Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Bármely fél szünteti meg a munkaviszonyt felmondással, a felmondási idő számításának nagy jelentősége van. A munkavállalónak munkát kell keresnie, ha már talált, akkor kezdenie kell az új munkahelyen, át kell adnia munkakörét, a munkáltatónak pedig be kell töltenie az esetlegesen megüresedett pozíciót, ki kell állítania az igazolásokat, el kell számolnia a munkavállalóval.
Mikor kezdődik a felmondási idő?
A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő mértéke – függetlenül a munkaviszonyban töltött idő hosszától – 30 nap. Kivétel ez alól, ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés azt ennél hosszabb tartamban állapítja meg. Amennyiben a munkáltató él felmondással, a 30 nap a munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik. A felmondási időt napokban kell megállapítani, abba a hétvégék, munkaszüneti napok is beleszámítanak.
Rendkívül fontos a közlés napjának pontos dokumentálása, hiszen annak hiányában – ha azt a másik fél vitatja – csak bizonyítási nehézségek árán kezd el telni a felmondási idő.
A munka törvénykönyve (Mt.) három esetet ismer, amikor bár közölték a felmondást a munkavállalóval, a felmondási idő mégsem kezd el telni. Ezek:
– a betegség miatti keresőképtelenség,
– a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
– a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején.
Ezekben az esetekben a felmondási idő csak a fenti időszakok elteltével kezdődhet el, betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy évet követő napon. Ezek tehát nem akadályozzák a felmondás közlését, azonban azzal járnak, hogy a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.
Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, hogy mikor ér véget a tilalmi időszak (például mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért a felmondásban naptárilag alkalmas módon nem tudja megjelölni sem a felmondási idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondás idő a tilalom eltelte után kezdődik.
Nem egyedi eset, hogy a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követően, másnaptól „beteg lesz”.
Ebben az esetben azonban nem érvényesül a fenti kivétel, ilyenkor a keresőképtelenségnek már nincs halasztó hatálya. Ha a munkavállaló él felmondással és keresőképtelen lesz, akkor annak tartama beleszámít a felmondási időbe, azzal a felmondási idő nem hosszabbodik meg.
A felmondási idő végének kiszámítása
A felmondási időt a felek napokban vagy hónapokban határozzák meg. Mivel nem határidő, hanem időtartam, számítása során a naptár az irányadó. Azaz, ha a felmondási idő szombaton járna le, abban az esetben az nem hosszabbodik meg a következő munkanapig. Hónapokban megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. Amennyiben például a két hónapos felmondási idő január 1-jén kezdődik, akkor az február 28-án és nem március 1-jén telik le.
Kiadható-e szabadság a felmondási idő tartamára?
A munkáltató köteles legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (például keresőképtelen beteg).
Szabadságot kiadni arra az időtartamra lehet, amely alatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli. Ebből következően a felmondási idő azon részére, amikor a munkavállaló köteles munkát végezni (a munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időnek, a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felének a terhére) jogszerűen kiadható szabadság természetben.
Arra az időszakra, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság nem adható ki. Ebből következően szabadságot a munkavégzés alóli kötelező mentesítés, azaz a felmentési időszak időtartamára nem lehet kiadni.
Például, ha a munkáltató felmondással megszüntette a 18 éve ott dolgozó munkavállaló munkaviszonyát és a munkavállalót időarányosan még 13 munkanap szabadság illeti meg, a 70 napos felmondási időből 35 naptári nap munkavégzési kötelezettség terhelné, melynek teljes időszakára kiadható szabadság. A másik 35 naptári napra (felmentési idő) azonban nem, így, ha lenne még esetlegesen fennmaradó, ki nem adott szabadság, azt a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató pénzben lenne köteles megváltani.
Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a felmondási időnek nemcsak a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés időtartamára, hanem a munkavégzési kötelezettséggel járó időtartamára is mentesítse a munkavállalót a munkavégzés alól.
Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt
Érdekesség: ha a felmondási idő alatt bármely fél olyan magatartást tanúsít, mely lényeges kötelezettségszegésnek minősül vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (például céges adatokat tulajdonít el, nem jelenik meg munkavégzés céljából, ittasan áll munkába), a munkaviszony a felmondási idő alatt is megszüntethető azonnali hatályú felmondással. Ekkor a korábban már közölt felmondáshoz nem fűződik jogkövetkezmény, a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondás szünteti meg.
Munkakör átadása
A munkakör átadása a megkezdett feladatok, iratok, ügyek másik munkavállaló részére történő átadását, az elszámolás pedig a munkáltatótól átvett eszközök visszaszolgáltatását, esetlegesen a pénzeszközökkel való elszámolást jelenti. A munkavállaló köteles tehát a munkáltató tulajdonában álló, nála lévő eszközöket visszaszolgáltatni. Megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről, teljesítési határidőkről, minden lényeges tényről és körülményről, mely az általa ellátott munkakörrel összefügg. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a dolgozó az átadott ügyek vitelére is köteles lenne betanítani utódját. Természetesen, ha a munkáltató kifejezetten ilyen tartalmú utasítást ad, annak eleget kell tennie. Ha ezt a munkavállaló elmulasztja, eljárása nem minősül jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek, azonban felelősségre vonható és megfelelően szankcionálható.
A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ennek hiányában, így például ha a munkáltató nem jelöli ki az átvevő munkavállalót, nem hivatkozhat alappal a jogellenes munkaviszony-megszüntetésre az átadás, elszámolás hiányában. Ennek tényéről mindkét fél védelme érdekében érdemes jegyzőkönyvet felvenni. A szigorú szabályozás indoka, hogy a munkakör megfelelő időben és módon történő átadása a munkáltató zavartalan működését biztosítja.
Azért fontos, hogy a munkavállaló eleget tegyen munkakörátadási kötelezettségének, mert ennek elmulasztása esetén a munkáltató bíróságtól kérheti a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását, azaz a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget és az ezt meghaladó kára megtérítését is.
A munkáltató kötelezettségei: igazolások kiállítása, elszámolás
A munkáltató köteles kifizetni az adott hónap ledolgozott munkaidejére járó munkabért, az esetlegesen természetben ki nem adott szabadság pénzbeli megváltását és a felmerülő egyéb járandóságot, mint végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj. Terheli továbbá az iratok kiadásának kötelezettsége.
A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy a munkáltató nem hajlandó kiadni az igazolásokat és nem számol el a munkavállalóval, mert vitatja a megszüntetés jogszerűségét. Lényeges, hogy ennek ellenére is köteles eleget tenni fenti kötelezettségének, ez független a megszüntetés esetleges jogellenességétől. A munkáltató tehát nyugodtan fordulhat bírósághoz, de a dolgozóval köteles elszámolni. Amennyiben mégsem állítja ki és adja át az igazolásokat, a munkavállaló a munkaügyi hatóság vagy munkaügyi bíróság előtt élhet jogorvoslattal.
Forrás: adozona.hu
Do you have a question? Need a quote?
Feel free to contact us regarding accounting, payroll, taxation, or any other business matters by phone, email, or in person. Our colleagues will respond to your inquiry shortly.
Get in touch with us. Request a written quotation now, or call us using one of the contact details below!
Request a written quote now! Or feel free to call us using one of the contact details below!
Új támogatási hullám indul a vendéglátóipar megmentésére: KTH Start program 5+5 millió forintos támogatást kínál éttermek és cukrászdák számára, hogy versenyképességüket megőrizzék a nehéz gazdasági helyzetben.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál.
Elismerés jár a felelős foglalkoztatás terén legjobban teljesítő kisvállalkozásoknak, középvállalkozásoknak, nagyvállalatoknak és az egyéb gazdálkodó szervezeteknek.
