Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Bármely fél szünteti meg a munkaviszonyt felmondással, a felmondási idő számításának nagy jelentősége van. A munkavállalónak munkát kell keresnie, ha már talált, akkor kezdenie kell az új munkahelyen, át kell adnia munkakörét, a munkáltatónak pedig be kell töltenie az esetlegesen megüresedett pozíciót, ki kell állítania az igazolásokat, el kell számolnia a munkavállalóval.
Mikor kezdődik a felmondási idő?
A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő mértéke – függetlenül a munkaviszonyban töltött idő hosszától – 30 nap. Kivétel ez alól, ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés azt ennél hosszabb tartamban állapítja meg. Amennyiben a munkáltató él felmondással, a 30 nap a munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik. A felmondási időt napokban kell megállapítani, abba a hétvégék, munkaszüneti napok is beleszámítanak.
Rendkívül fontos a közlés napjának pontos dokumentálása, hiszen annak hiányában – ha azt a másik fél vitatja – csak bizonyítási nehézségek árán kezd el telni a felmondási idő.
A munka törvénykönyve (Mt.) három esetet ismer, amikor bár közölték a felmondást a munkavállalóval, a felmondási idő mégsem kezd el telni. Ezek:
a betegség miatti keresőképtelenség,
a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején.
Ezekben az esetekben a felmondási idő csak a fenti időszakok elteltével kezdődhet el, betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy évet követő napon. Ezek tehát nem akadályozzák a felmondás közlését, azonban azzal járnak, hogy a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.
Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, hogy mikor ér véget a tilalmi időszak (például mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért a felmondásban naptárilag alkalmas módon nem tudja megjelölni sem a felmondási idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondás idő a tilalom eltelte után kezdődik.
Nem egyedi eset, hogy a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követően, másnaptól „beteg lesz”.
Ebben az esetben azonban nem érvényesül a fenti kivétel, ilyenkor a keresőképtelenségnek már nincs halasztó hatálya. Ha a munkavállaló él felmondással és keresőképtelen lesz, akkor annak tartama beleszámít a felmondási időbe, azzal a felmondási idő nem hosszabbodik meg.
A felmondási idő végének kiszámítása
A felmondási időt a felek napokban vagy hónapokban határozzák meg. Mivel nem határidő, hanem időtartam, számítása során a naptár az irányadó. Azaz, ha a felmondási idő szombaton járna le, abban az esetben az nem hosszabbodik meg a következő munkanapig. Hónapokban megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. Amennyiben például a két hónapos felmondási idő január 1-jén kezdődik, akkor az február 28-án és nem március 1-jén telik le.
Kiadható-e szabadság a felmondási idő tartamára?
A munkáltató köteles legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (például keresőképtelen beteg).
Szabadságot kiadni arra az időtartamra lehet, amely alatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli. Ebből következően a felmondási idő azon részére, amikor a munkavállaló köteles munkát végezni (a munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időnek, a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felének a terhére) jogszerűen kiadható szabadság természetben.
Arra az időszakra, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság nem adható ki. Ebből következően szabadságot a munkavégzés alóli kötelező mentesítés, azaz a felmentési időszak időtartamára nem lehet kiadni.
Például, ha a munkáltató felmondással megszüntette a 18 éve ott dolgozó munkavállaló munkaviszonyát és a munkavállalót időarányosan még 13 munkanap szabadság illeti meg, a 70 napos felmondási időből 35 naptári nap munkavégzési kötelezettség terhelné, melynek teljes időszakára kiadható szabadság. A másik 35 naptári napra (felmentési idő) azonban nem, így, ha lenne még esetlegesen fennmaradó, ki nem adott szabadság, azt a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató pénzben lenne köteles megváltani.
Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a felmondási időnek nemcsak a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés időtartamára, hanem a munkavégzési kötelezettséggel járó időtartamára is mentesítse a munkavállalót a munkavégzés alól.
Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt
Érdekesség: ha a felmondási idő alatt bármely fél olyan magatartást tanúsít, mely lényeges kötelezettségszegésnek minősül vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (például céges adatokat tulajdonít el, nem jelenik meg munkavégzés céljából, ittasan áll munkába), a munkaviszony a felmondási idő alatt is megszüntethető azonnali hatályú felmondással. Ekkor a korábban már közölt felmondáshoz nem fűződik jogkövetkezmény, a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondás szünteti meg.
Munkakör átadása
A munkakör átadása a megkezdett feladatok, iratok, ügyek másik munkavállaló részére történő átadását, az elszámolás pedig a munkáltatótól átvett eszközök visszaszolgáltatását, esetlegesen a pénzeszközökkel való elszámolást jelenti. A munkavállaló köteles tehát a munkáltató tulajdonában álló, nála lévő eszközöket visszaszolgáltatni. Megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről, teljesítési határidőkről, minden lényeges tényről és körülményről, mely az általa ellátott munkakörrel összefügg. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a dolgozó az átadott ügyek vitelére is köteles lenne betanítani utódját. Természetesen, ha a munkáltató kifejezetten ilyen tartalmú utasítást ad, annak eleget kell tennie. Ha ezt a munkavállaló elmulasztja, eljárása nem minősül jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek, azonban felelősségre vonható és megfelelően szankcionálható.
