Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Milyen hibákat fed fel a cégátvilágítás? – valós példák és tanulságok
2025. 11. 08.
Amikor egy vállalkozás megvásárlása vagy befektetése előtt elindul a cégátvilágítás (due diligence), a legtöbben arra számítanak, hogy „minden rendben lesz”.
A gyakorlat azonban mást mutat: szinte minden vizsgálat feltár kisebb-nagyobb problémákat, amelyek befolyásolhatják a döntést, a vételárat, vagy akár a teljes tranzakció létrejöttét. A cégátvilágítás célja nem az, hogy hibát találjon, hanem hogy megvédjen attól, hogy egy hiba később milliókba kerüljön.
1. A leggyakoribb hibák, amiket egy átvilágítás feltár
Egy alapos due diligence során nemcsak a könyvelés kerül górcső alá, hanem minden olyan tényező, ami pénzügyi, jogi vagy működési kockázatot jelenthet. A hibák általában négy fő területen jelennek meg:
Pénzügyi hibák
- Nem megfelelően könyvelt bevételek és költségek
- Kétes követelések és elfeledett tartozások
- Inflált eszközértékek vagy le nem írt készletek
- Hiányzó bizonylatok és szabálytalan könyvelési tételek
Adózási hibák
- Elmaradt bevallások vagy hibás ÁFA-kezelés
- Jogosulatlan adókedvezmények igénybevétele
- Rejtett adóhátralék vagy NAV-kockázat
- Nem megfelelően dokumentált transzferárak
Jogi hibák
- Érvénytelen vagy hiányos szerződések
- Folyamatban lévő, de elhallgatott peres ügyek
- Tulajdonosi ellentmondások, zálogjoggal terhelt eszközök
- Hiányos engedélyek, szabálytalan foglalkoztatás
Működési és HR-hibák
- Nem bejelentett munkavállalók
- Hiányos bérszámfejtés vagy jogsértő szerződések
- Túlzott függés egyetlen partnerrel vagy beszállítóval szemben
2. Valós példa #1 – A könyvelés mögé rejtett adóhátralék
Egy külföldi befektető magyar gyártócéget vásárolt volna. A pénzügyi kimutatások alapján a vállalat stabilnak tűnt, ám az átvilágítás során kiderült, hogy a korábbi években több mint 12 millió forintnyi elmaradt járulék halmozódott fel, amelyet nem szerepeltettek a mérlegben.
Tanulság: A „szép számok” nem mindig jelentenek tiszta működést. Az adóhátralék a vásárlás után a vevőt terhelte volna – az átvilágítás megmentette ettől.
3. Valós példa #2 – Egy rejtett szerződés, ami milliókat ér
Egy szolgáltató cég eladásakor a jogi átvilágítás során felfedezték, hogy az egyik legnagyobb ügyféllel kötött szerződés hat hónapon belül lejár, és nincs benne automatikus hosszabbítási záradék. A cég árbevételének 40%-a ebből az ügyfélből származott.
Tanulság: A cég értéke nemcsak a múltbeli eredményeken múlik, hanem a jövőbeli biztos bevételi szerződéseken is.
4. Valós példa #3 – Peres ügy, ami majdnem meghiúsította a vásárlást
Egy átvilágítás során egy korábbi munkavállaló munkaügyi pere került elő, amelyről a cégvezetés sem tájékoztatta a befektetőt. A perérték 9 millió forint volt – és a döntés esélyei a cég ellen szóltak. A befektető végül csak akkor vásárolta meg a vállalatot, amikor a per lezárására külön garanciát építettek a szerződésbe.
Tanulság: A jogi átvilágítás nemcsak a múltat, hanem a jövő kockázatait is feltárja.
5. Valós példa #4 – Hibás eszközértékelés: a gép, ami „többet ért papíron”
Egy logisztikai cég eladásakor az eszközlistában szereplő gépek értéke 45 millió forint volt. A helyszíni vizsgálat során azonban kiderült, hogy a berendezések elavultak, és a valós piaci értékük mindössze 22 millió forintot tett ki.
Tanulság: A papíron lévő számok önmagukban nem elégségesek – a valós eszközértékek helyszíni ellenőrzést is igényelnek.
6. Miért kulcsfontosságú a hibák korai felismerése?
Egyetlen rejtett hiba akár az egész tranzakciót meghiúsíthatja, vagy komoly anyagi veszteséget okozhat a vásárló számára. A cégátvilágítás célja éppen az, hogy ezeket még az aláírás előtt feltárja, és kezelhetővé tegye. A kockázat nem az, hogy vannak hibák – hanem az, ha nem tudunk róluk.
