2019. 03. 05.
Bármely fél szünteti meg a munkaviszonyt felmondással, a felmondási idő számításának nagy jelentősége van. A munkavállalónak munkát kell keresnie, ha már talált, akkor kezdenie kell az új munkahelyen, át kell adnia munkakörét, a munkáltatónak pedig be kell töltenie az esetlegesen megüresedett pozíciót, ki kell állítania az igazolásokat, el kell számolnia a munkavállalóval.
Mikor kezdődik a felmondási idő?
A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő mértéke – függetlenül a munkaviszonyban töltött idő hosszától – 30 nap. Kivétel ez alól, ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés azt ennél hosszabb tartamban állapítja meg. Amennyiben a munkáltató él felmondással, a 30 nap a munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik. A felmondási időt napokban kell megállapítani, abba a hétvégék, munkaszüneti napok is beleszámítanak.
Rendkívül fontos a közlés napjának pontos dokumentálása, hiszen annak hiányában – ha azt a másik fél vitatja – csak bizonyítási nehézségek árán kezd el telni a felmondási idő.
A munka törvénykönyve (Mt.) három esetet ismer, amikor bár közölték a felmondást a munkavállalóval, a felmondási idő mégsem kezd el telni. Ezek:
- – a betegség miatti keresőképtelenség,
- – a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
- – a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején.
Ezekben az esetekben a felmondási idő csak a fenti időszakok elteltével kezdődhet el, betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy évet követő napon. Ezek tehát nem akadályozzák a felmondás közlését, azonban azzal járnak, hogy a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.
Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, hogy mikor ér véget a tilalmi időszak (például mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért a felmondásban naptárilag alkalmas módon nem tudja megjelölni sem a felmondási idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondás idő a tilalom eltelte után kezdődik.
Nem egyedi eset, hogy a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követően, másnaptól „beteg lesz”.
Ebben az esetben azonban nem érvényesül a fenti kivétel, ilyenkor a keresőképtelenségnek már nincs halasztó hatálya. Ha a munkavállaló él felmondással és keresőképtelen lesz, akkor annak tartama beleszámít a felmondási időbe, azzal a felmondási idő nem hosszabbodik meg.
A felmondási idő végének kiszámítása
A felmondási időt a felek napokban vagy hónapokban határozzák meg. Mivel nem határidő, hanem időtartam, számítása során a naptár az irányadó. Azaz, ha a felmondási idő szombaton járna le, abban az esetben az nem hosszabbodik meg a következő munkanapig. Hónapokban megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. Amennyiben például a két hónapos felmondási idő január 1-jén kezdődik, akkor az február 28-án és nem március 1-jén telik le.
Kiadható-e szabadság a felmondási idő tartamára?
A munkáltató köteles legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (például keresőképtelen beteg).
Szabadságot kiadni arra az időtartamra lehet, amely alatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli. Ebből következően a felmondási idő azon részére, amikor a munkavállaló köteles munkát végezni (a munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időnek, a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felének a terhére) jogszerűen kiadható szabadság természetben.
Arra az időszakra, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság nem adható ki. Ebből következően szabadságot a munkavégzés alóli kötelező mentesítés, azaz a felmentési időszak időtartamára nem lehet kiadni.
Például, ha a munkáltató felmondással megszüntette a 18 éve ott dolgozó munkavállaló munkaviszonyát és a munkavállalót időarányosan még 13 munkanap szabadság illeti meg, a 70 napos felmondási időből 35 naptári nap munkavégzési kötelezettség terhelné, melynek teljes időszakára kiadható szabadság. A másik 35 naptári napra (felmentési idő) azonban nem, így, ha lenne még esetlegesen fennmaradó, ki nem adott szabadság, azt a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató pénzben lenne köteles megváltani.
Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató a felmondási időnek nemcsak a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés időtartamára, hanem a munkavégzési kötelezettséggel járó időtartamára is mentesítse a munkavállalót a munkavégzés alól.
Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt
Érdekesség: ha a felmondási idő alatt bármely fél olyan magatartást tanúsít, mely lényeges kötelezettségszegésnek minősül vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (például céges adatokat tulajdonít el, nem jelenik meg munkavégzés céljából, ittasan áll munkába), a munkaviszony a felmondási idő alatt is megszüntethető azonnali hatályú felmondással. Ekkor a korábban már közölt felmondáshoz nem fűződik jogkövetkezmény, a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondás szünteti meg.
Munkakör átadása
A munkakör átadása a megkezdett feladatok, iratok, ügyek másik munkavállaló részére történő átadását, az elszámolás pedig a munkáltatótól átvett eszközök visszaszolgáltatását, esetlegesen a pénzeszközökkel való elszámolást jelenti. A munkavállaló köteles tehát a munkáltató tulajdonában álló, nála lévő eszközöket visszaszolgáltatni. Megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről, teljesítési határidőkről, minden lényeges tényről és körülményről, mely az általa ellátott munkakörrel összefügg. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a dolgozó az átadott ügyek vitelére is köteles lenne betanítani utódját. Természetesen, ha a munkáltató kifejezetten ilyen tartalmú utasítást ad, annak eleget kell tennie. Ha ezt a munkavállaló elmulasztja, eljárása nem minősül jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek, azonban felelősségre vonható és megfelelően szankcionálható.
A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ennek hiányában, így például ha a munkáltató nem jelöli ki az átvevő munkavállalót, nem hivatkozhat alappal a jogellenes munkaviszony-megszüntetésre az átadás, elszámolás hiányában. Ennek tényéről mindkét fél védelme érdekében érdemes jegyzőkönyvet felvenni. A szigorú szabályozás indoka, hogy a munkakör megfelelő időben és módon történő átadása a munkáltató zavartalan működését biztosítja.
Azért fontos, hogy a munkavállaló eleget tegyen munkakörátadási kötelezettségének, mert ennek elmulasztása esetén a munkáltató bíróságtól kérheti a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását, azaz a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget és az ezt meghaladó kára megtérítését is.
A munkáltató kötelezettségei: igazolások kiállítása, elszámolás
A munkáltató köteles kifizetni az adott hónap ledolgozott munkaidejére járó munkabért, az esetlegesen természetben ki nem adott szabadság pénzbeli megváltását és a felmerülő egyéb járandóságot, mint végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj. Terheli továbbá az iratok kiadásának kötelezettsége.
A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy a munkáltató nem hajlandó kiadni az igazolásokat és nem számol el a munkavállalóval, mert vitatja a megszüntetés jogszerűségét. Lényeges, hogy ennek ellenére is köteles eleget tenni fenti kötelezettségének, ez független a megszüntetés esetleges jogellenességétől. A munkáltató tehát nyugodtan fordulhat bírósághoz, de a dolgozóval köteles elszámolni. Amennyiben mégsem állítja ki és adja át az igazolásokat, a munkavállaló a munkaügyi hatóság vagy munkaügyi bíróság előtt élhet jogorvoslattal.
Forrás: adozona.hu
Új támogatási hullám indul a vendéglátóipar megmentésére: KTH Start program 5+5 millió forintos támogatást kínál éttermek és cukrászdák számára, hogy versenyképességüket megőrizzék a nehéz gazdasági helyzetben.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
