MIKOR NEM KELL A TERMÉKDÍJAT MEGFIZETNI?

MIKOR NEM KELL A TERMÉKDÍJAT MEGFIZETNI?

02.03.22
Nyilatkozattétel – a termékdíjat nem kell megfizetni

1. Nyilatkozattétel – a termékdíjat nem kell megfizetni



  • átalányfizetésre jogosult mezőgazdasági termelő,
  • csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett eszközként betétdíjas rendszerben felhasználó vevő,
  • újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett raklapot 365 napon át forgató vevő,
  • egyéb csomagolószert nem csomagolás előállítására felhasználó végfelhasználó vevő,
  • egyéb csomagolószert más termék előállításához közvetlen alapanyagként felhasználó vevő,
  • termékdíjköteles terméket termékdíjraktárba beszállító vevő,
  • engedélyezett bérleti rendszer üzemeltetője, valamint
  • engedélyezett bérleti rendszer üzemeltetője számára használatba adó vevő
  • az irodai papírt ISBN-számmal ellátott könyv, a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv, vagy ISSN-azonosítószámmal rendelkező időszaki kiadvány előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) felhasználó vevő.

A jogszabály azon rendelkezése, miszerint a termékdíjat nem kell megfizetni nem jelenti azt, hogy az adózónak más, például bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettsége ne állna fenn.
Az a nyilatkozó, aki a nyilatkozatában foglaltaktól eltérően jár el, kötelezettnek tekintendő, és a termékre eső környezetvédelmi termékdíjat a csomagolószer beszerzésének időpontjától számított késedelmi pótlékkal növelten köteles megfizetni.
A nyilatkozattétel részletszabályai a Vhr.-ben olvashatók; a kötelezett belföldi vevője nyilatkozatát írásban köteles megtenni, méghozzá meghatározott adattartalommal, melyet teljesíthet alkalmanként az egyes ügyletekben (eseti nyilatkozat) vagy időszakra szólóan.

2. A termékdíjat nem kell megfizetni


A termékdíjat nem kell megfizetni, ha a kötelezett a következő termékeket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi:
  • a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles termék;
  • a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra előkészítését követően létrejött termék, (a termékbe beépített új, termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével);
  • az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák;

Továbbá:
  • az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel;
  • olyan reklámhordozó papírt hoz belföldön forgalomba, használ fel saját célra, vagy vesz készletre, melyre vonatkozóan a mentességi feltételek teljesülnek.

A jogszabály azon rendelkezése, miszerint a termékdíjat nem kell megfizetni nem jelenti azt, hogy az adózónak más, például bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettsége ne állna fenn.

3. Nem minősül forgalomba hozatalnak


Nem forgalombahozatal a termék tulajdonjogának:
  • természetes személy általi, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,
  • az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése,
  • vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző, továbbá
  • termékdíj raktáron belüli átruházása, és
  • az áfafizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházással történő átadása.

Ha a termékdíjköteles termék értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak, akkor termékdíj-kötelezettség egyáltalán nem keletkezik, tehát a forgalomba hozó általi értékesítés nem erdményez sem fizetési, sem bevallás vagy adatszolgáltatási kötelezettséget. Ez lényegi különbség a 6.1 és 6.2. pontban foglalt gazdasági eseményekhez kapcsolódó kötelezettségekhez képest.

4. Egyéb esetek, amikor nincs termékdíj-kötelezettség


Nincs termékdíj-kötelezettség
  • a termékdíjköteles termék igazolt külföldre szállításakor, ideértve ha azt változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként szállítják külföldre, és a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre szállítását is;
  • a termékdíjköteles termék természetes személy általi saját célú felhasználása személyes szükséglet kielégítésére;
  • a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználásakor;
  • a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználásakor, ha a kötelezett az újrahasználható csomagolószert 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállította;
  • az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő kibocsátásakor, ha a csomagolószer az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába (a felhasználó kérelmére) szerepel, és arra a kötelezett betétdíjat alkalmaz;
  • újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig való forgatása;
  • a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasoknak történő értékesítése esetén; vagy
  • belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére első alkalommal történő átruházásakor, ha a külföldi rendeletetési helyre fuvarozzák vagy a küldeményként feladott termékdíjköteles terméket igazolt módon külföldre kiszállítják.


Forrás: onadozo.hu
Máte otázku? Potrebujete cenovú ponuku?
Neváhajte nás kontaktovať ohľadom účtovníctva, miezd, daní alebo iných firemných záležitostí telefonicky, e-mailom alebo osobne. Naši pracovníci vám v krátkom čase odpovedia na akúkoľvek otázku. Spojte sa s nami. Vyžiadajte si písomnú ponuku ešte dnes alebo nám zavolajte na niektorý z nižšie uvedených kontaktov!
Požiadajte o písomnú ponuku teraz! Alebo nám zavolajte na jeden z nižšie uvedených kontaktov!
📞 Telefón: 06-1-422-0753
📱 Mobil: 06-20-499-5210
✉️ info@xconsult.hu
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.

A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál.
Annak eldöntését, hogy egy beszerzést kötelezettségént vagy időbeli elhatárolásként kell-e kimutatni, két számviteli alapelv segíti: a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv és az összemérés elve. Az első esetben az vizsgálandó, hogy mi minősül teljesítésnek, illetve mi annak a tartalma. A második esetben pedig az mérlegelendő, hogy a szállító által számlázott összeg melyik időszak bevételeihez kapcsolódik.