Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Ne hagyjon veszni 90 ezer forint személyi adókedvezményt!
18.01.2019.
Adókedvezmény fogyatékosság esetén
Adókedvezmény igénybevételének lehetőségei
Az átmeneti vagy végleges fogyatékosságban szenvedők a nehezített életvitellel járó többletköltségeikre tekintettel, adókedvezményre jogosultak, amelynek évközi érvényesítése érdekében még a januári fizetés számfejtése előtt érdemes erről a kifizető számára nyilatkozatot adni. Ha a kedvezményre jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, önellenőrzéssel visszamenőleg is érvényesíthető.
Az szja-törvény 40. paragrafusa szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély ezen állapota kezdő napjának hónapjától az állapotának fennállása idején az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti havonta az összevont adóalapja adóját, ha
rendelkezik a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. EüM-rendelet alapján kiállított igazolással, vagy a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. MT-rendelet szerinti rokkantsági járadékban részesül, vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.
Az idei évben bruttó 149 ezer forint a minimálbér összege, az 5 százalékos havi személyi adókedvezmény összege 7450 forint, ami éves szinten összesen 89 400 forintot tesz ki.
Súlyosan fogyatékos személyekre vonatkozó szabályok
A kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet melléklete tartalmazza. Kedvező változás az érintetteknek, hogy a felsorolás 2019. január 1-jétől kiegészült az emlő, a méhnyak, a prosztata, a here rosszindulatú daganatainak, valamint a női nemi szervek nem gyulladásos betegségei körébe tartozó betegségekkel (lásd keretes cikkünket).
A fogyatékosság minősítésének igazolását a háziorvosnál, vagy – a betegség jellegétől függően – az illetékes szakorvosnál lehet kezdeményezni. Az igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve – az általuk készített dokumentumok alapján – a háziorvos állítja ki.
Fogyatékosság megállapítása különböző esetekben
Az említett kormányrendelet melléklete szerinti fogyatékosság
– halláskárosodás esetén annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 decibel felett van;
– mentális és viselkedészavarok esetén annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense nem éri el a 70-es értéket olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és a standard deviációja 15;
– látáskárosodás esetén annál állapítható meg, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval mindkét szemén legfeljebb 5/70, az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről lát ujjakat, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik, illetve akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól nem várható állapotjavulás.
Mozgásszervi fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt nem képes igénybe venni, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve testközeli és testtávoli segédeszközök állandó, szükségszerű használatára szorul rá.
Mozgásszervi fogyatékosságok fajtái
Mozgásszervi fogyatékosságok:
– végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;
– végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50 százalékos mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;
– végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50 százalékos mértékben korlátozzák;
– gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50 százalékos mértékben tartósan nehezítik;
– vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50 százalékos mértékben korlátozó hatásuk van;
– a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50 százalékos mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.
Igazolás tartalma és kiállítása
Az igazolásnak tartalmaznia kell
– a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét,
– az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,
– a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását,
– ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályát,
– az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.
Új igazolást csak a meglévő hatályának megszűnése esetén kell kérni.
Az igazolásról a kiállítónak a 18K51 jelű nyomtatványon adatszolgáltatást kell teljesítenie az adóhatóság számára.
Az igénybevétel menete
Sajnos gyakran előfordul, hogy az illetékes orvos nem ismeri pontosan az igazolásra vonatkozó jogszabályokat, ezért érdemes felkészülni, és a szükséges nyomtatványokat akár papír alapon, akár például okostelefonon bemutatni, sőt célszerű az interneten ajánlott igazolási űrlapot letölteni és átadni az orvosnak.
Az igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert egy esetleges adóellenőrzésnél a kedvezményre jogosultság ezzel a dokumentummal igazolható. Az adóhatóság ellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, az igazoláson szereplő adatok alapján dönt.
Fontos tudni, hogy orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetve a támogatást megállapító határozat alapján érvényesítheti az, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.
Adókedvezmény érvényesítése adóbevallás során
A személyi kedvezmény a kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozat alapján minden olyan adóköteles jövedelemből már a levonandó adóelőlegnél érvényesíthető, amely az összevont adóalapba számít. Aki nem tudja már januárban megtenni a nyilatkozatot, év közben is bármikor van erre lehetősége, ha szeretné, hogy a továbbiakban a havi bérszámfejtésnél a kifizető azt figyelembe vegye.
Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a magánszemély csak az adóévi bevallási tervezet javításával vagy az önadózóként elkészített bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha nem kívánja a betegségét a kifizető tudomására hozni, vagy ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, amelynek kifizetésekor az adóelőlegből nem vette igénybe a kedvezményt.
Az összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető. Így az osztalékból, ekhoalapból, kivás, evás bevételből nem lehet igénybe venni, továbbá arra sincs lehetőség, hogy a jogosult a kedvezmény érvényesítésének jogát másnak (például szülőnek, házastársnak) átadja.
Ha a kedvezményre való jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, minden olyan év adóbevallásának önellenőrzésével visszamenőleg is érvényesíthető, amely évben a magánszemélynek volt az összevont adóalapba tartozó jövedelme, és egyebekben valamennyi feltételnek megfelel.
