Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben
04.12.18
A kivaalany adóalapja: Változások 2019-től
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
A kivaalanyok adóalapja két tételből áll:
♦ a növelő és csökkentő tételek egyenlegéből, amely lehet pozitív vagy negatív,
♦ a személyi jellegű kifizetésekből, amely a növelő és csökkentő tételek nulla vagy negatív egyenlege esetén minimum adóalapként működik.
Előírás 2018-ra
Személyi jellegű kifizetéseknek a 2018. adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint az adóévben járulékalapot képező jövedelem tekintendő.
Járulékalapot képező jövedelem:
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.
A tag esetében járulékalapot képező jövedelemnek a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Az egyéni és társas vállalkozások esetében minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, azaz a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel; ez utóbbi hiányában a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege.
Nem minősül azonban személyi jellegű kifizetésnek
♦ a Tbj. szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint
♦ a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni, illetve társas vállalkozó tekintendő, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Egyéni vállalkozó:
az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély,
az ügyvéd, európai közösségi jogász,
az egyéni szabadalmi ügyvivő,
a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
Társas vállalkozó:
a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik,
a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
az egyéni cég tagja,
a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha társas vállalkozónak minősül az 1. pont szerint.
Kedvezményezett foglalkoztatott
a) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) szerint a legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló (Eat. 462/B § (2) bekezdés), a tartósan álláskereső munkaviszonyban foglalkoztatott (Eat. 462/C §), és a gyedben, gyesben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló (Eat. 462/D §) és
b) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (Eat. 461. §) és az a) pontban foglaltaknak meg nem felelő 25 év alatti, illetve az 55 év feletti munkavállaló (Eat. 462/B § (3) bekezdés).
A személyi jellegű kifizetést csökkentő összeg a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) az a) pont szerinti kedvezményezett foglalkoztatottak esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első 2 évében, továbbá – a 25. év alatti pályakezdők kivételével – személyenként 50 ezer forint a foglalkoztatás 3. évében;
b) a b) pont szerinti kedvezményezett foglalkoztatottak esetében személyenként 50 ezer forint,
amely összegek részmunkaidős foglalkoztatás esetén a részmunkaidővel arányosan érvényesíthetők.
A nem tagként foglalkoztatott nyugdíjas személyek részére elszámolt személyi jellegű kifizetés figyelmen kívül hagyására nincs lehetőség. A csökkentésük akkor lehetséges, ha megfelelnek valamelyik kedvezményezett foglalkoztatottnak.
Előírás 2019-től
A 2019. évtől kezdve a járulékalapon kívül (ideértve tagok esetében a járulékalap 112,5 százalékát is) kivaalapot képező személyi jellegű kifizetésnek minősül
♦ az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatás (szja-törvény 71. §)
♦ az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (szja-törvény 70. §).
Változatlanul nem tekintendő kivaalapnak
♦ a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint
♦ a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
Változik azonban, hogy mely kedvezmények és milyen összegben, időtartamban vehetők figyelembe. Ezek
♦ a szakképzettséget nem igénylő és egyes mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, akiknek a foglalkoztatása alapján az adóalap, de legfeljebb 2 évig a minimálbér, a 3. évben a minimálbér 50 százaléka vehető figyelembe csökkentésként,
♦ a munkaerőpiacra belépő munkavállaló (olyan személy, akinek a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya); a kedvezmény ezen munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adóalap, de legfeljebb 3 évig a minimálbér, a 4. -ben a minimálbér 50 százaléka,
♦ a három vagy több gyermeket nevelő, családi pótlékban részesülő, munkaerőpiacra belépő nők foglalkoztatása alapján – a foglalkoztatás 1-5. évében – az adóalap, de legfeljebb a minimálbér 2-szerese vonható le,
♦ a megváltozott munkaképességű (60 százalék vagy annál kisebeb mértékben rokkant, vagy korábban rokkantnyugdíjra vagy baleseti ellátásra jogosult, vagy rokkantsági, rehabilitációs ellátásban részesülő) után, a szociális hozzájárulási adóalap, de legfeljebb a minimálbér 2-szerese összegében érvényesíthető kedvezmény,
♦ a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő után a bruttó munkabér, legfeljebb 500 ezer forint, vagy a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló után, a bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint kedvezmény érvényesíthető,
♦ a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység alapján érvényesített kedvezmény esetén a K+F tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka.
A nyugdíjas személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása alapján 2019-től nem minősül biztosítottnak, nem kell a Tbj. szerinti járulékokat fizetnie. 2019-től nem terheli a foglalkoztatót szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem. Ebből következően esetében – szerintem – nem értelmezhető a járulékalap, így a részére fizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelem nem része a kiva szerinti személyi jellegű kifizetésnek.
Forrás: adozona.hu
Haben Sie eine Frage? Benötigen Sie ein Angebot?
Kontaktieren Sie uns gerne in Bezug auf Buchhaltung, Lohnverrechnung, Steuern oder andere Unternehmensangelegenheiten – telefonisch, per E-Mail oder persönlich. Unsere Mitarbeiter beantworten Ihre Anfrage kurzfristig.
Nehmen Sie Kontakt mit uns auf. Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an oder rufen Sie uns unter einer der untenstehenden Kontaktmöglichkeiten an!
Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an! Oder rufen Sie uns gerne unter einer der untenstehenden Nummern an!
Az aszály miatt sok gazdának most nem elég a kárbejelentés: a vis maior kérelmet külön is be kell adni. Ebben segít az AÉM új, gyakorlati példákkal és mobilGAZDA-támogatással kiegészített útmutatója.
A tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés.A munkaviszony mellett bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) irányadók a következő rendelkezések. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Azaz, egy megbízás keretében ellátandó feladattal sem tölthet ezen időtartamnál többet. Ettől eltérően, a tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés. Több munkaviszony (és más munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Célszerű ekkor nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy másutt munkajogviszony keretében végez-e munkát, és ha igen, milyen tartamban. A törvényszöveg alapján a napi munka-idő-összeszámítás során például a megbízási szerződés alapján végzett munka idejét nem kell figyelembe venni.A fiatal munkavállaló számára- legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,- éjszakai munka nem osztható be, azaz 22 és 6 óra között tilos a foglalkoztatás;- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, továbbá- két nap között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.Ezen túlmenően a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt az Mt. általános szabályától eltérően, a munkáltató egyenlőtlenül nem oszthatja be; azaz hetente szükséges a két pihenőnap vagy a legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása [Mt. 114. §]. Így például idénymunka esetén (pl. lángossütő egy Balaton-parti strandon) is heti két pihenőnapot vagy e helyett legalább negyvennyolc óra pihenőidőt be kell osztani, hiába tart nyitva a lángossütő a hét minden napján.Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. [EBH2001. 570.]
Június 19-től új korszak jön az e-kereskedelemben: a webshopoknak kötelező lesz jól látható online „elállási gombot” biztosítaniuk, hogy a vásárlók pár kattintással visszaléphessenek a szerződéstől. Az új szabály nemcsak technikai feladat, hanem komoly versenyelőny is lehet azoknak, akik időben lépnek.
Eine neue Förderwelle startet zur Rettung des Gastgewerbes: Das KTH-Start-Programm bietet Restaurants und Konditoreien eine Förderung von 5+5 Millionen Forint, damit sie ihre Wettbewerbsfähigkeit in der schwierigen wirtschaftlichen Lage erhalten können.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