7. Mit nyer az, aki átvilágítást végeztet?
Pontos, valós cégértéket
Kockázatmentesebb tárgyalásokat
Jobb alkupozíciót a vételárban
Bizonyítható, dokumentált döntéseket
Jogi és pénzügyi biztonságot a szerződéskötés előtt
A cégátvilágítás ára mindig kisebb, mint egy elhibázott döntés költsége.
8. Összegzés – a hibák feltárása nem probléma, hanem lehetőség
A cégátvilágítás nem a hibák kereséséről, hanem a kockázatok kontrollálásáról és a tudatos döntéshozatalról szól. Minden feltárt hiányosság egy új esély arra, hogy a vásárló, befektető vagy tulajdonos valóban tiszta képet kapjon. Aki ismeri a hibákat, az nem fél a döntéstől – mert tudja, mibe lép bele, és mibe nem.
Az üzleti döntések során a siker kulcsa nem a szerencse, hanem a teljes körű cégátvilágítás adta bizonyosság: fedezze fel, hogyan változtathat egy alapos vizsgálat minden információt értékké és biztonsággá!
A startup világban a cégátvilágítás kulcs a növekedéshez és a befektetők bizalmának megszerzéséhez – egy átlátható működés több, mint előfeltétel, az siker záloga.
Vajon mennyibe kerülhetett volna egy rejtett hitelgarancia és elfeledett jogi per a befektetőknek? Egy alapos cégátvilágítás több tízmillió forintot és egy egész vállalat jövőjét mentette meg, bemutatva, hogy a látszólag hibátlan üzletek mélyebb vizsgálata nélkülözhetetlen védelmet nyújt a rejtett veszélyek ellen.
Az etikai és compliance átvilágítás nem csupán a vállalati morál kérdése, hanem kulcsfontosságú üzleti versenyelőny, amely a hosszú távú hitelességet és stabilitást biztosítja egy cég számára.
A digitalizáció forradalmasítja a cégátvilágítást: néhány nap alatt valós idejű adatokat és automatizált rendszereket használva gyorsan feltárja a kockázatokat, miközben az emberi szakértőké marad az utolsó szó.
A nemzetközi üzletek világában a biztonság elengedhetetlen - fedezze fel, hogyan segíthet a gondos cégátvilágítás elkerülni az ismeretlen jogi és pénzügyi buktatókat, és építheti meg az átlátható, megbízható együttműködéseket!
Ha úgy hiszed, hogy a pénzügyi kimutatások mindent elárulnak egy vállalatról, gondold újra: a valódi kockázatok és lehetőségek a cég hírnevében és emberi oldalában rejlenek, ami egy befektetési döntés során csak a mélyreható kockázatelemzés és reputációkutatás által tárható fel igazán.
Az eladói cégátvilágítás, azaz a vendor due diligence, nem csak a vevők számára fontos, hanem jelentős mértékben növelheti egy vállalat értékét és segíthet a gyorsabb, sikeresebb eladásban – mert az átláthatóság a bizalom alapja.
Miért van szüksége egy vállalkozásnak mind könyvvizsgálatra, mind cégátvilágításra? A könyvvizsgálat a számviteli megfelelőségre fókuszál, míg a cégátvilágítás a vállalat valós kockázatait és jövőbeli biztonságát tárja fel.
Az adóellenőrzésre nem reagálni kell, hanem előre felkészülni: fedezd fel, hogyan nyújthat védelmet a cégátvilágítás a váratlan bírságok és kockázatos adózási helyzetek ellen!
A cég valós értéke nem csupán a bevételek és nyereségek számaiból áll össze – a rejtett kockázatok felderítése és a tényleges piaci érték meghatározása együtt adja a teljes képet, ami befektetők számára nemcsak izgalmas, hanem kifizetődő ajánlat is lehet.
Fedd fel a valódi tulajdonosokat és ismerd meg a potenciális kockázatokat: a cégátvilágítás kulcsfontosságú eszköz a rejtett kapcsolatok feltérképezésében és a biztonságos befektetési döntések meghozatalában.
A vállalkozások sikeréhez nemcsak a pénzügyi mutatók, hanem a jogi átvilágítás is nélkülözhetetlen – egy elfelejtett záradék vagy rosszul megírt szerződés rengeteg kárt okozhat, míg a legal due diligence segít feltárni és hatékonyan kezelni a rejtett kockázatokat.
Ha azt hiszed, a számok mindent elmondanak egy vállalkozás egészségéről, gondold újra! Az adó- és pénzügyi átvilágítás feltárja a rejtett kockázatokat és jogszerűtlenségeket, biztosítva a céged stabil jövőjét.
A cégfelvásárlások világában a siker kulcsa nem a számokban, hanem a mögöttes adatokban rejlik — fedezd fel, hogyan védi meg befektetésedet a gondos cégátvilágítás!
