2019. 06. 11.
Egyéni vállalkozás átalakítása egyszemélyes kft.-vé
Egyéni vállalkozásból – speciális jogutódlási szabályok alapján – egy lépésben egyszemélyes kft. alapítható a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint.
...
Több éve lehetőség van arra, hogy egyéni vállalkozás először egyéni céggé, majd abból – igen körülményesen – kft.-vé alakuljon. Ez jellemzően akkor fordul elő, amikor az egyéni vállalkozás már túlnőtte magát. Ilyen esetekben mindig lényeges kérdés, hogy megéri-e az eszközök, munkavállalók stb. ezen speciális jogutódlás keretében történő áttétele, vagy érdemesebb inkább új céget alapítani.
A beterjesztett törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából speciális módon – egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett – olyan egyszemélyes kft.-t alapítson, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, mind a vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg.
- A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó általános szabályoktól eltérően az így alapított társaság
- előtársaságként nem működhet,
- alapításakor további cégiratok benyújtása kötelező, valamint
- a cégjegyzék rögzíti a speciális felelősség tényét,
- egyebekben azonban értelemszerűen a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó általános szabályozás vonatkozik rá.
A javaslat rögzíti azt is, hogy az egyéni vállalkozó kizárólag egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, mivel ilyen formában lehet biztosítani a speciális jogutódlást. Nincs azonban akadálya annak, hogy a későbbiekben a társaságnak több tagja is legyen.
A törvényjavaslat szerinti kft.-alapítás gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása; ezzel összefüggésben meg kell határozni a vállalkozó azon kötelezettségét, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyonát leltározza, illetve, hogy meghatározza, melyek azok az eszközök, amelyeket a társaság rendelkezésére bocsát vagyoni hozzájárulásként vagy egyéb átruházás keretében. Ha az egyéni vállalkozói jogviszony egyszemélyes kft. alapítására tekintettel szűnik meg, az egyéni vállalkozói minőségben szerzett vagyontárgyak – az alapító eltérő rendelkezése hiányában – a korlátolt felelősségű társaságot illetik meg, valamint a természetes személynek az egyéni vállalkozói minőségében kötött szerződéseiből eredő jogok jogosultjává a kft. válik.
Felelősségi szabályok és korlátozások
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért, a javaslat meghatározza, hogy kft. alapítása esetén az adott követelés elévülési idején belül az alapító egyéni vállalkozó és a korlátolt felelősségű társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel. Ez a fentiekben említett speciális felelősségi szabály.
A törvény az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából teszi lehetővé kft. alapítását, ezért annak érdekében, hogy az alapító egyéni vállalkozó felelőssége és helytállása ne legyen kiüresíthető, a szabályozás előírja, hogy az egyéni vállalkozó öt évig nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja és nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. Az előterjesztők ezzel meg akarják előzni, hogy a korlátolt felelősségű társaság alapítását követően az általános elévülési időn belül az egyéni vállalkozót egyszerre több jogviszonyában terhelje korlátlan helytállási kötelezettség.
...
A javaslat az egyéni cégre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan lehetővé teszi, hogy a kft. váljon a hatósági engedélyek jogosultjává. A speciális jogutódlás jellegére tekintettel a cégbíróságnak a kft. bejegyzését tartalmazó végzésében utalni kell az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény speciális rendelkezéseire. Az előterjesztés szerint az így létrejött kft. csak a cégbejegyzés napjával kezdheti meg a működését (előtársaság kizárt), ellenkező esetben átfedés lenne az egyéni vállalkozói tevékenység és a kft. működése között.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása tehát olyan speciális jogintézményt hoz létre, amelynek keretében az érintett egyéni vállalkozó vállalkozói jogállása megszűnik, és a tevékenységét jogfolytonosan korlátolt felelősségű társaság formájában folytatja tovább anélkül, hogy a két jogalany között jogelőd-jogutód kapcsolat keletkezne.
E módosításhoz több adóigazgatási tárgyú jogszabály-módosításra is szükség van, amely kimondja, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes gazdasági társaság keretében történő továbbfolytatása esetén is alkalmazni kell a törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait. Ennek nagyon fontos adózási jelentősége van, hiszen az egyéni vállalkozás eszközeit kell átvinni egy új cégbe.
Forrás: adozona.hu
Az aszály miatt sok gazdának most nem elég a kárbejelentés: a vis maior kérelmet külön is be kell adni. Ebben segít az AÉM új, gyakorlati példákkal és mobilGAZDA-támogatással kiegészített útmutatója.
A tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés.A munkaviszony mellett bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) irányadók a következő rendelkezések. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Azaz, egy megbízás keretében ellátandó feladattal sem tölthet ezen időtartamnál többet. Ettől eltérően, a tizenhat évesnél fiatalabb életkorban lévő munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Így a nyári szünidőre is alkalmazandó ez a rendelkezés. Több munkaviszony (és más munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Célszerű ekkor nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy másutt munkajogviszony keretében végez-e munkát, és ha igen, milyen tartamban. A törvényszöveg alapján a napi munka-idő-összeszámítás során például a megbízási szerződés alapján végzett munka idejét nem kell figyelembe venni.A fiatal munkavállaló számára- legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,- éjszakai munka nem osztható be, azaz 22 és 6 óra között tilos a foglalkoztatás;- négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, továbbá- két nap között legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.Ezen túlmenően a heti pihenőnapot vagy a heti pihenőidőt az Mt. általános szabályától eltérően, a munkáltató egyenlőtlenül nem oszthatja be; azaz hetente szükséges a két pihenőnap vagy a legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása [Mt. 114. §]. Így például idénymunka esetén (pl. lángossütő egy Balaton-parti strandon) is heti két pihenőnapot vagy e helyett legalább negyvennyolc óra pihenőidőt be kell osztani, hiába tart nyitva a lángossütő a hét minden napján.Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendkívüli munkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. [EBH2001. 570.]
Június 19-től új korszak jön az e-kereskedelemben: a webshopoknak kötelező lesz jól látható online „elállási gombot” biztosítaniuk, hogy a vásárlók pár kattintással visszaléphessenek a szerződéstől. Az új szabály nemcsak technikai feladat, hanem komoly versenyelőny is lehet azoknak, akik időben lépnek.
Új támogatási hullám indul a vendéglátóipar megmentésére: KTH Start program 5+5 millió forintos támogatást kínál éttermek és cukrászdák számára, hogy versenyképességüket megőrizzék a nehéz gazdasági helyzetben.
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
