Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
A korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjáról
2018. 11. 22.
Kereseti korlát: Az elérhető jövedelem határa nyugdíj mellett
Bevezetés
Kevés annyira „átbeszélt” társadalombiztosítással összefüggő téma akad, mint az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, sajátjogú nyugdíjasokat érintő kereseti korlátra vonatkozó előírások.
Ugyanakkor a folyamatosan érkező, e körbe tartozó kérdések, az év vége közeledte, valamint a jövő évi jogszabályi változások ismét aktualitást adnak e szabályok áttekintésének.
A jogszabályi háttér
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B paragrafusának (1) bekezdése értelmében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, sajátjogú nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a Tny. 84. paragrafusának alkalmazásával – vissza kell fizetni.
Tehát az éves keretösszeg a minimálbér 18-szorosa, ami 2018-ban 18 x 138 000 = 2 484 000 forintot jelent.
Keretösszeg meghatározása
A keretösszeg állandó érték, tehát minden érintett esetében ugyanannyi, függetlenül attól, hogy mikor nyugdíjazták, illetve mikor kezdett valaki nyugdíjasként dolgozni. Például, aki 2018. december 1-jétől dolgozik nyugdíjasként, az ugyanúgy 2 millió 484 ezer forintot kereshet nyugdíjfolyósítása veszélyeztetése nélkül, mint aki január 1-jén állt munkába.
Kereseti korlát alá nem eső jövedelmek
Nem gyarapítja például a kereseti korlátba számító jövedelem összegét:
a nyugdíjjárulék-alapot nem képező jövedelem (osztalék, baleseti táppénz, nem jövedelempótló kártérítés stb.);
a nem biztosítási (illetve kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói) jogviszonyból származó jövedelem (például biztosítási kötelezettséggel nem járó megbízási vagy választott tisztségviselői jogviszony);
a tárgyévben nem nyugdíjasként szerzett kereset;
a nyugdíj folyósításának (például kereseti korlát miatti vagy a Tny. 103/C szakasza szerinti jogviszony létesítése miatti) szünetelése alatt szerzett kereset;
a kisadózóként szerzett jövedelem, ami nyugdíjas esetében értelemszerűen nem főállású kisadózói jogviszonyt jelent.
Változások a következő évben
Jövő évtől a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjas dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, így nem fizet nyugdíjjárulékot sem, amiből következően a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell majd a kereseti korlát számításánál figyelembe venni.
A kereseti korlát azonban nem szűnik meg, így ha a nyugdíjas más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban) vagy vállalkozóként végez munkát, az abból származó nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmét számításba kell majd venni.
Egyéb ellátások figyelembevétele
Az előzőekben említett kereseti korlát vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyre is. Velük kapcsolatban azonban annyit kell külön megjegyezni, hogy ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy
főállású kisadózónak minősül, akkor a kereseti korlátjába e jogviszonyából az általa fizetendő katához kapcsolódó ellátási alapokat kell figyelembe venni, illetve
ha a keresőtevékenysége mellett nyugdíjjárulék-köteles ellátásban (például gyes, gyet, ápolási díj) is részesül, ezeket az ellátásokat akkor sem kell a kereseti korlát összegénél figyelembe venni, valamint
ha munkaviszonyban áll, akkor – ellentétben a sajátjogú nyugdíjassal – az ebből származó jövedelme 2019-ben is gyarapítani fogja a kereseti korlát számításánál figyelembe veendő jövedelmét.
Forrás: adozona.hu
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal telefonon, e-mailben vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül válaszolnak kérdéseire.