Kár, hogy a jogosultak körét érintő kedvező változáshoz a kormányrendeletben nincs olyan átmeneti rendelkezés, amely egyértelművé tenné az érintettekre vonatkozóan az említett önellenőrzés lehetőségét is, miközben az szja-törvény szövegéből (remélhetőleg a jogalkotó szándékával egyezően) kiolvasható, hogy ők sem zárhatók ki az utólagos igénybevételből.
Úgy értesültünk, hogy ez ügyben a NAV egyeztetést kezdeményezett, aminek eredményéről azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat.
Bővült a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek köre
A 335/2009. kormányrendelet mellékletében 2019. január 1-jétől bővült az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok köre. A rendelet melléklete bno-kódok (betegségek nemzetközi osztályozása) szerint többszáz kedvezményre jogosító diagnózist tartalmaz. A felsorolásban eddig többek között (a teljesség igénye nélkül)
– a hallási fogyatékosság,
– a látási fogyatékosság,
– a mozgásszervi fogyatékosság,
– az elzáródást okozó érbetegségek, szívbetegségek,
– idegrendszeri betegségek,
– a súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek,
– a veleszületett enzimopátiák (e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek),
– az emésztőrendszeri betegségek (e körbe tartozik – többek között – a gluténérzékenység, endokrin és anyagcsere betegség, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség,
– egyes daganatos betegségek körébe tartozó kódok szerepeltek.
A felsorolás 2019. január 1-jétől kiegészült az emlő, a méhnyak, a prosztata, a here rosszindulatú daganatainak, valamint női nemi szervek nem gyulladásos betegségei körébe tartozó következő kódokkal jelzett betegségekkel:
C500 Mellbimbó és bimbóudvar rosszindulatú daganata
C501 Az emlő központi részének rosszindulatú daganata
C502 Az emlő felső-belső negyedének rosszindulatú daganata
C503 Az emlő alsó-belső negyedének rosszindulatú daganata
C504 Az emlő felső-külső negyedének rosszindulatú daganata
C505 Az emlő alsó-külső negyedének rosszindulatú daganata
C506 Az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata
C508 Az emlő átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C509 Emlő rosszindulatú daganata, k.m.n.
C530 Endocervix rosszindulatú daganata
C531 Exocervix rosszindulatú daganata
C538 A méhnyak átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C539 Méhnyak rosszindulatú daganata, k.m.n.
C56 A petefészek rosszindulatú daganata
C61 A prosztata rosszindulatú daganata
C620 Nem descendált here rosszindulatú daganata
C621 Descendált here rosszindulatú daganata
C629 Here rosszindulatú daganata.
N800 A méh endometriosisa
N801 A petefészek endometriosisa
N802 A petevezető endometriosisa
N803 A medencei hashártya endometriosisa
N804 A rectovaginalis septum és a hüvely endometriosisa
N805 Bél endometriosis
N806 Endometriosis bőrhegben
N808 Egyéb endometriosis
N809 Endometriosis
Forrás: adozona.hu
Imate pitanje? Trebate ponudu?
Slobodno nas kontaktirajte vezano uz računovodstvo, obračun plaća, poreze ili druge poslovne poslove putem telefona, e-maila ili osobno. Naši djelatnici će vam u kratkom roku odgovoriti na sva pitanja.
Stupite u kontakt s nama. Zatražite pisanu ponudu odmah ili nas nazovite putem jednog od dolje navedenih kontakata!
Zatražite pisanu ponudu sada! Ili nas slobodno nazovite putem jednog od dolje navedenih kontakata!
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves támogatási programhoz idén november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket az érintett gazdálkodók. Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A februárban megnyílt és jövő március végéig elérhető pályázaton egy elektromos jármű megvásárlásához akár 4 millió forint támogatást kaphatnak a cégek. A mostanáig befutott kérelmek nyomán közel 3400 személyautó és több mint 1000 kisteherautó beszerzését segítheti a program. A márkák rangsorában a BYD a legnépszerűbb, de kétszáznál több gépkocsira érkezett igénylés a Tesla, Volvo, Hyundai, Cenntro és Nissan típusaira is.
A szoftvert előállító vagy forgalmazó a szoftvereket nem veszi vissza, és azokat a piacon sem lehet eladni, ezért azt selejtezni kell, mely kivezetés módja terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál.
Elismerés jár a felelős foglalkoztatás terén legjobban teljesítő kisvállalkozásoknak, középvállalkozásoknak, nagyvállalatoknak és az egyéb gazdálkodó szervezeteknek.
Annak eldöntését, hogy egy beszerzést kötelezettségént vagy időbeli elhatárolásként kell-e kimutatni, két számviteli alapelv segíti: a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv és az összemérés elve. Az első esetben az vizsgálandó, hogy mi minősül teljesítésnek, illetve mi annak a tartalma. A második esetben pedig az mérlegelendő, hogy a szállító által számlázott összeg melyik időszak bevételeihez kapcsolódik.
