Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
A 2023-as évre vonatkozó adóváltozásokat foglaljuk össze Juhász Marina, a KNP LAW szakértője segítségével az alábbiakban.
Átalányadózást érintő kedvező változások - Társasági adó és a globális minimumadóról szóló egyeztetések
Átalányadózást érintő kedvező változások
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény és ezen jogszabály alapján kiadott NAV tájékoztató szerint azon egyéni vállalkozók is választhatják a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) szerinti átalányadózási formát, akiknek a 2022. évre szóló bevétele az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forint) vagy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot) meghaladja.
Nem változott viszont az a feltétel, hogy 2023-ban csak addig adózhat az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint, amíg az adott adóévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó az éves minimálbér ötvenszeresét.
További kedvezményes változásnak tekinthető, hogy rövidebb időszak leteltét követően van lehetősége az adóalanynak az átalányadózást választani akkor, ha ezt az adózási formát megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik. A korábbi szabályozás értelmében a megszüntetés vagy jogosultság megszűnésének évét követő 4 évben, 2023. január 1-től viszont a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást az egyéni vállalkozó.
2023-tól újabb tevékenységi körrel gyarapodik a 80%-os költséghányad csoportba tartozó tevékenységek köre: az egyéni vállalkozó 80%-os költséghányadot a személygépjármű-vezető képzés tevékenység utáni bevételből vonhat le az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor.
A társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót az új évtől ú.n. „göngyölítéses módszerrel” számolják az átalányadózók esetében. A NAV által kiadott tájékoztató szerint „A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a járulékalapként és szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.” Ezen szabályozás annyiban segíti az átalányadózókat, hogy – függetlenül a negyedévi jövedelem havi elosztásától – ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetésre lesz kötelezett, illetve az új szabályozás tekintettel van az adóévet megelőző hónapok szociális hozzájárulási adóalapjára.
Társasági adó és a globális minimumadóról szóló egyeztetések
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény annyiban módosítja a társasági adó szabályait, hogy 2022. november 24-től társasági adócsoportnak nem lehet tagja egy olyan vállalkozás, amely felszámolási, végelszámolási, vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Bármilyen megszűnési eljárás megindítását megelőző nappal a cég tagsága megszűnik.
A társasági adó kapcsán említésre méltó az EU-val és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (továbbiakban: OECD) folytatott tárgyalássorozat a globális minimumadóról. Korábban Magyarország megvétózta a cégcsoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatokat érintő 15%-os globális minimumadó beépítését a magyar adószabályozásba. A legfrissebb hivatalos információk szerint azonban Magyarország adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz, mivel az EU Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar helyi iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba.
A hozzájárulásnak köszönhetően előreláthatóan kevés magyar cégnek kell majd ezen felül plusz adókötelezettséget teljesítenie.
A társasházi építményi jog újítása lehetővé teszi, hogy már az építkezés alatt banki hitelezést kapjanak a vevők, ami gyökeresen változtathat az Otthonteremtési támogatások folyósítási feltételein és előmozdíthatja az újépítésű lakások értékesítését.
Drámai újítások a banki ügyfélszolgálatban: az MNB elvárja a napi 24 órás elérhetőséget és a két percnél rövidebb várakozási időt, hogy még hatékonyabb legyen a fogyasztóvédelem és az ügyfélkiszolgálás.
2026-tól Magyarországon kiemelkedő adómentességet vezetnek be a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák számára, amely révén jelentős anyagi támogatást nyújtanak a családoknak és ösztönzik a gyermekvállalást.
A fiatal édesanyák számára karácsonyi ajándékként érkezik a hír: januártól Senki jövedelemadó-mentességet kapnak, mely komoly pénzügyi könnyítést jelenthet a 30 év alatti anyukáknak, havonta átlagosan 109 ezer forint értékben.
Fedezze fel, hogyan teszi egyszerűbbé és elérhetőbbé az új adókedvezmények rendszere a családok pénzügyi tervezését, különösen a többgyermekes édesanyák számára, akik mostantól még szélesebb jogosultságokkal számolhatnak!
Szenzációs adókedvezmény a háromgyerekes édesanyáknak: 2025 októberétől több tízezer anyát érintő szja-mentesség lép életbe, ami anyagi könnyebbséget hoz a családok számára.
Azok a magánszemélyek, akik eddig még nem rendezték a gépjárműadót, és egy összegben nem tudják azt megfizetni, június 30-ig kérhetik az automatikus 5 havi pótlékmentes részletfizetést, amely néhány perc alatt igényelhető
2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.
A nyugdíjasok a boltban történő fizetéskor, egy, az azonosításhoz szükséges, erre a célra kialakított kedvezmény-kártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.
2025.január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók egyszerűbben határozhatják meg, hogy az átalányban megállapított jövedelmük kiszámításakor alkalmazhatnak-e 80 százalékos mértékű költséghányadot. Az Szja tv. ugyanis azokat a tevékenységeket, amelyek végzése során keletkezett bevétel 80 százalékos költséghányaddal csökkenthető, már nem TESZOR-számok szerint, hanem az adott tevékenység ÖVTJ-kódjával azonosítva sorolja fel.
Az 5 százalékos, kedvezményes adómérték 2026. december 31-éig alkalmazandó, vagyis azt 2027. január 1-jével kivezetik. A kivezetés átmeneti szabályai szerint(5) az 5 százalékos áfa a 2026. december 31. után, de 2030. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre, és az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha...
A jövő évtől a SZÉP kártyára érkező összeg felét lakásfelújításra, építőanyagra, festékre vagy egyéb ehhez szükséges eszközökre is lehet fordítani, de akár bútort is lehet belőle vásárolni.
Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti. Eszerint, ha a NAV az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraktól, a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetőktől, biztosítóktól beérkező adatszolgáltatások alapján a bevallási tervezetben feltünteti a rendelkezéssel összefüggő adatokat, akkor az az adózó rendelkezésének minősül abban az esetben is, ha azt az adózó nem javítja, nem egészíti ki.
Egy konkrét termék akkor termékdíjköteles, ha megfelel a Ktdt. szerinti meghatározásnak, a vámtarifaszáma szerepel a Ktdt. 1. mellékletében és nem szerepel a kivételek között
