EKÁER Módosítása és Következményei

A költségvetési törvény változtatásai

A 2021. évi költségvetés megalapozásáról szóló, július 3-án elfogadott törvény több ponton módosítja a jelenlegi EKÁERT. A módosításokat elsősorban az európai uniós jognak való megfelelés követelménye indokolta, ezen felül a változtatások kidolgozásakor fontos szempont volt az utóbbi öt év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevétele is. A törvény számos részletszabályról (különösen a bejelentési kötelezettség alá eső termékek köréről) nem rendelkezik, azokat egy későbbiekben kihirdetendő miniszteri rendelet tartalmazza majd.



Ha a kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentési kötelezettségét a fuvarozott termékek súlyára vagy értékére tekintettel hibásan teljesíti, akkor az áru nettó értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Minden további esetben (például: adatok elírása, betűk felcserélése stb.) természetes személy adózó esetében legalább 200 ezer forint, nem természetes személy adózó esetében legalább 500 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.

Ezen felül a törvény meghatározza a termékegység fogalmát:
Termékegység: egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott termék.

A kockázatos termékek tekintetében várhatóan továbbra is teljesíteni szükséges a bejelentési és a kockázati biztosíték nyújtási kötelezettségeket. Figyelembe véve azonban, hogy a részletszabályokat rendező miniszteri rendelet még nem elérhető, jelen pillanatban is kérdéses, hogy a módosítás révén megváltozik-e a kockázatos termékek köre, továbbá pontosan milyen gépjárművel fuvarozott, illetve milyen értékű/súlyú kockázatos termékek esetében lesz szükséges a bejelentés.

Adóügyi Változások és Új Szabályok

Szigorított KATA

Milyen változásokat hoz az adózásban a július 3-án megszavazott költségvetést megalapozó törvény? Az OrienTax szakértői összegyűjtötték a legfontosabb módosításokat.

A módosítás eredményeként a mostaninál jóval szigorúbbak lesznek a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályai:

• A kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
• Ha a kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket nem kell számításba vennie.
• A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
• A kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt:

• Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 százalékos mértékű adót fizet meg.
• Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket figyelembe venni.

Ha a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40 százalékos adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.

A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.

5 százalék áfa a rozsdaövezeti lakásfejlesztések után

A kormány – a helyi (kerületi) önkormányzat véleményének kikérést követően – rendelettel rozsdaövezeti akcióterületeket jelölhet ki. E területeken a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű újépítésű lakások 5 százalékos áfával lesznek értékesíthetők.

A kedvezményes áfakulcsot azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az ügylet teljesítése, illetve az ügylet kapcsán a fizetendő áfa megállapítása a módosító törvény hatálybalépésének napjára vagy azt követő időpontra esik. A módosító törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása nyomán az Országgyűlés meghatározta a rozsdaövezeti akcióterületet fogalmát. Ennek értelmében e terület alatt alapvetően a közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló területet kell érteni. Az e területen megvalósuló beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősülnek a törvénymódosítás értelmében, így a szükséges engedélyeket is sokkal gyorsabban, egyszerűbben szerezhetik meg a beruházók.

Helyi adókkal kapcsolatos változások

• A társasági adó szabályváltozásait követve az idei évtől már az iparűzési adó adóelőlegét sem kell kiegészíteni az adóév vége előtt. A vállalkozások számára e kedvező változás azon eltérő üzleti éves vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek adóéve a törvény hatálybalépésekor még nem fejeződött be.
• Az egyesületek és az alapítványok mentesülnek az állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelése kapcsán felmerülő építményadó, illetve telekadó megfizetése alól, abban az esetben is, ha az ingatlan nemcsak a létesítő okiratukban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére szolgál.
• Az adórendszer egyszerűsítése érdekében törlésre kerül továbbá a reklámhordozók után fizetendő helyi építményadó-kötelezettség is.

Személyi jövedelemadó

Az elfogadott törvény a magánszemélyt terhelő, de más személy által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (idei mértéke 7710 forint/hó) szja-kezelése kapcsán tesz pontosítást: magánszemély helyett más által (például alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató) viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül bevételnek, így a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell figyelembe venni.

