ÚJ KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGOK: A CÉGEKNEK MOSTANTÓL MÉLYEBBEN A ZSEBÜKBE KELL NYÚLNIUK

2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.

A környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nélkül, vagy attól eltérően üzemelő vállalatok akár 2 milliárd forint összegű bírsággal is sújthatók. A zaj- és levegővédelmi szabályok megsértése esetén is szigorúbb büntetések várnak a cégekre. A hulladékgazdálkodási előírások megszegése esetén a bírság akár 500 millió forintra is nőhet, és helyszíni bírság kiszabására is sok kerülhet.

A vízminőség védelme érdekében azon vállalkozások számára, amelyek szennyvizet juttatnak a csatornarendszerekbe, a bírság összege megkétszereződik. A hulladékgazdálkodási jogsértések esetén is magasabb szankciókra lehet számítani, és a hatóság nem csökkenti a büntetéseket, így a cégeknek a teljes összeget ki kell fizetniük.

A súlyos környezetvédelmi szabálysértésekkel érintett cégek adatai - 50 millió forint feletti bírság esetén - nyilvánosságra kerülnek a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában, valamint az Energiaügyi Minisztérium honlapján is nyilvánosságra kerülnek, és a jogsértés fennállása alatt a vállalkozás működését felfüggesztik.

„A felelősségteljes és jogkövető működés a vállalati vezetés folyamatos figyelemét igényli, a jól bevált, harmadik fél által is tanúsítható környezetirányítási rendszerek keretet adhatnak ennek. Az elmulasztott vagy hiányos környezetvédelmi intézkedések nemcsak anyagi szankciók – akár milliárd nagyságrendű bírságok – kockázatát jelentik, hanem súlyos közvetett, például reputációs károkat is eredményezhetnek. Egy hatékony környezetirányítási rendszer kialakításával vagy a környezeti jogszabályoknak történő megfelelőség átvilágításával megelőzhetőek a negatív következmények” – hangsúlyozza Jenei Attila, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere.

Az új szankciók célja a környezetszennyezés visszaszorítása, a társadalom egészségének védelme és a természeti értékek megőrzése. A környezetet és társadalmat befolyásoló hatások felülvizsgálatával a vállalatok nemcsak a fenntartható működést biztosíthatják, de a szabályszegésekhez kapcsolódó súlyos pénzügyi és reputációs kockázatokat is elkerülhetik. A környezeti lábnyom csökkentésével, illetve a környezeti hatások – akár belső, akár külső eredetűek – azonosításával és minimalizálásával jelentős előrelépést érhetnek el.

Forrás: onadozo.hu