Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
JELENTŐS MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK VÁRHATÓK 2022 NYARÁN
13.06.22
2022. augusztus elejéig hazánknak, mint uniós tagállamnak két fontos, munkajogi tárgyú irányelvet is át kell vennie, ráadásul mind a kettő jelentősen érinti a munka- és pihenőidő szabályozását.
I. Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152-es irányelv
Az irányelv legfontosabb újdonsága, hogy újraszabályozza a munkáltató „tájékoztatási” kötelezettségét.
A tájékoztató tartalma sokkal részletesebb lesz az eddigieknél, és átadásának határideje is lerövidül az eddigi tizenöt napról hétre, illetve munkaszerződés-módosítás esetén haladéktalan átadási kötelezettségre.
A tájékoztatóban ki kell térni számos új, eddig nem kötelező körülményre, pl. a munkavégzés helyére, a munkaviszony megszűnésének várható idejére határozott idejű munkaviszony esetén, a munkarend ismertetésére azzal, hogy ha a munkarend nem kiszámítható, akkor azokról az időszakokról is tájékoztatni kell a munkavállalót, amely időszakokban a munkavállaló munkavégzésre kötelezhető.
Utóbbi kötelezettség azt jelenti, hogy nem csak a munkaidő-beosztást kell közölni a munkavállalóval, hanem azokat az elméleti időszakokat is, amelyekre a munkaidő egyáltalán beosztható.
Egyes vélemények szerint ebből az is következik, hogy az ún. négyműszakos munkarend az irányelv átvételét követően nem képzelhető el, azaz nem lehetséges olyan munkarend, amelyben a munkavállaló a hét bármely napján bármely időszakban beosztható lehet.
Igen fontos változás, hogy a fenti szabályokból az is következik, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben előre, időben értesíteni kell a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről is, illetve az is csak a fenti időszakon belül rendelhető el. Ellenkező esetben a munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést. A munkavégzést rendes munkaidő elrendelése esetén is megtagadhatja, ha az nem a fenti időszakon belül kerül elrendelésre.
II. A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158-as irányelv
Az irányelv legalább 10 munkanap apasági szabadságot ír elő gyermek születése esetére. Mindkét szülő a gyermek nyolc éves koráig összesen – tehát nem évenként! – négy hónap szülői szabadságra jogosult.
A hozzátartozójuk gondozását végző munkavállalók évente legalább öt munkanap szabadságra jogosultak.
A fenti szabadságokra nem feltétlenül a teljes munkabér jár, azonban a szabadságra járó díjazásnak olyannak kell lennie, hogy az legalább a betegségi táppénz összegét elérje, illetve elősegítse a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybe vételét.
A gyermek nyolc éves koráig a szülő kérheti „rugalmas munkafeltételek” alkalmazását, ideértve a részmunkaidőt, a távmunkát vagy a rugalmas munkaidő-beosztás kérését. A fenti jogok gyakorlása miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti.
A cikk az L-SOFT Zrt. közreműködésével jött létre.
Dr. Fodor T. Gábor sikeres munkajogi előadó mind hazai, mind nemzetközi szinten, munkajogi tárgyú cikkek szerzője magyar és angol nyelven, különböző szaklapokban rendszeresen publikál. Forrás: onadozo.hu
Haben Sie eine Frage? Benötigen Sie ein Angebot?
Kontaktieren Sie uns gerne in Bezug auf Buchhaltung, Lohnverrechnung, Steuern oder andere Unternehmensangelegenheiten – telefonisch, per E-Mail oder persönlich. Unsere Mitarbeiter beantworten Ihre Anfrage kurzfristig.
Nehmen Sie Kontakt mit uns auf. Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an oder rufen Sie uns unter einer der untenstehenden Kontaktmöglichkeiten an!
Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an! Oder rufen Sie uns gerne unter einer der untenstehenden Nummern an!
A tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés.A munkaviszony mellett bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) irányadók a következő rendelkezések. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Azaz, egy megbízás keretében ellátandó feladattal sem tölthet ezen időtartamnál többet. Ettől eltérően, a tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés. Több munkaviszony (és más munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Célszerű ekkor nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy másutt munkajogviszony keretében végez-e munkát, és ha igen, milyen tartamban. A törvényszöveg alapján a napi munka-idő-összeszámítás során például a megbízási szerződés alapján végzett munka idejét nem kell figyelembe venni.A fiatal munkavállaló számára- legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,- éjszakai munka nem osztható be, azaz 22 és 6 óra között tilos a foglalkoztatás;- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, továbbá- két nap között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.Ezen túlmenően a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt az Mt. általános szabályától eltérően, a munkáltató egyenlőtlenül nem oszthatja be; azaz hetente szükséges a két pihenőnap vagy a legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása [Mt. 114. §]. Így például idénymunka esetén (pl. lángossütő egy Balaton-parti strandon) is heti két pihenőnapot vagy e helyett legalább negyvennyolc óra pihenőidőt be kell osztani, hiába tart nyitva a lángossütő a hét minden napján.Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. [EBH2001. 570.]
Június 19-től új korszak jön az e-kereskedelemben: a webshopoknak kötelező lesz jól látható online „elállási gombot” biztosítaniuk, hogy a vásárlók pár kattintással visszaléphessenek a szerződéstől. Az új szabály nemcsak technikai feladat, hanem komoly versenyelőny is lehet azoknak, akik időben lépnek.
Fedezze fel, hogyan igényelheti vissza az apasági szabadság költségeit teljes körű kisokosunkkal, miközben figyelje a március 31-i határidőt a visszaigénylés érdekében!
A társasházi építményi jog újítása lehetővé teszi, hogy már az építkezés alatt banki hitelezést kapjanak a vevők, ami gyökeresen változtathat az Otthonteremtési támogatások folyósítási feltételein és előmozdíthatja az újépítésű lakások értékesítését.
Drámai újítások a banki ügyfélszolgálatban: az MNB elvárja a napi 24 órás elérhetőséget és a két percnél rövidebb várakozási időt, hogy még hatékonyabb legyen a fogyasztóvédelem és az ügyfélkiszolgálás.
2026-tól Magyarországon kiemelkedő adómentességet vezetnek be a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák számára, amely révén jelentős anyagi támogatást nyújtanak a családoknak és ösztönzik a gyermekvállalást.
A fiatal édesanyák számára karácsonyi ajándékként érkezik a hír: januártól Senki jövedelemadó-mentességet kapnak, mely komoly pénzügyi könnyítést jelenthet a 30 év alatti anyukáknak, havonta átlagosan 109 ezer forint értékben.
Fedezze fel, hogyan teszi egyszerűbbé és elérhetőbbé az új adókedvezmények rendszere a családok pénzügyi tervezését, különösen a többgyermekes édesanyák számára, akik mostantól még szélesebb jogosultságokkal számolhatnak!
Szenzációs adókedvezmény a háromgyerekes édesanyáknak: 2025 októberétől több tízezer anyát érintő szja-mentesség lép életbe, ami anyagi könnyebbséget hoz a családok számára.
Azok a magánszemélyek, akik eddig még nem rendezték a gépjárműadót, és egy összegben nem tudják azt megfizetni, június 30-ig kérhetik az automatikus 5 havi pótlékmentes részletfizetést, amely néhány perc alatt igényelhető
2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.
A nyugdíjasok a boltban történő fizetéskor, egy, az azonosításhoz szükséges, erre a célra kialakított kedvezmény-kártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.
2025.január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók egyszerűbben határozhatják meg, hogy az átalányban megállapított jövedelmük kiszámításakor alkalmazhatnak-e 80 százalékos mértékű költséghányadot. Az Szja tv. ugyanis azokat a tevékenységeket, amelyek végzése során keletkezett bevétel 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető, már nem TESZOR-számok szerint, hanem az adott tevékenység ÖVTJ-kódjával azonosítva sorolja fel.
Az 5 százalékos, kedvezményes adómérték 2026. december 31-éig alkalmazandó, vagyis azt 2027. január 1-jével kivezetik. A kivezetés átmeneti szabályai szerint(5) az 5 százalékos áfa a 2026. december 31. után, de 2030. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre, és az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha...