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
A tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés.A munkaviszony mellett bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) irányadók a következő rendelkezések. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Azaz, egy megbízás keretében ellátandó feladattal sem tölthet ezen időtartamnál többet. Ettől eltérően, a tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés. Több munkaviszony (és más munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Célszerű ekkor nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy másutt munkajogviszony keretében végez-e munkát, és ha igen, milyen tartamban. A törvényszöveg alapján a napi munka-idő-összeszámítás során például a megbízási szerződés alapján végzett munka idejét nem kell figyelembe venni.A fiatal munkavállaló számára- legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,- éjszakai munka nem osztható be, azaz 22 és 6 óra között tilos a foglalkoztatás;- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, továbbá- két nap között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.Ezen túlmenően a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt az Mt. általános szabályától eltérően, a munkáltató egyenlőtlenül nem oszthatja be; azaz hetente szükséges a két pihenőnap vagy a legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása [Mt. 114. §]. Így például idénymunka esetén (pl. lángossütő egy Balaton-parti strandon) is heti két pihenőnapot vagy e helyett legalább negyvennyolc óra pihenőidőt be kell osztani, hiába tart nyitva a lángossütő a hét minden napján.Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. [EBH2001. 570.]
Június 19-től új korszak jön az e-kereskedelemben: a webshopoknak kötelező lesz jól látható online „elállási gombot” biztosítaniuk, hogy a vásárlók pár kattintással visszaléphessenek a szerződéstől. Az új szabály nemcsak technikai feladat, hanem komoly versenyelőny is lehet azoknak, akik időben lépnek.
Fedezze fel, hogyan igényelheti vissza az apasági szabadság költségeit teljes körű kisokosunkkal, miközben figyelje a március 31-i határidőt a visszaigénylés érdekében!
A társasházi építményi jog újítása lehetővé teszi, hogy már az építkezés alatt banki hitelezést kapjanak a vevők, ami gyökeresen változtathat az Otthonteremtési támogatások folyósítási feltételein és előmozdíthatja az újépítésű lakások értékesítését.
Drámai újítások a banki ügyfélszolgálatban: az MNB elvárja a napi 24 órás elérhetőséget és a két percnél rövidebb várakozási időt, hogy még hatékonyabb legyen a fogyasztóvédelem és az ügyfélkiszolgálás.
2026-tól Magyarországon kiemelkedő adómentességet vezetnek be a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák számára, amely révén jelentős anyagi támogatást nyújtanak a családoknak és ösztönzik a gyermekvállalást.
A fiatal édesanyák számára karácsonyi ajándékként érkezik a hír: januártól Senki jövedelemadó-mentességet kapnak, mely komoly pénzügyi könnyítést jelenthet a 30 év alatti anyukáknak, havonta átlagosan 109 ezer forint értékben.
Fedezze fel, hogyan teszi egyszerűbbé és elérhetőbbé az új adókedvezmények rendszere a családok pénzügyi tervezését, különösen a többgyermekes édesanyák számára, akik mostantól még szélesebb jogosultságokkal számolhatnak!
Szenzációs adókedvezmény a háromgyerekes édesanyáknak: 2025 októberétől több tízezer anyát érintő szja-mentesség lép életbe, ami anyagi könnyebbséget hoz a családok számára.
Azok a magánszemélyek, akik eddig még nem rendezték a gépjárműadót, és egy összegben nem tudják azt megfizetni, június 30-ig kérhetik az automatikus 5 havi pótlékmentes részletfizetést, amely néhány perc alatt igényelhető
2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.
A nyugdíjasok a boltban történő fizetéskor, egy, az azonosításhoz szükséges, erre a célra kialakított kedvezmény-kártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.
2025.január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók egyszerűbben határozhatják meg, hogy az átalányban megállapított jövedelmük kiszámításakor alkalmazhatnak-e 80 százalékos mértékű költséghányadot. Az Szja tv. ugyanis azokat a tevékenységeket, amelyek végzése során keletkezett bevétel 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető, már nem TESZOR-számok szerint, hanem az adott tevékenység ÖVTJ-kódjával azonosítva sorolja fel.
Az 5 százalékos, kedvezményes adómérték 2026. december 31-éig alkalmazandó, vagyis azt 2027. január 1-jével kivezetik. A kivezetés átmeneti szabályai szerint(5) az 5 százalékos áfa a 2026. december 31. után, de 2030. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre, és az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha...
