Új Hitelkonstrukciók Társasházi Építményi Joggal: Lehetőségek és előnyök

Új Hitelkonstrukciók Társasházi Építményi Joggal: Lehetőségek és előnyök

09.02.26
A társasházi építményi jog: Új lehetőségek a lakáspiaci hitelezésben
A társasházi építményi jog új jogintézményként jelent meg, amelyet már az építkezés alatt be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ezzel biztosítva a vevő részére dologi jellegű, erős biztosítékot.

Újítás az Otthonteremtési támogatások terén

Társadalmi egyeztetésen van az Otthonteremtési célú támogatásokra vonatkozó egyes kormányrendeletek módosítása. A tervezet szerint a társasházi építményi jog bevezetésével az Otthon Start és a CSOK Plusz hitelek már a kivitelezés alatt is folyósíthatók lesznek. Ez a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető vevői pozícióra épül, amely lehetővé teszi, hogy a bank megfelelő fedezet mellett nyújtson támogatott kölcsönt a még kivitelezés alatt álló lakásokra.

Miért volt eddig problémás az újépítésű lakás előértékesítése hitelből?

Hagyományosan a támogatott lakáshitelek folyósításának feltételei:
  • használatbavételi engedély megléte,
  • elkészült, albetétesített ingatlan,
  • bejegyezhető jelzálogjog.


A bank csak akkor folyósította a hitelt, amikor már volt forgalomképes fedezet (helyrajzi szám). A beruházók ezért jellemzően csak előszerződést kötöttek, a végleges adásvételi szerződésre és a hitelkérelem benyújtására pedig az építkezés befejezése után kerülhetett sor. Ez korlátozta mind az értékesítést, mind a vevők finanszírozási lehetőségeit.

A társasházi építményi jog szerepe a hitelezésben

A társasházi építményi jog dologi jellegű, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, amely a vevőt már az építkezési szakaszban összekapcsolja a későbbi lakásával. Főbb jellemzői:
  • az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető,
  • a lakás másnak nem idegeníthető el,
  • a vevő a befizetése erejéig kielégítésre tarthat igényt felszámolás, végrehajtás esetén,
  • a társasház bejegyzésekor a jog átalakul tulajdonjoggá, ranghely-megőrzéssel,
  • banki jelzálogjoggal megterhelhető.


Ez a konstrukció választ ad a bankok korábbi problémájára, így már van olyan fedezet, amelyre részfolyósítású támogatott hitel is bejegyezhető a kivitelezés során.

Otthon Start és CSOK Plusz: Hogyan változik a folyósítás?

2026-tól a támogatott hitelek folyósítása már nem kötődik kizárólag a használatbavételi engedélyhez. A tervezet szerint társasházi építményi joggal lekötött lakások esetén a bank:
  • már a kivitelezési szakaszban is folyósíthat,
  • ha a vevőt társasházi építményi jog illeti meg,
  • és a beruházó hitelképes (banki finanszírozásban vagy megfelelő tőkehelyzetben van).


Folyósítási szabályok:
  • történhet egy összegben vagy szakaszosan, a készültségi fok alapján,
  • az utolsó részletet a bank csak akkor utalhatja, ha a lakás lakhatásra alkalmas (90 napnál nem régebbi értékbecslés szükséges).

Milyen előnyöket jelent a konstrukció a beruházóknak?

  • A vevő már a szerkezetépítés korai szakaszában támogatott hitelhez juthat.
  • A beruházó fizetési ütemezését nem kizárólag a vevő önerője határozza meg.
  • Nagyobb a korai értékesítések finanszírozhatósága.
  • A projektfinanszírozási igény csökkenhet, mivel a lakossági oldalról is érkezik banki pénz.


Ez összességében gyorsabb ütemű fejlesztéseket, stabilabb cash-flowt és potenciálisan kedvezőbb árképzést tesz lehetővé.

Illetékvonzatok

A társasházi építményi jog várhatóan vagyoni értékű jognak minősül majd, ezért illetékkötelezettség kapcsolódik hozzá. Az illeték alapja az építményi jog forgalmi értéke. Mivel a későbbi tulajdonszerzés is illetékköteles, célszerű a szerződésben:
  • elkülöníteni az építményi jog ellenértékét,
  • és külön rögzíteni a végső vételárrészletet.


Ez biztosítja, hogy a vevő ne fizessen kétszer illetéket, amikor a társasházi építményi jog tulajdonjoggá alakul.
Szenzációs adókedvezmény a háromgyerekes édesanyáknak: 2025 októberétől több tízezer anyát érintő szja-mentesség lép életbe, ami anyagi könnyebbséget hoz a családok számára.
Azok a magánszemélyek, akik eddig még nem rendezték a gépjárműadót, és egy összegben nem tudják azt megfizetni, június 30-ig kérhetik az automatikus 5 havi pótlékmentes részletfizetést, amely néhány perc alatt igényelhető
2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.
A nyugdíjasok a boltban történő fizetéskor, egy, az azonosításhoz szükséges, erre a célra kialakított kedvezmény-kártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.

2025.január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók egyszerűbben határozhatják meg, hogy az átalányban megállapított jövedelmük kiszámításakor alkalmazhatnak-e 80 százalékos mértékű költséghányadot. Az Szja tv. ugyanis azokat a tevékenységeket, amelyek végzése során keletkezett bevétel 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető, már nem TESZOR-számok szerint, hanem az adott tevékenység ÖVTJ-kódjával azonosítva sorolja fel.
Az 5 százalékos, kedvezményes adómérték 2026. december 31-éig alkalmazandó, vagyis azt 2027. január 1-jével kivezetik. A kivezetés átmeneti szabályai szerint(5) az 5 százalékos áfa a 2026. december 31. után, de 2030. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre, és az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha...
A jövő évtől a SZÉP kártyára érkező összeg felét lakásfelújításra, építőanyagra, festékre vagy egyéb ehhez szükséges eszközökre is lehet fordítani, de akár bútort is lehet belőle vásárolni.
Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti. Eszerint, ha a NAV az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraktól, a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetőktől, biztosítóktól beérkező adatszolgáltatások alapján a bevallási tervezetben feltünteti a rendelkezéssel összefüggő adatokat, akkor az az adózó rendelkezésének minősül abban az esetben is, ha azt az adózó nem javítja, nem egészíti ki.
Főszabály szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót az az adóalany fizeti, aki az ügyletet saját nevében teljesíti.
Egy konkrét termék akkor termékdíjköteles, ha megfelel a Ktdt. szerinti meghatározásnak, a vámtarifaszáma szerepel a Ktdt. 1. mellékletében és nem szerepel a kivételek között