Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
LEGINKÁBB AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TERÜLETEN NYERT TERET A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
2023. 09. 25.
A mesterséges intelligencia térnyerése Magyarországon
A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése szinte minden ágazatban egyértelmű, Magyarországon leginkább a nemzetközi óriások hazai leányvállalatai kezdtek el AI-szolgáltatásokat beépíteni a mindennapi működésükbe, elsődlegesen ügyfélszolgálati területen - közölte a DLA Piper globális kutatásáról.
Kutatás a vállalati szféra vélekedéséről
A tanácsadó vállalat kutatásában felmérte a vállalati szféra döntéshozóinak vélekedését a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, illetve várható hatásáról a jövőre vonatkozóan. A DLA Piper a Coleman Park Research bevonásával végezte el független felmérését, amelynek keretében
olyan vállalatok ügyvezető igazgatóival,
vezérigazgatóival,
informatikai és adatszolgáltatási vezetőivel,
főtanácsadóival,
jogi és megfelelési vezetőivel készítettek 600 interjút,
amelyek átlagos éves forgalma 900 millió dollár volt.
AI a telekommunikációs szektorban
Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary technológia csoportjának vezetője a közleményben elmondta:
a telekommunikációs szektorban van példa arra, hogy globális szinten saját rendszerek fejlesztését is megkezdték,
míg más szereplők leginkább külső technológiai szolgáltatóval működnek együtt.
Az AI alkalmazási területei
A kutatás szerint a vezetők a mesterséges intelligencia alkalmazásában látják a jövőt, minden vezető közül
96 százalék esetében az AI már valamilyen szintén beépült a munkavégzésbe,
72 százalékuk külső technológiai szolgáltató eszközét vagy megoldásait veszi igénybe.
A leggyakoribb alkalmazási terület:
az ügyfélszolgálat (59 százalék),
a kutatás-fejlesztés, termékfejlesztés (57 százalék).
Az AI jövőbeli szerepe és szabályozási kihívások
A vezetők emellett kulcsfontosságúnak látják az AI-t a cégük jövőjét tekintve:
a megkérdezettek közel fele (45 százalék) kritikusnak tartja hatékony alkalmazását a cégük értékteremtése és versenyképessége szempontjából.
A vezetők jelentős része,
mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.
Az eredmények alapján a megkérdezettek 36 százaléka bizonytalan abban, hogy az AI bevezetése az esetükben megfelel-e a jelenlegi jogszabályi előírásoknak,
valamint 39 százalékuk szerint az is kérdéses, milyen irányú fejlődés várható az AI szabályozási környezetének terén.
Kihívások az AI bevezetése során
Ezen kihívások az AI bevezetésének gyakorlata során is visszaköszönnek. A válaszadók elsöprő többsége (több mint 90 százalék) szerint az implementációs folyamat egyik legnagyobb kihívásaként
a megfelelő vállalatirányítási rendszer kialakítása,
valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelés jelent meg.
A döntéshozók közel fele szakított már meg, vagy szüneteltetett AI-implementációs folyamatot, amelynek fő okaként a legtöbb esetben
az adatvédelmi problémákat
vagy a szabályozási keretrendszer hiányosságait jelölték meg.
A cégek 65 százalékánál szerződést is bontottak az AI-megoldást biztosító társasággal, többnyire etikai aggályok miatt - derül ki a kutatásból.
Vajon többet tud rólunk a NAV, mint mi magunk? 2024-ben új kriptószabályozás lép életbe, amely lehetővé teszi a magyar adóhatóság számára, hogy rálátása legyen külföldi kriptoügyleteinkre, így az adózóknak különösen fontos a pontos nyilvántartás vezetése.
Az elemzők szerint a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés mellett a szoftverfejlesztéstől a csalások elleni küzdelemig számos területen hozhat áttörést a szektorban az AI szerepének növekedése.
Az eredetileg 2024. február 1-re tervezett bevezetés helyett az új rendszer csak 2024. október 1-én lép életbe. Az elhalasztás miatt a papír alapú ingatlan-nyilvántartás továbbra is fennmarad.
Az adóhatóság a Google térképadatai és más adatbázisok felhasználásával megakadályozott egy 4,5 millió forint értékű jogosulatlan áfa-visszaigénylést - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A következő hetekben folyamatosan zajlik a támogatói okiratok megküldése a nyertesek számára. A bonyolító ÉMI Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata a nap@emi.hu e-mail címen áll a pályázók rendelkezésére, illetve a 06-30-705-2388 telefonszámon fogadja az érdeklődők hívását
Kockázattal jár az irodai fotók megosztása is, például ha megjelenik egy cetli, rajta a munkáltató belépési azonosítóival. Áldozatul eshetnek adathalász kísérletnek vagy ha rákattintanak egy ártalmas linkre, az egész vállalati rendszert kiteszik a zsarolóvírusok, kémprogramok vagy más típusú kártevők támadásainak.
A pályázat keretében támogatható tevékenység a technológiafejlesztés - beleértve az infokommunikációs technológia fejlesztését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét -, továbbá az infrastrukturális és ingatlan beruházás, a tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. A pályázatok 2022. január 17-től nyújthatók be.
2018. óta általánossá vált az elektronikus ügyintézés az adóztatásban. Ugyanakkor vannak kivételek is. Érdemes újból áttekinteni, mely adózók kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra és milyen ügyekben.
Megváltozik az elsődleges felhasználók azonosítása: a jövőben az elsődleges felhasználók az Online Számla rendszer webes felületén a "Bejelentkezés" gombra kattintással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, az ügyfélkapus belépési adataikkal jelentkezhetnek be.
Jövőre azonnal jelenteni kell az adóhatóságnak, ha egy cég magánszemélyeknek vagy külföldi vevőnek állít ki számlát. Ez új típusú kötelezettséget ró a cégekre – hangzott el az EY webinárján. Az online adatszolgáltatás elmulasztása esetenként akár 500 ezer forint bírsággal is járhat, ezért érdemes időben automatizálniuk meglévő rendszereiket a vállalatoknak.
Nem az első eset, amikor egy munkáltató azzal összefüggésben kap adatvédelmi bírságot, hogy megengedte a munkahelyi eszközök (e-mail-cím) magáncélú használatát is anélkül, hogy ezzel összefüggésben megfelelő belső szabályzattal rendelkezett volna. Különösképpen érzékeny terület az e-mail-fiók magáncélú használata. Nézzük, mi a legutóbbi NAIH-döntés tanulsága!
Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.
Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.
A kérdés arra irányult, hogy a hatályos szabályzás szerint dönthet-e úgy egy cég: a számviteli alapbizonylatait (bejövő számláit) szkennelés után elektronikus formában őrzi meg. Ennek mik a feltételei, van-e bejelentési kötelezettsége?
Az elektronikus ügyintézés több mint egy évtizede már az Ügyfélkapu. Ügyfélkapus hozzáférése magánszemélyeknek lehet, s egy ember kizárólag egy ilyen hivatalos hozzáféréssel rendelkezhet. A törvények azonban először a cégek számára tették kötelezővé az elektronikus ügyintézést. Ez ma gyakorlatilag pont úgy működik, ahogy egy évtizede kialakították. A cég képviselője egy NAV-hoz beadandó űrlapon megnevezi azokat a magánszemélyeket, akik saját ügyfélkapus hozzáférésükön keresztül intézhetik a cég ügyeit. Magának a cégnek nincs ügyfélkapuja, a céges vagy egyéni vállalkozói bevallásokat vagy a hivatalos képviselő, vagy akár a könyvelő ügyfélkapus hozzáférésén keresztül töltik fel elektronikus formában.
