Aktualitások

Egyéni vállalkozás szüneteltetése!

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evct.) 18. paragrafusa alapján az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a 2016. évi rendelkezések szerint legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig szüneteltetheti a tevékenységét. 2017-től legfeljebb két évig szüneteltethető a tevékenység, ha annak kezdete 2017. január 1. vagy annál későbbi időpont.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell/kellett jelenteni – elektronikus úton – a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Amennyiben az öt vagy a két év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor megszűnik a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása.

Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai szerint szüneteltetheti. Az állat-egészségügyi szolgáltató a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti a tevékenységét.

A tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévéről a szüneteltetés megkezdését megelőző nappal megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 18SZJA számú bevallásban kell számot adnia.

A bevallási határidő a 2018. évről egységesen minden magánszemély számára 2019. május 20.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti a bevételét, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

Itt kell megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásakor az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását is megkezdheti.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nem kötelezett a magánszemély adóbevallás benyújtására, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette. E rendelkezéstől függetlenül azonban a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét,

amelyre akkor kerülhet sor, ha ezek a kedvezmények nem váltak véglegessé.

Ebből következően például a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak

amennyiben a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt,
a kisvállalkozó kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (például átsorolta a tárgyi eszközt, és azt magáncélra használja vagy eladja),
a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (például eladta a gépet), valamint
a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén
bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettség keletkezik az szja-törvény 49/B paragrafusának (16) bekezdése alapján, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a célszerinti felhasználásra nyitva álló határidő. Például a 2014-ben nyilvántartásba vett és el nem költött összeg után adózni kell 2018-ban.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Aki például 2017-ben kezdte el szüneteltetni a tevékenységét, és a kinnlévő bevétele a 2017. évi bevallás benyújtását követően folyt be 2018-ban, annak önálló tevékenységből származó bevételként kell kezelnie a 2018. évben befolyt összeget.

Fontos tudni, hogy a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját. Abban az esetben, ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat ugyanis a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.

Szünetelés a gyakorlatban

Sokszor tapasztalható eset, amikor az egyéni vállalkozó szezonális jelleggel folytatja a tevékenységét, így az év meghatározott hónapjaiban szünetelteti azt, például a lángos- és palacsintasütők, a főttkukorica-árusok stb. Gyakran a nyári vakáció, szabadságok idején kezdik el folytatni a tevékenységüket az előzőekben is említett vállalkozók, ezért feltétlenül ügyelniük kell arra, hogy a tevékenység folytatását be is jelentsék.

A szünetelés, illetve a tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szervnek értesítenie kell az egyéni vállalkozót a szünetelés kezdő és záró időpontjáról [Evct. name="Evct."].

A szünetelés kezdő és záró időpontja azért is különös jelentőséggel bír, mert az Evct. 18. paragrafusának (3) bekezdése értelmében a szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kellett adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentésekor.

Forrás: adozona.hu