Öt tanács munkáltatóknak 2020 januárjára

Öt tanács munkáltatóknak 2020 januárjára

12.12.19
2020 közeledtével érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatók számára milyen kötelezettségek érvényesülnek, illetve lehetőségek nyílnak meg a következő év első napjától. Az ajánlásokat a legfontosabb munkáltatói kihívás: a munkaerőhiány szempontjából tettük. Csokorba szedtük a legfontosabb lépéseket.

Rendezzük a szabadság kiadásával kapcsolatos megállapodásokat!



A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) két esetben ír elő a felek számára megállapodási kötelezettséget a szabadság kiadásával összefüggésben.
Az Mt. 122. § (3) bekezdése alapján a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Amennyiben erre feltehetőleg nem lesz módunk, az erre vonatkozó megállapodást foglaljuk írásba!

Ezen túlmenően a felek minden naptári évben külön-külön megállapodhatnak az életkori pótszabadság legfeljebb 10 munkanapjának a következő év végéig, azaz 2021. december 31. napjáig történő kiadásában. Míg az első megállapodás akár munkaszerződésbe is foglalható, utóbbit évente újra meg kell kötni.

Váltsunk munkaidő keretre!



A munkaidő beosztása a munkáltató joga és kötelezettsége. A munkaidő beosztható általános munkarendben, illetve úgynevezett egyenlőtlen munkaidő-beosztás keretében. Utóbbi azt jelenti, hogy az általános munkarend szerinti munkaidőt a munkaidőkeret időtartamán belül a törvényi korlátok figyelembevételével tetszőlegesen, a munkaerő-szükségletünkhöz igazodva oszthatjuk be. Ezzel pedig elkerülhető, hogy a munkavállaló munka nélkül tartózkodjon a munkavégzés helyén olyan időszakokban, amikor nincsen megrendelés, más esetekben (amikor sok a megrendelés) pedig rendkívüli munkavégzési pótlék fejében végezhessen csak munkát.

A munkaidőkeret hossza alapesetben 4 hónap vagy 16 hét, ajánlott a munkaidőkeret kezdő időpontjaként január 1. napját kijelölnünk.

Döntsünk arról, hogy munkanapban vagy munkaórában tartjuk nyilván a szabadságot!



Az Mt. 124. §-a alapján szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez általános munkarendben, amikor valaki hétfőtől péntekig a napi munkaidejével megegyező mértékben végez munkát, nem jelenthet problémát. Egyenlőtlen munkarendben dolgozó munkavállaló esetében azonban nem egyszerű feladat, ilyenkor a munkáltatónak két lehetősége van.

  • A egyik, hogy továbbra is munkanapban tartja nyilván és adja ki a szabadságot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
  • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben azonban úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre-állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez utóbbi esetben a szabadság órában tartandó nyilván.


A tekintetben ugyanakkor, hogy munkanapban vagy munkaórában tartjuk-e nyilván a szabadságot, az első szabadság kiadásáig kell döntést hozni.

Állapodjunk meg bérpótlékátalányról, illetve a bérpótlék alapbéresítéséről!



Ne feledkezzünk meg arról, hogy az Mt. lehetőséget biztosít a munkáltatók számára különféle adminisztratív könnyítésekre. Ezek egyike, hogy a felek olyan alapbérben is megállapodhatnak, mely a vasárnapi, munkaszüneti napi, éjszakai és műszakpótlékot is magába foglalja. Ezt természetesen a munkaszerződésben szabályozni kell.

A munkabérnek ezen túlmenően a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértékét meg kell haladnia. Egyéb bérpótlékok esetében pedig úgynevezett bérpótlékátalányban állapodhatnak meg a felek, melyhez egy tényleges átlagot kell figyelembe venni. Amennyiben ez megtörtént, a későbbiekben nem kell havonta figyelni a bérpótlékfizetésre okot adó körülményeket (például túlóra).

Vizsgáljuk meg az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák alkalmazhatóságát!



A munkaerőhiányra tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy az atipikus foglalkoztatás valamely formájával nem elégíthető-e ki a munkáltató szükséglete.

Elsőként az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségét mérlegeljük. Az egyszerűsített foglalkoztatás könnyített közteherviselési és adminisztrációs terhekkel járó foglalkoztatási forma, mely meglehetős munkajogi rugalmasságot is biztosít a munkáltatóknak.

  • Egyrészt a munkaviszony létesítéséhez használhatunk mintaszerződést.
  • Másrészt pedig a munkaidő munkaidőkeret hiányában is beosztható egyenlőtlenül, illetve nem minősül rendkívüli körülménynek a vasárnapi munkavégzés.
  • Végezetül, ugyan keletkezhet a munkavállalói oldalon szabadság, de ennek mértéke jelentéktelen.


Fontos azonban, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.

A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Hasonlóképpen érdemes megvizsgálni a távmunkavégzés feltételeit. Tekintettel arra, hogy a távmunka jellemzően kötetlen munkavégzés, sokak számára jelenthet vonzó munkavállalási lehetőséget.

Hasonlóképpen mérlegelendő a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által közösen létesített munkaviszony létesítése. Munkakörmegosztás esetében a munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodnak meg. Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére. A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkabér a munkavállalókat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban illeti meg.

Arra is lehetőség nyílik, hogy több munkáltató és egy munkavállaló állapodjon meg a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában. A munkaszerződésben lényegében csak azt kell meghatározni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.

Forrás: adozona.hu
Haben Sie eine Frage? Benötigen Sie ein Angebot?
Kontaktieren Sie uns gerne in Bezug auf Buchhaltung, Lohnverrechnung, Steuern oder andere Unternehmensangelegenheiten – telefonisch, per E-Mail oder persönlich. Unsere Mitarbeiter beantworten Ihre Anfrage kurzfristig. Nehmen Sie Kontakt mit uns auf. Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an oder rufen Sie uns unter einer der untenstehenden Kontaktmöglichkeiten an!
Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an! Oder rufen Sie uns gerne unter einer der untenstehenden Nummern an!
📞 Telefon: 06-1-422-0753
📱 Mobil: 06-20-499-5210
✉️ info@xconsult.hu
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.

A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál.
Annak eldöntését, hogy egy beszerzést kötelezettségént vagy időbeli elhatárolásként kell-e kimutatni, két számviteli alapelv segíti: a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv és az összemérés elve. Az első esetben az vizsgálandó, hogy mi minősül teljesítésnek, illetve mi annak a tartalma. A második esetben pedig az mérlegelendő, hogy a szállító által számlázott összeg melyik időszak bevételeihez kapcsolódik.