A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ennek hiányában, így például ha a munkáltató nem jelöli ki az átvevő munkavállalót, nem hivatkozhat alappal a jogellenes munkaviszony-megszüntetésre az átadás, elszámolás hiányában. Ennek tényéről mindkét fél védelme érdekében érdemes jegyzőkönyvet felvenni. A szigorú szabályozás indoka, hogy a munkakör megfelelő időben és módon történő átadása a munkáltató zavartalan működését biztosítja.
Azért fontos, hogy a munkavállaló eleget tegyen munkakörátadási kötelezettségének, mert ennek elmulasztása esetén a munkáltató bíróságtól kérheti a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását, azaz a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget és az ezt meghaladó kára megtérítését is.
A munkáltató kötelezettségei: igazolások kiállítása, elszámolás
A munkáltató köteles kifizetni az adott hónap ledolgozott munkaidejére járó munkabért, az esetlegesen természetben ki nem adott szabadság pénzbeli megváltását és a felmerülő egyéb járandóságot, mint végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj. Terheli továbbá az iratok kiadásának kötelezettsége.
A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy a munkáltató nem hajlandó kiadni az igazolásokat és nem számol el a munkavállalóval, mert vitatja a megszüntetés jogszerűségét. Lényeges, hogy ennek ellenére is köteles eleget tenni fenti kötelezettségének, ez független a megszüntetés esetleges jogellenességétől. A munkáltató tehát nyugodtan fordulhat bírósághoz, de a dolgozóval köteles elszámolni. Amennyiben mégsem állítja ki és adja át az igazolásokat, a munkavállaló a munkaügyi hatóság vagy munkaügyi bíróság előtt élhet jogorvoslattal.
Forrás: adozona.hu
Haben Sie eine Frage? Benötigen Sie ein Angebot?
Kontaktieren Sie uns gerne in Bezug auf Buchhaltung, Lohnverrechnung, Steuern oder andere Unternehmensangelegenheiten – telefonisch, per E-Mail oder persönlich. Unsere Mitarbeiter beantworten Ihre Anfrage kurzfristig.
Nehmen Sie Kontakt mit uns auf. Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an oder rufen Sie uns unter einer der untenstehenden Kontaktmöglichkeiten an!
Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an! Oder rufen Sie uns gerne unter einer der untenstehenden Nummern an!
Az aszály miatt sok gazdának most nem elég a kárbejelentés: a vis maior kérelmet külön is be kell adni. Ebben segít az AÉM új, gyakorlati példákkal és mobilGAZDA-támogatással kiegészített útmutatója.
A tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés.A munkaviszony mellett bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) irányadók a következő rendelkezések. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Azaz, egy megbízás keretében ellátandó feladattal sem tölthet ezen időtartamnál többet. Ettől eltérően, a tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés. Több munkaviszony (és más munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Célszerű ekkor nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy másutt munkajogviszony keretében végez-e munkát, és ha igen, milyen tartamban. A törvényszöveg alapján a napi munka-idő-összeszámítás során például a megbízási szerződés alapján végzett munka idejét nem kell figyelembe venni.A fiatal munkavállaló számára- legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,- éjszakai munka nem osztható be, azaz 22 és 6 óra között tilos a foglalkoztatás;- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, továbbá- két nap között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.Ezen túlmenően a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt az Mt. általános szabályától eltérően, a munkáltató egyenlőtlenül nem oszthatja be; azaz hetente szükséges a két pihenőnap vagy a legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása [Mt. 114. §]. Így például idénymunka esetén (pl. lángossütő egy Balaton-parti strandon) is heti két pihenőnapot vagy e helyett legalább negyvennyolc óra pihenőidőt be kell osztani, hiába tart nyitva a lángossütő a hét minden napján.Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. [EBH2001. 570.]
Június 19-től új korszak jön az e-kereskedelemben: a webshopoknak kötelező lesz jól látható online „elállási gombot” biztosítaniuk, hogy a vásárlók pár kattintással visszaléphessenek a szerződéstől. Az új szabály nemcsak technikai feladat, hanem komoly versenyelőny is lehet azoknak, akik időben lépnek.
Eine neue Förderwelle startet zur Rettung des Gastgewerbes: Das KTH-Start-Programm bietet Restaurants und Konditoreien eine Förderung von 5+5 Millionen Forint, damit sie ihre Wettbewerbsfähigkeit in der schwierigen wirtschaftlichen Lage erhalten können.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
