Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
2018-óta általánossá vált az elektronikus ügyintézés az adóztatásban. Ugyanakkor vannak kivételek is. Érdemes újból áttekinteni, mely adózók kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra és milyen ügyekben.
1. Kötelező elektronikus ügyintézés
Az adóhatósági kapcsolattartás előtt vizsgáljuk meg általánosságban a kérdéskört. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezeteknek már 2018-tól rendelkezniük kell elektronikus tárhellyel, ez lett a Cégkapu.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján fő szabály szerint elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, (kivételi körbe nem tartozó) ügy tekintetében
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.
Vagyis a gazdálkodó szerv elektronikus ügyintézésre kötelezett. Az Eüsztv. 14. § (1) bekezdése alapján gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét. Ezt az elérhetőséget (tárhelyet) hívja a köznyelv Cégkapunak.
Ki minősül gazdálkodó szervezetnek?
Az Eüsztv. 1. § 23. pontja alapján gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány,
b) valamennyi ügy tekintetében gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet:
a gazdasági társaság,
az európai részvénytársaság,
az egyesülés,
az európai gazdasági egyesülés,
az európai területi társulás,
a szövetkezet,
a lakásszövetkezet,
az európai szövetkezet,
a vízgazdálkodási társulat,
az erdőbirtokossági társulat,
a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe,
az állami vállalat,
az egyéb állami gazdálkodó szerv,
az egyes jogi személyek vállalata,
a közös vállalat,
a végrehajtói iroda,
a közjegyzői iroda,
az ügyvédi iroda,
a szabadalmi ügyvivői iroda,
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
a magánnyugdíjpénztár,
az egyéni cég,
továbbá az egyéni vállalkozó,
emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam,
a helyi önkormányzat,
a költségvetési szerv,
jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy,
az egyesület,
a köztestület,
valamint az alapítvány.
Külön kérdésként felmerül, hogy a külföldi adóalanyok, amennyiben Magyarországon adószámot kérnek, elektronikus ügyintézésre kötelezettek-e? Amennyiben nincsenek felsorolva az Eüsztv. vagy a Pp. előzőekben hivatkozott rendelkezéseiben (vagyis nem rendelkeznek belföldi székhellyel és nem a Pp. szerinti gazdálkodási formában működnek), úgy számukra az elektronikus ügyintézés nem kötelező.
Fontos még tudni, hogy hiába gazdálkodó szervezet a Pp. szerint az egyéni vállalkozó, részére az elektronikus ügyintézés a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 88/A. §-a alapján az Ügyfélkapun keresztül történik (ún. KÜNY tárhely). Az egyéni vállalkozó az Eüsztv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a Kormány által biztosított tárhelyek közül a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét jelenti be a rendelkezési nyilvántartásba.
2. Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervek
De mely hatóságok kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra? Az Eüsztv. 1. § 17. pontja alapján elektronikus ügyintézést biztosító szerv:
a) az államigazgatási szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,
d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyző,
h) a bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó iroda,
i) a hegyközségek kivételével a köztestület,
j) a közüzemi szolgáltató,
k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany, valamint
l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalany.
Ezen jogalanyi körbe tartozó szerveknek tehát – kis kivétellel – kötelező az elektronikus ügyintézés. Ez gyakorlatilag valamennyi hatóságot, bíróságot jelenti, ideértve tehát pl. az állami adó- és vámhatóságot (Nemzeti Adó- és Vámhivatalt).
3. Elektronikus kapcsolattartás és a NAV
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 36. §-a szabályozza az adózó és az adóhatóság kapcsolattartásának mikéntjét. Az adóhatóság írásban, az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóeljárásban a kapcsolattartás formáját az adóhatóság tájékoztatása alapján az adózó választja meg. Az adózó a választott kapcsolattartási módról más – az adóhatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.
A fentiektől eltérően azonban az állami adó- és vámhatóság kötelező jelleggel elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki vagy amely
– havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles;
– az áfatörvény szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles;
– az áfatörvény szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles; vagy
– az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.
A fentiek alapján tehát, aki/amely adózó ezen felsorolásba beletartozik, elektronikusan kell kapcsolatot tartania az adóhatósággal. Ez a bevallási kötelezettség elektronikus teljesítésén túlmenően valamennyi egyéb beadvány elektronikus beküldését is jelenti. Az Eüsztv. alapján ez tehát (a korábbiak figyelembe vételével) 2018. január 1-jétől a Cégkapu/Ügyfélkapu igénybevételével történik.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, - függetlenül a képviselt adózóra vonatkozó kapcsolattartási szabályoktól - az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart vele kapcsolatot.
Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint az Eüsztv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.
Vajon többet tud rólunk a NAV, mint mi magunk? 2024-ben új kriptószabályozás lép életbe, amely lehetővé teszi a magyar adóhatóság számára, hogy rálátása legyen külföldi kriptoügyleteinkre, így az adózóknak különösen fontos a pontos nyilvántartás vezetése.
Az elemzők szerint a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés mellett a szoftverfejlesztéstől a csalások elleni küzdelemig számos területen hozhat áttörést a szektorban az AI szerepének növekedése.
Az eredetileg 2024. február 1-re tervezett bevezetés helyett az új rendszer csak 2024. október 1-én lép életbe. Az elhalasztás miatt a papír alapú ingatlan-nyilvántartás továbbra is fennmarad.
A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése szinte minden ágazatban egyértelmű, Magyarországon leginkább a nemzetközi óriások hazai leányvállalatai kezdtek el AI-szolgáltatásokat beépíteni a mindennapi működésükbe, elsődlegesen ügyfélszolgálati területen - közölte a DLA Piper globális kutatásáról.
Az adóhatóság a Google térképadatai és más adatbázisok felhasználásával megakadályozott egy 4,5 millió forint értékű jogosulatlan áfa-visszaigénylést - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A következő hetekben folyamatosan zajlik a támogatói okiratok megküldése a nyertesek számára. A bonyolító ÉMI Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata a nap@emi.hu e-mail címen áll a pályázók rendelkezésére, illetve a 06-30-705-2388 telefonszámon fogadja az érdeklődők hívását
Kockázattal jár az irodai fotók megosztása is, például ha megjelenik egy cetli, rajta a munkáltató belépési azonosítóival. Áldozatul eshetnek adathalász kísérletnek vagy ha rákattintanak egy ártalmas linkre, az egész vállalati rendszert kiteszik a zsarolóvírusok, kémprogramok vagy más típusú kártevők támadásainak.
A pályázat keretében támogatható tevékenység a technológiafejlesztés - beleértve az infokommunikációs technológia fejlesztését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét -, továbbá az infrastrukturális és ingatlan beruházás, a tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. A pályázatok 2022. január 17-től nyújthatók be.
Megváltozik az elsődleges felhasználók azonosítása: a jövőben az elsődleges felhasználók az Online Számla rendszer webes felületén a "Bejelentkezés" gombra kattintással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, az ügyfélkapus belépési adataikkal jelentkezhetnek be.
Jövőre azonnal jelenteni kell az adóhatóságnak, ha egy cég magánszemélyeknek vagy külföldi vevőnek állít ki számlát. Ez új típusú kötelezettséget ró a cégekre – hangzott el az EY webinárján. Az online adatszolgáltatás elmulasztása esetenként akár 500 ezer forint bírsággal is járhat, ezért érdemes időben automatizálniuk meglévő rendszereiket a vállalatoknak.
Nem az első eset, amikor egy munkáltató azzal összefüggésben kap adatvédelmi bírságot, hogy megengedte a munkahelyi eszközök (e-mail-cím) magáncélú használatát is anélkül, hogy ezzel összefüggésben megfelelő belső szabályzattal rendelkezett volna. Különösképpen érzékeny terület az e-mail-fiók magáncélú használata. Nézzük, mi a legutóbbi NAIH-döntés tanulsága!
Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.
Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.
A kérdés arra irányult, hogy a hatályos szabályzás szerint dönthet-e úgy egy cég: a számviteli alapbizonylatait (bejövő számláit) szkennelés után elektronikus formában őrzi meg. Ennek mik a feltételei, van-e bejelentési kötelezettsége?
Az elektronikus ügyintézés több mint egy évtizede már az Ügyfélkapu. Ügyfélkapus hozzáférése magánszemélyeknek lehet, s egy ember kizárólag egy ilyen hivatalos hozzáféréssel rendelkezhet. A törvények azonban először a cégek számára tették kötelezővé az elektronikus ügyintézést. Ez ma gyakorlatilag pont úgy működik, ahogy egy évtizede kialakították. A cég képviselője egy NAV-hoz beadandó űrlapon megnevezi azokat a magánszemélyeket, akik saját ügyfélkapus hozzáférésükön keresztül intézhetik a cég ügyeit. Magának a cégnek nincs ügyfélkapuja, a céges vagy egyéni vállalkozói bevallásokat vagy a hivatalos képviselő, vagy akár a könyvelő ügyfélkapus hozzáférésén keresztül töltik fel elektronikus formában.
