2019. 05. 13.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése az Evct. alapján
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evct.) 18. paragrafusa alapján az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a 2016. évi rendelkezések szerint legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig szüneteltetheti a tevékenységét. 2017-től legfeljebb két évig szüneteltethető a tevékenység, ha annak kezdete 2017. január 1. vagy annál későbbi időpont.
A szüneteltetés bejelentése
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell/kellett jelenteni – elektronikus úton – a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Amennyiben az öt vagy a két év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor megszűnik a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása.
Speciális tevékenységek szüneteltetése
Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai szerint szüneteltetheti. Az állat-egészségügyi szolgáltató a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti a tevékenységét.
Adózási kötelezettségek szünetelés alatt
A tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévéről a szüneteltetés megkezdését megelőző nappal megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 18SZJA számú bevallásban kell számot adnia. A bevallási határidő a 2018. évről egységesen minden magánszemély számára 2019. május 20.
Speciális kedvezmények és költségelszámolás
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti a bevételét, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.
Adóbevallás szünetelés esetén
Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nem kötelezett a magánszemély adóbevallás benyújtására, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette. E rendelkezéstől függetlenül azonban a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
- a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
- b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
- c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
- d) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét,
amelyre akkor kerülhet sor, ha ezek a kedvezmények nem váltak véglegessé.
Szünetelés, és az egyéni vállalkozói tevékenység felfüggesztése gyakorlati szempontból
Sokszor tapasztalható eset, amikor az egyéni vállalkozó szezonális jelleggel folytatja a tevékenységét, így az év meghatározott hónapjaiban szünetelteti azt, például a lángos- és palacsintasütők, a főttkukorica-árusok stb. Gyakran a nyári vakáció, szabadságok idején kezdik el folytatni a tevékenységüket az előzőekben is említett vállalkozók, ezért feltétlenül ügyelniük kell arra, hogy a tevékenység folytatását be is jelentsék.
A szünetelés időtartama és jelentősége
A szünetelés, illetve a tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szervnek értesítenie kell az egyéni vállalkozót a szünetelés kezdő és záró időpontjáról.
Forrás: adozona.hu
A személygépkocsi bérbeadása körül az áfa alkalmazásának kérdése Magyarországon továbbra is bonyolult, és számos kivétel és szabály érvényesül; ismerje meg, miért nem vonható le az üzemanyag áfája a bérleti díj részeként!
Veszélyben a katás vállalkozások: év végén akár 8 ezer cég is elveszítheti adóalanyiságát, ha nem rendezik időben a tartozásaikat – figyelmeztet a NAV az adószámla ellenőrzésére és a fizetés lehetőségeire!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a CSOK Plusz hitelintézeti kölcsön, a Falusi CSOK hitelintézeti kölcsön, a babaváró kölcsön, valamint az otthonfelújítási kölcsön igénybevételéhez, kérelemre magyar nyelvű bevételigazolást állít ki egyes átalányadózó egyéni vállalkozóknak és átalányadózó őstermelőknek. Az igazolás ingyenesen kérhető a 2022. és azt követő adóévekre
A pályázati felhívásra 2025. május 26-tól lehet támogatási kérelmet benyújtani, 4 éves kötelezettségvállalási időszakra, 3 célterület vonatkozásában. A felhívás a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzésére, a kidolgozott antibiotikumfelhasználás-csökkentési terv félévente történő felülvizsgálatára és az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazására vehető igénybe, aminek mértéke – mindhárom célterület együttes vállalása és betartása esetén –, évente tenyészetenként hozzávetőlegesen 3100 eurót tesz ki
Az adó összegét tartalmazó határozatot folyamatosan kézbesíti az adóhatóság az elektronikus tárhelyre vagy postán, de a NAV mobilapplikácójában is ellenőrizhető és egyszerűen rendezhető a tartozás.
Érdemes kihasználni az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezményét, amely a NAV-Mobil alkalmazásban csak néhány kattintás. A gépjárműadóra automatikusan járó öthavi pótlékmentes részletfizetést magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe. A likviditással küzdő gazdálkodó szervezetek – a törvényi feltételek fennállása esetén – részletfizetést, fizetéshalasztást kérhetnek.
Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila az EY partnere.
A Tao. törvény alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ide kell érteni az ezzel összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez alapján a társas vállalkozásnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési, adóalap-növelési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
