatókról, tanulókról van szó, a személyi kört illetően mégis számos eltérés van.

Az első esetben a Tbj. végrehajtását segítő 195/1997. kormányrendelet 4. szakaszának (6) bekezdése pontosan meghatározza, hogy az a diák tartozik a kedvezményezettek közé, aki nappali rendszerű oktatás keretében

a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
a fent említett jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A 25 év alatti hallgató tekintetében a jogviszony szünetelésének tartama alatt is fennáll a kedvezmény, és szünetelés alatt a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot is érteni kell.

A felsorolás 2.) pontja tekintetében a Tbj. 16/A szakasza ad eligazítást. E szerint az egészségügyi szolgáltatás a jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig illeti meg az érintetteket, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

Az egyéni és társas vállalkozó esetében a minimális adó- és járulékfizetési mentesség viszont csak a tanulmányok tényleges folytatása alatt áll fenn. Tehát, ha a tanulói vagy hallgatói jogviszony megszűnik, vagy a hallgató szünetelteti a tanulmányait, azonnal feléled a minimális kötelezettség. Ellenben a kedvezmény érvényesítése során figyelembe vehetők bármely EGT-tagállamban, illetve Svájcban folytatott tanulmányok.

A kisadózók esetében még ennél is megengedőbb a jogszabály, mivel 25 év alatt a tanulmányok szüneteltetésének tartama alatt sem áll fenn a biztosítási kötelezettség. Ráadásul a jogszabály bármely országban folytatott tanulmányok esetén mentesíti az érintettet kisadózóként a biztosítási kötelezettség alól. Ugyanakkor, ha a tanulói, hallgatói jogviszony megszűnik, a volt diák kisadózóként főállásúvá válik. Ekkortól érvényes az érintettekre a katatörvény 8. paragrafus (4) bekezdésének azon előírása, hogy ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállásúnak minősül, akkor a fizetendő adó mértéke 50 ezer forint.

Forrás: adozona.hu