SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉG VAGY PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS?

Annak eldöntését, hogy egy beszerzést kötelezettségént vagy időbeli elhatárolásként kell-e kimutatni, két számviteli alapelv segíti: a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv és az összemérés elve. Az első esetben az vizsgálandó, hogy mi minősül teljesítésnek, illetve mi annak a tartalma. A második esetben pedig az mérlegelendő, hogy a szállító által számlázott összeg melyik időszak bevételeihez kapcsolódik.

Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, továbbá mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget, és a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.

Mérlegszámlával szemben passzív időbeli elhatárolást nem lehet kimutatni, például egy még nem számlázott, de már teljesített készletbeszerzés nem számlázott szállításként értelmezendő.

Az üzleti év végéig akkor kell állományba venni a kötelezettségeket, ha azok a fordulónap előtt teljesített, elismert kötelezettségek, függetlenül a bizonylat kibocsátásának az időpontjától.

Például, ha a könyvelési szolgáltatásra vonatkozóan abban állapodtak meg a felek, hogy a decemberi, könyvelési díjat a következő év januárjában számlázzák, akkor az így számlázott összeget a szállítóval szemben kell előző évben igénybe vett szolgáltatások költségeként elszámolni.

A könyvvizsgálói díjat, mivel az az adott esetben a 20X0. évi üzleti év beszámolójához kapcsolódik, az összemérés számviteli elv alapján a 20X0. évi költségek között kell elszámolni. Ha a könyvvizsgáló havonta vagy negyedévenként számláz, akkor a 20X0. évvel kapcsolatos tevékenységéről időszakonként számlát állít ki, és az elfogadott számlák alapján a költségek elszámolása megtörténik. De a könyvvizsgálati tevékenység csak a beszámoló elfogadásával fejeződik be a következő évben. Ez esetben a fordulónap utáni időszakban, a könyvvizsgálói vélemény kiadásig terjedő időszakra vonatkozó könyvvizsgálati díját is 20X0. évi költségként kell elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben.

Ha a könyvvizsgáló szerződés szerint csak a szerződés szerinti időszak végén (például májusban, a beszámoló elfogadása után) számlázhat, akkor a szerződés szerinti teljes könyvvizsgálati díjat kell a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben 20X0. évben az igénybe vett szolgáltatások költségeként elszámolni, függetlenül attól, hogy mennyi a könyvvizsgáló mérlegfordulónap előtti, illetve utáni teljesítménye.

Folyamatos szolgáltatás esetén, például közüzemi szolgáltatásoknál, ha a szolgáltatásnyújtás elszámolási időszakának kezdőnapja decemberben van, befejező napja a következő évben, akkor a szerződés szerinti teljesítésről a számla csak a mérlegfordulónapot követően állítható ki. Ebből következően azt csak a következő évben lehet a szállítóval szemben könyvelni. Az összemérés számviteli alapelv miatt, a fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás költségeit könyvelni kell. Ehhez alkalmazni kell az időbeli elhatárolás szabályait, azaz az elszámolási időszak napjaiból a decemberre jutó napok aránya alapján a beérkező számla szerinti (számla hiányában a várható) összegből a decemberre jutó hányadot a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell költségként elszámolni, amelyet a következő év nyitása után fel kell oldani.

A fizetendő osztalék számviteli elszámolása annyiban sajátos, hogy azt a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján, és annak időpontjával – azaz a tárgyévet követően - kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.

Forrás: onadozo.hu