A beruházások ösztönzése céljából a kormány korábban lehetővé tette, hogy a társasági adóalanyok fejlesztési tartalék jogcímén az adózás előtti eredményüket akár a teljes adózás előtti eredményükkel, legfeljebb 10 milliárd forinttal csökkentsék. A módosítás a kedvezmény arányát az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti: az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalék jogcímén a vállalkozói bevételüket a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevétel teljes egészével csökkenthetik, azonban számukra továbbra is az 500 milliós felső határ érvényes.

Társadalombiztosítás

A korábban elfogadott törvény szerint a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén (részmunkaidőben foglalkoztatás esetén is) a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulásai adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka volt (járulékfizetési alsóhatár). Mivel ugyanakkor a koronavírus járvány elleni gazdasági intézkedési terv keretében a munkáltatóknak sok esetben lehetősége nyílt a korábbihoz képest jelentősen alacsonyabb óraszámban foglalkoztatni a dolgozóit, számos esetben ez a feltétel most nem tudna teljesülni. Az elfogadott törvény szerint, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem nyújt elég fedezetet a járulékkötelezettség levonására, a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetet terhelő társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna. A törvény azonban haladékot ad, így a különbözet után fennálló kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozólag még nem kell alkalmazni, ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet továbbra is a főszabály szerint kell megállapítani.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi és napi összegének meghatározására 2021-től bevezetésre kerül egy indexálási mechanizmus. A számítás eredményét a NAV honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-éig teszi közzé.

A törvény kiegészült egy új rendelkezéssel, amely pontosítja, hogy az érintett magánszemély tajszáma mikor válik újból érvényessé. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a tajszám visszamenőleges érvényességét.

A módosítás eredményeként továbbá megnő a tajszám érvénytelenné válására vonatkozó hátralékhatár az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosára.

DAC-6 irányelv alkalmazásának elhalasztása

A DAC 6 irányelv az Európai Unión belül letelepedett tanácsadó társaságok (például adótanácsadó cégek) részére jelentéstételi kötelezettséget ír elő minden olyan tanács esetében, amely az irányelv hatálya alá tartozó, határon átnyúló (agresszív) adózási konstrukció létrehozására irányul. Ez a bejelentési kötelezettség elsősorban a tanácsot nyújtó adózási és jogi szakemberek kötelezettsége és felelőssége olyan nemzetközi adóstruktúrák felállítása esetén, amelyek révén az adókötelezettség az egyes tagállamokban a korábbi szinthez képest jelentősen csökkenhet.

Ez a kötelezettség eredetileg 2020. július 1-jével lépett volna hatályba, melyet a módosítás 6 hónappal elhalasztott. Így az új szabályok értelmében a kötelezettséget a következőképpen kell teljesíteni:

• a 2018. június 25. és 2020. június 30. között időszakban végrehajtott határon átnyúló adózási konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködőknek, illetve az érintett adózóknak az adatszolgáltatást 2021. február 28-áig kell teljesíteni;
• a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakban végrehajtott határon átnyúló adóstruktúrák esetében a jelentéstételre vonatkozó 30 napos határidő 2021. január 1-jén kezdődik;
• a piacképes konstrukciók kapcsán az első bejelentési kötelezettséget az adótervezésben közreműködőnek 2021. április 30-áig kell elkészítenie;
• határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó tagállamok közötti adattovábbítási kötelezettség első időpontja 2021. április 30.

Új kamatszámítás az Art. szerinti különös eljárásokban

Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlata alapján szükségessé vált az Art. 195–197. §-aiban foglalt különös eljárásokban alkalmazandó szabályok módosítása.

Az EUB álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal az az eddigi szabályozás, miszerint a visszatérítendő adó után az adóhatóság a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet, miután a gazdasági szereplők által elérhető piaci kamatlábak a jegybanki alapkamatnál magasabbak, így a kapott kamat nem elegendő az adózó pénzügyi veszteségének ellentételezésére. Erre tekintettel a jogalkotó a fizetendő kamat mértékét a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt értékére módosította.

Forrás: adozona.hu

• 5 százalékos áfa
• rozsdaövezeti akcióterületek
• Társadalombiztosítás
• elektronikus ügyintézés
• személyi jövedelemadó
• helyi adók
• kisadózó vállalkozások
• Európai Unió
• KATA
• adóváltozások
• Adóügyi Változások
• DAC-6 irányelv
• EKÁER
• KATA-adó
• lakásáfa
• társadalombiztosítási változások
• Új kamatszámítás