Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Új Kriptoszabályozások az Információcsere Jegyében: Amit Tudnia Kell
11. 11. 25
Kriptoeszközök és Információcsere: Új Törvényjavaslatok Hatályba Lépése a Horizonton**
Új szabályozások küszöbén
A közelmúltban benyújtott törvényjavaslatok célja, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere mechanizmusát beépítsék a magyar jogrendbe. Az új szabályozás várhatóan 2024 elején lép hatályba, amely lehetővé teszi, hogy a magyar adóhatóság a külföldi kriptoügyleteinkről is tájékozódhasson.
De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal rendelkezzen a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői válaszolnak a kérdésre.
A szabályozási keret kiterjedése
A tervezetek az EU DAC-8 irányelveire, illetve az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendelkezéseire épülnek. Az új keret az EU-tagállamokra és az egyezményes országokra fog kiterjedni, elősegítve a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere-mechanizmus megvalósítását.
A kriptoeszköz-szolgáltatók automatikus adatküldése az adóhatóságoknak
Ügyfelek tranzakcióinak, egyenlegének és éves forgalmának nyomon követése
2026 adóév adataira vonatkozó csere 2027 folyamán indul
Az adatszolgáltatás alól mentesülő országok száma csökken
Saját nyilvántartás fontossága
„A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az adózók saját felelőssége a nyilvántartás pontos vezetése” – mondja Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje. A kriptoügyletek sokszínűsége és azok bonyolultsága miatt ez a feladat nem könnyű, mégis elengedhetetlen az adózók számára.
Mi várható?
Előreláthatóan időbe telik, amíg a NAV megkapja a külföldi adatokat, azokat értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokkal. Amennyiben eltérések adódnak, a NAV „támogató eljárást” indít, amely lehetőséget ad az önellenőrzésre és a hibák javítására.
Noha a jogszabályok nem tartalmaznak szankciókat az utólagos helyesbítés elmaradása esetén, az adózók számíthatnak NAV ellenőrzésre és szankciókra.
Az elemzők szerint a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés mellett a szoftverfejlesztéstől a csalások elleni küzdelemig számos területen hozhat áttörést a szektorban az AI szerepének növekedése.
Az eredetileg 2024. február 1-re tervezett bevezetés helyett az új rendszer csak 2024. október 1-én lép életbe. Az elhalasztás miatt a papír alapú ingatlan-nyilvántartás továbbra is fennmarad.
A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése szinte minden ágazatban egyértelmű, Magyarországon leginkább a nemzetközi óriások hazai leányvállalatai kezdtek el AI-szolgáltatásokat beépíteni a mindennapi működésükbe, elsődlegesen ügyfélszolgálati területen - közölte a DLA Piper globális kutatásáról.
Az adóhatóság a Google térképadatai és más adatbázisok felhasználásával megakadályozott egy 4,5 millió forint értékű jogosulatlan áfa-visszaigénylést - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A következő hetekben folyamatosan zajlik a támogatói okiratok megküldése a nyertesek számára. A bonyolító ÉMI Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata a nap@emi.hu e-mail címen áll a pályázók rendelkezésére, illetve a 06-30-705-2388 telefonszámon fogadja az érdeklődők hívását
Kockázattal jár az irodai fotók megosztása is, például ha megjelenik egy cetli, rajta a munkáltató belépési azonosítóival. Áldozatul eshetnek adathalász kísérletnek vagy ha rákattintanak egy ártalmas linkre, az egész vállalati rendszert kiteszik a zsarolóvírusok, kémprogramok vagy más típusú kártevők támadásainak.
A pályázat keretében támogatható tevékenység a technológiafejlesztés - beleértve az infokommunikációs technológia fejlesztését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét -, továbbá az infrastrukturális és ingatlan beruházás, a tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. A pályázatok 2022. január 17-től nyújthatók be.
2018. óta általánossá vált az elektronikus ügyintézés az adóztatásban. Ugyanakkor vannak kivételek is. Érdemes újból áttekinteni, mely adózók kötelezettek az elektronikus kapcsolattartásra és milyen ügyekben.
Megváltozik az elsődleges felhasználók azonosítása: a jövőben az elsődleges felhasználók az Online Számla rendszer webes felületén a "Bejelentkezés" gombra kattintással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, az ügyfélkapus belépési adataikkal jelentkezhetnek be.
Jövőre azonnal jelenteni kell az adóhatóságnak, ha egy cég magánszemélyeknek vagy külföldi vevőnek állít ki számlát. Ez új típusú kötelezettséget ró a cégekre – hangzott el az EY webinárján. Az online adatszolgáltatás elmulasztása esetenként akár 500 ezer forint bírsággal is járhat, ezért érdemes időben automatizálniuk meglévő rendszereiket a vállalatoknak.
Nem az első eset, amikor egy munkáltató azzal összefüggésben kap adatvédelmi bírságot, hogy megengedte a munkahelyi eszközök (e-mail-cím) magáncélú használatát is anélkül, hogy ezzel összefüggésben megfelelő belső szabályzattal rendelkezett volna. Különösképpen érzékeny terület az e-mail-fiók magáncélú használata. Nézzük, mi a legutóbbi NAIH-döntés tanulsága!
Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.
Olvasói kérdés nyomán Antretter Erzsébet adószakértő (Niveus Consulting Group) körbejárta, őrizhetők-e a számviteli alapbizonylatok szkennelve, elektronikus formában.
A kérdés arra irányult, hogy a hatályos szabályzás szerint dönthet-e úgy egy cég: a számviteli alapbizonylatait (bejövő számláit) szkennelés után elektronikus formában őrzi meg. Ennek mik a feltételei, van-e bejelentési kötelezettsége?
Az elektronikus ügyintézés több mint egy évtizede már az Ügyfélkapu. Ügyfélkapus hozzáférése magánszemélyeknek lehet, s egy ember kizárólag egy ilyen hivatalos hozzáféréssel rendelkezhet. A törvények azonban először a cégek számára tették kötelezővé az elektronikus ügyintézést. Ez ma gyakorlatilag pont úgy működik, ahogy egy évtizede kialakították. A cég képviselője egy NAV-hoz beadandó űrlapon megnevezi azokat a magánszemélyeket, akik saját ügyfélkapus hozzáférésükön keresztül intézhetik a cég ügyeit. Magának a cégnek nincs ügyfélkapuja, a céges vagy egyéni vállalkozói bevallásokat vagy a hivatalos képviselő, vagy akár a könyvelő ügyfélkapus hozzáférésén keresztül töltik fel elektronikus formában.
