AZ ÜZLETI AJÁNDÉK SZABÁLYAI

Üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Az üzleti ajándék vonatkozásában fontos kiemelni a jelenleg hatályos kedvező szabályozást, ugyanis a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt általános szabályoktól eltérően – nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvény 70. § (4) bekezdése szerinti üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás a rendelet hatálybalépésének napja (azaz 2021. június 10.) és a 2021. december 31. közötti időszakban történik. Azaz az üzleti ajándékot jelenleg csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Az Szja törvény 3. § 27. pontja alapján üzleti ajándéknak minősül (alkalomtól és értékhatártól függetlenül) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Fontos megjegyezni, hogy ellentétben azzal, hogy a reprezentációs eseményen a rendező kifizető alkalmazottjai is részesülhetnek a reprezentációban, üzleti ajándékot nem kaphatnak.

Kiemelendő, hogy üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Továbbá nem adható természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Fontos kiemelni azt az általános szabályt, miszerint, ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az Szja törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor tekinthető kifizetőt terhelő adó szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja törvény 70. § rendelkezéseinek.Üzleti ajándéknak minősülhet például - értékhatártól függetlenül - a cég által a cég üzletfele számára átadott ajándékkosár, borválogatás, könyv, mandzsetta stb.

Az üzleti életben mindennaposnak tekinthető, hogy a reprezentációs eseményeken külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek is megjelennek, illetve, hogy ők részesülnek üzleti ajándékban. Esetükben (az általuk megszerzett vagyoni értékek vonatkozásában) vizsgálandó Magyarország adóztatási joga. Általános esetben feltételezhető, hogy a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyeknek e juttatások után (figyelemmel az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseire is) nem Magyarországon keletkezik adókötelezettségük. Ennek feltétele, hogy a kifizető beszerezze a juttatásban részesülő külföldi magánszemélytől az Szja törvény 7. sz. melléklete szerinti illetőségigazolást a külföldi adóügyi illetőségről.

Előfordulhat továbbá az is, hogy egy belföldi illetőségű magánszemély külföldi szervezettől, cégtől kap üzleti ajándékot, vagy külföldön látják vendégül. Az Szja törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján az ilyen címen megszerzett bevételt a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.

Forrás: onadozo.hu