Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
A korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjáról
2018. 11. 22.
Kereseti korlát: Az elérhető jövedelem határa nyugdíj mellett
Bevezetés
Kevés annyira „átbeszélt” társadalombiztosítással összefüggő téma akad, mint az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, sajátjogú nyugdíjasokat érintő kereseti korlátra vonatkozó előírások.
Ugyanakkor a folyamatosan érkező, e körbe tartozó kérdések, az év vége közeledte, valamint a jövő évi jogszabályi változások ismét aktualitást adnak e szabályok áttekintésének.
A jogszabályi háttér
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B paragrafusának (1) bekezdése értelmében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, sajátjogú nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a Tny. 84. paragrafusának alkalmazásával – vissza kell fizetni.
Tehát az éves keretösszeg a minimálbér 18-szorosa, ami 2018-ban 18 x 138 000 = 2 484 000 forintot jelent.
Keretösszeg meghatározása
A keretösszeg állandó érték, tehát minden érintett esetében ugyanannyi, függetlenül attól, hogy mikor nyugdíjazták, illetve mikor kezdett valaki nyugdíjasként dolgozni. Például, aki 2018. december 1-jétől dolgozik nyugdíjasként, az ugyanúgy 2 millió 484 ezer forintot kereshet nyugdíjfolyósítása veszélyeztetése nélkül, mint aki január 1-jén állt munkába.
Kereseti korlát alá nem eső jövedelmek
Nem gyarapítja például a kereseti korlátba számító jövedelem összegét:
– a nyugdíjjárulék-alapot nem képező jövedelem (osztalék, baleseti táppénz, nem jövedelempótló kártérítés stb.);
– a nem biztosítási (illetve kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói) jogviszonyból származó jövedelem (például biztosítási kötelezettséggel nem járó megbízási vagy választott tisztségviselői jogviszony);
– a tárgyévben nem nyugdíjasként szerzett kereset;
– a nyugdíj folyósításának (például kereseti korlát miatti vagy a Tny. 103/C szakasza szerinti jogviszony létesítése miatti) szünetelése alatt szerzett kereset;
– a kisadózóként szerzett jövedelem, ami nyugdíjas esetében értelemszerűen nem főállású kisadózói jogviszonyt jelent.
Változások a következő évben
Jövő évtől a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjas dolgozóra nem terjed ki a biztosítás, így nem fizet nyugdíjjárulékot sem, amiből következően a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell majd a kereseti korlát számításánál figyelembe venni.
A kereseti korlát azonban nem szűnik meg, így ha a nyugdíjas más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban) vagy vállalkozóként végez munkát, az abból származó nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmét számításba kell majd venni.
Egyéb ellátások figyelembevétele
Az előzőekben említett kereseti korlát vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyre is. Velük kapcsolatban azonban annyit kell külön megjegyezni, hogy ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy
– főállású kisadózónak minősül, akkor a kereseti korlátjába e jogviszonyából az általa fizetendő katához kapcsolódó ellátási alapokat kell figyelembe venni, illetve
– ha a keresőtevékenysége mellett nyugdíjjárulék-köteles ellátásban (például gyes, gyet, ápolási díj) is részesül, ezeket az ellátásokat akkor sem kell a kereseti korlát összegénél figyelembe venni, valamint
– ha munkaviszonyban áll, akkor – ellentétben a sajátjogú nyugdíjassal – az ebből származó jövedelme 2019-ben is gyarapítani fogja a kereseti korlát számításánál figyelembe veendő jövedelmét.
Forrás: adozona.hu
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Fedezze fel, hogyan igényelheti vissza az apasági szabadság költségeit teljes körű kisokosunkkal, miközben figyelje a március 31-i határidőt a visszaigénylés érdekében!
A társasházi építményi jog újítása lehetővé teszi, hogy már az építkezés alatt banki hitelezést kapjanak a vevők, ami gyökeresen változtathat az Otthonteremtési támogatások folyósítási feltételein és előmozdíthatja az újépítésű lakások értékesítését.
Drámai újítások a banki ügyfélszolgálatban: az MNB elvárja a napi 24 órás elérhetőséget és a két percnél rövidebb várakozási időt, hogy még hatékonyabb legyen a fogyasztóvédelem és az ügyfélkiszolgálás.
2026-tól Magyarországon kiemelkedő adómentességet vezetnek be a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák számára, amely révén jelentős anyagi támogatást nyújtanak a családoknak és ösztönzik a gyermekvállalást.
A fiatal édesanyák számára karácsonyi ajándékként érkezik a hír: januártól Senki jövedelemadó-mentességet kapnak, mely komoly pénzügyi könnyítést jelenthet a 30 év alatti anyukáknak, havonta átlagosan 109 ezer forint értékben.
Fedezze fel, hogyan teszi egyszerűbbé és elérhetőbbé az új adókedvezmények rendszere a családok pénzügyi tervezését, különösen a többgyermekes édesanyák számára, akik mostantól még szélesebb jogosultságokkal számolhatnak!
Szenzációs adókedvezmény a háromgyerekes édesanyáknak: 2025 októberétől több tízezer anyát érintő szja-mentesség lép életbe, ami anyagi könnyebbséget hoz a családok számára.
Azok a magánszemélyek, akik eddig még nem rendezték a gépjárműadót, és egy összegben nem tudják azt megfizetni, június 30-ig kérhetik az automatikus 5 havi pótlékmentes részletfizetést, amely néhány perc alatt igényelhető
2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.
A nyugdíjasok a boltban történő fizetéskor, egy, az azonosításhoz szükséges, erre a célra kialakított kedvezmény-kártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.
2025.január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók egyszerűbben határozhatják meg, hogy az átalányban megállapított jövedelmük kiszámításakor alkalmazhatnak-e 80 százalékos mértékű költséghányadot. Az Szja tv. ugyanis azokat a tevékenységeket, amelyek végzése során keletkezett bevétel 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető, már nem TESZOR-számok szerint, hanem az adott tevékenység ÖVTJ-kódjával azonosítva sorolja fel.
Az 5 százalékos, kedvezményes adómérték 2026. december 31-éig alkalmazandó, vagyis azt 2027. január 1-jével kivezetik. A kivezetés átmeneti szabályai szerint(5) az 5 százalékos áfa a 2026. december 31. után, de 2030. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre, és az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha...
A jövő évtől a SZÉP kártyára érkező összeg felét lakásfelújításra, építőanyagra, festékre vagy egyéb ehhez szükséges eszközökre is lehet fordítani, de akár bútort is lehet belőle vásárolni.
Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti. Eszerint, ha a NAV az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraktól, a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetőktől, biztosítóktól beérkező adatszolgáltatások alapján a bevallási tervezetben feltünteti a rendelkezéssel összefüggő adatokat, akkor az az adózó rendelkezésének minősül abban az esetben is, ha azt az adózó nem javítja, nem egészíti ki.
