Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
A 8+1 legfontosabb dolog, amit érdemes tudni az online pénztárgép üzemeltetéssel kapcsolatban
28. 09. 18
Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.
1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani
A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát. Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen el tudja venni. A nyugtaadást a NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.
2. Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani
Abban az esetben, ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani. (Ez értendő a belföldi áfa-alany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfa tartalmú számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.) Amennyiben a vevő számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az összeg kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd 3. pont).
3. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani
A kasszában ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti. Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.
4. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni
Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.
5. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie
A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembehelyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb. Abban az esetben, ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető az adott időszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget bizonylatkiállítási kötelezettségének.
6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell
A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására. Ha a mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.
7. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező
A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét a műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell. A felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.
8. A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni
A NAV-nak küldött adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki tudja olvasni a pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető segítségére lehetnek az ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok – mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.
+1. Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő
Amennyiben a NAV a pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről. Abban az esetben, ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja alapján – természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti. A mulasztási bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia kell.
Vajon többet tud rólunk a NAV, mint mi magunk? 2024-ben új kriptószabályozás lép életbe, amely lehetővé teszi a magyar adóhatóság számára, hogy rálátása legyen külföldi kriptoügyleteinkre, így az adózóknak különösen fontos a pontos nyilvántartás vezetése.
Az elemzők szerint a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés mellett a szoftverfejlesztéstől a csalások elleni küzdelemig számos területen hozhat áttörést a szektorban az AI szerepének növekedése.
Az eredetileg 2024. február 1-re tervezett bevezetés helyett az új rendszer csak 2024. október 1-én lép életbe. Az elhalasztás miatt a papír alapú ingatlan-nyilvántartás továbbra is fennmarad.
A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése szinte minden ágazatban egyértelmű, Magyarországon leginkább a nemzetközi óriások hazai leányvállalatai kezdtek el AI-szolgáltatásokat beépíteni a mindennapi működésükbe, elsődlegesen ügyfélszolgálati területen - közölte a DLA Piper globális kutatásáról.
Az adóhatóság a Google térképadatai és más adatbázisok felhasználásával megakadályozott egy 4,5 millió forint értékű jogosulatlan áfa-visszaigénylést - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A következő hetekben folyamatosan zajlik a támogatói okiratok megküldése a nyertesek számára. A bonyolító ÉMI Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata a nap@emi.hu e-mail címen áll a pályázók rendelkezésére, illetve a 06-30-705-2388 telefonszámon fogadja az érdeklődők hívását
Kockázattal jár az irodai fotók megosztása is, például ha megjelenik egy cetli, rajta a munkáltató belépési azonosítóival. Áldozatul eshetnek adathalász kísérletnek vagy ha rákattintanak egy ártalmas linkre, az egész vállalati rendszert kiteszik a zsarolóvírusok, kémprogramok vagy más típusú kártevők támadásainak.
A pályázat keretében támogatható tevékenység a technológiafejlesztés - beleértve az infokommunikációs technológia fejlesztését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét -, továbbá az infrastrukturális és ingatlan beruházás, a tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. A pályázatok 2022. január 17-től nyújthatók be.
2018. óta általánossá vált az elektronikus ügyintézés az adóztatásban. Ugyanakkor vannak kivételek is. Érdemes újból áttekinteni, mely adózók kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra és milyen ügyekben.
Megváltozik az elsődleges felhasználók azonosítása: a jövőben az elsődleges felhasználók az Online Számla rendszer webes felületén a "Bejelentkezés" gombra kattintással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, az ügyfélkapus belépési adataikkal jelentkezhetnek be.
Jövőre azonnal jelenteni kell az adóhatóságnak, ha egy cég magánszemélyeknek vagy külföldi vevőnek állít ki számlát. Ez új típusú kötelezettséget ró a cégekre – hangzott el az EY webinárján. Az online adatszolgáltatás elmulasztása esetenként akár 500 ezer forint bírsággal is járhat, ezért érdemes időben automatizálniuk meglévő rendszereiket a vállalatoknak.
Nem az első eset, amikor egy munkáltató azzal összefüggésben kap adatvédelmi bírságot, hogy megengedte a munkahelyi eszközök (e-mail-cím) magáncélú használatát is anélkül, hogy ezzel összefüggésben megfelelő belső szabályzattal rendelkezett volna. Különösképpen érzékeny terület az e-mail-fiók magáncélú használata. Nézzük, mi a legutóbbi NAIH-döntés tanulsága!
Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.
A kérdés arra irányult, hogy a hatályos szabályzás szerint dönthet-e úgy egy cég: a számviteli alapbizonylatait (bejövő számláit) szkennelés után elektronikus formában őrzi meg. Ennek mik a feltételei, van-e bejelentési kötelezettsége?
Az elektronikus ügyintézés több mint egy évtizede már az Ügyfélkapu. Ügyfélkapus hozzáférése magánszemélyeknek lehet, s egy ember kizárólag egy ilyen hivatalos hozzáféréssel rendelkezhet. A törvények azonban először a cégek számára tették kötelezővé az elektronikus ügyintézést. Ez ma gyakorlatilag pont úgy működik, ahogy egy évtizede kialakították. A cég képviselője egy NAV-hoz beadandó űrlapon megnevezi azokat a magánszemélyeket, akik saját ügyfélkapus hozzáférésükön keresztül intézhetik a cég ügyeit. Magának a cégnek nincs ügyfélkapuja, a céges vagy egyéni vállalkozói bevallásokat vagy a hivatalos képviselő, vagy akár a könyvelő ügyfélkapus hozzáférésén keresztül töltik fel elektronikus formában.
