2022. 03. 02.
Nyilatkozattétel – a termékdíjat nem kell megfizetni
1. Nyilatkozattétel – a termékdíjat nem kell megfizetni
- átalányfizetésre jogosult mezőgazdasági termelő,
- csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett eszközként betétdíjas rendszerben felhasználó vevő,
- újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett raklapot 365 napon át forgató vevő,
- egyéb csomagolószert nem csomagolás előállítására felhasználó végfelhasználó vevő,
- egyéb csomagolószert más termék előállításához közvetlen alapanyagként felhasználó vevő,
- termékdíjköteles terméket termékdíjraktárba beszállító vevő,
- engedélyezett bérleti rendszer üzemeltetője, valamint
- engedélyezett bérleti rendszer üzemeltetője számára használatba adó vevő
- az irodai papírt ISBN-számmal ellátott könyv, a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv, vagy ISSN-azonosítószámmal rendelkező időszaki kiadvány előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) felhasználó vevő.
A jogszabály azon rendelkezése, miszerint a termékdíjat nem kell megfizetni nem jelenti azt, hogy az adózónak más, például bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettsége ne állna fenn.
Az a nyilatkozó, aki a nyilatkozatában foglaltaktól eltérően jár el, kötelezettnek tekintendő, és a termékre eső környezetvédelmi termékdíjat a csomagolószer beszerzésének időpontjától számított késedelmi pótlékkal növelten köteles megfizetni.
A nyilatkozattétel részletszabályai a Vhr.-ben olvashatók; a kötelezett belföldi vevője nyilatkozatát írásban köteles megtenni, méghozzá meghatározott adattartalommal, melyet teljesíthet alkalmanként az egyes ügyletekben (eseti nyilatkozat) vagy időszakra szólóan.
2. A termékdíjat nem kell megfizetni
A termékdíjat nem kell megfizetni, ha a kötelezett a következő termékeket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi:
- a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles termék;
- a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra előkészítését követően létrejött termék, (a termékbe beépített új, termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével);
- az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák;
Továbbá:
- az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel;
- olyan reklámhordozó papírt hoz belföldön forgalomba, használ fel saját célra, vagy vesz készletre, melyre vonatkozóan a mentességi feltételek teljesülnek.
A jogszabály azon rendelkezése, miszerint a termékdíjat nem kell megfizetni nem jelenti azt, hogy az adózónak más, például bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettsége ne állna fenn.
3. Nem minősül forgalomba hozatalnak
Nem forgalombahozatal a termék tulajdonjogának:
- természetes személy általi, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,
- az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése,
- vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző, továbbá
- termékdíj raktáron belüli átruházása, és
- az áfafizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházással történő átadása.
Ha a termékdíjköteles termék értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak, akkor termékdíj-kötelezettség egyáltalán nem keletkezik, tehát a forgalomba hozó általi értékesítés nem erdményez sem fizetési, sem bevallás vagy adatszolgáltatási kötelezettséget. Ez lényegi különbség a 6.1 és 6.2. pontban foglalt gazdasági eseményekhez kapcsolódó kötelezettségekhez képest.
4. Egyéb esetek, amikor nincs termékdíj-kötelezettség
Nincs termékdíj-kötelezettség
- a termékdíjköteles termék igazolt külföldre szállításakor, ideértve ha azt változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként szállítják külföldre, és a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre szállítását is;
- a termékdíjköteles termék természetes személy általi saját célú felhasználása személyes szükséglet kielégítésére;
- a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználásakor;
- a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználásakor, ha a kötelezett az újrahasználható csomagolószert 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállította;
- az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő kibocsátásakor, ha a csomagolószer az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába (a felhasználó kérelmére) szerepel, és arra a kötelezett betétdíjat alkalmaz;
- újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig való forgatása;
- a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasoknak történő értékesítése esetén; vagy
- belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére első alkalommal történő átruházásakor, ha a külföldi rendeletetési helyre fuvarozzák vagy a küldeményként feladott termékdíjköteles terméket igazolt módon külföldre kiszállítják.
Forrás: onadozo.hu
Az aszály miatt sok gazdának most nem elég a kárbejelentés: a vis maior kérelmet külön is be kell adni. Ebben segít az AÉM új, gyakorlati példákkal és mobilGAZDA-támogatással kiegészített útmutatója.
A tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés.A munkaviszony mellett bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) irányadók a következő rendelkezések. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Azaz, egy megbízás keretében ellátandó feladattal sem tölthet ezen időtartamnál többet. Ettől eltérően, a tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés. Több munkaviszony (és más munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Célszerű ekkor nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy másutt munkajogviszony keretében végez-e munkát, és ha igen, milyen tartamban. A törvényszöveg alapján a napi munka-idő-összeszámítás során például a megbízási szerződés alapján végzett munka idejét nem kell figyelembe venni.A fiatal munkavállaló számára- legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,- éjszakai munka nem osztható be, azaz 22 és 6 óra között tilos a foglalkoztatás;- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, továbbá- két nap között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.Ezen túlmenően a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt az Mt. általános szabályától eltérően, a munkáltató egyenlőtlenül nem oszthatja be; azaz hetente szükséges a két pihenőnap vagy a legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása [Mt. 114. §]. Így például idénymunka esetén (pl. lángossütő egy Balaton-parti strandon) is heti két pihenőnapot vagy e helyett legalább negyvennyolc óra pihenőidőt be kell osztani, hiába tart nyitva a lángossütő a hét minden napján.Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. [EBH2001. 570.]
Június 19-től új korszak jön az e-kereskedelemben: a webshopoknak kötelező lesz jól látható online „elállási gombot” biztosítaniuk, hogy a vásárlók pár kattintással visszaléphessenek a szerződéstől. Az új szabály nemcsak technikai feladat, hanem komoly versenyelőny is lehet azoknak, akik időben lépnek.
Új támogatási hullám indul a vendéglátóipar megmentésére: KTH Start program 5+5 millió forintos támogatást kínál éttermek és cukrászdák számára, hogy versenyképességüket megőrizzék a nehéz gazdasági helyzetben.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
|
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
|
