Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Mi a különbség a könyvvizsgálat és a cégátvilágítás között?
2025. 11. 08.
Sok vállalkozásnál felmerül a kérdés: ha már van könyvvizsgáló, akkor miért lenne szükség cégátvilágításra is?
A válasz egyszerű: mert a két vizsgálat célja és eredménye teljesen más.
A könyvvizsgálat a számviteli szabályok betartását ellenőrzi, a cégátvilágítás pedig a vállalat valós kockázatait, pénzügyi és jogi helyzetét tárja fel.
Röviden: a könyvvizsgálat azt mutatja meg, hogy a múlt helyes volt-e. A cégátvilágítás pedig azt, hogy a jövő biztonságos lesz-e.
1. A könyvvizsgálat célja: a beszámoló hitelességének igazolása
A könyvvizsgálat törvény által szabályozott tevékenység.
Ezt minden olyan vállalatnak el kell végeztetnie, amely
meghalad egy bizonyos árbevételi vagy mérlegfőösszeg-határt,
vagy jogszabály alapján kötelezett rá (pl. Zrt., nonprofit szervezet).
A könyvvizsgáló feladata, hogy független szakértőként ellenőrizze, hogy a cég éves beszámolója megfelel-e a számviteli törvénynek és a valós gazdasági helyzetet tükrözi-e.
A könyvvizsgálat célja:
a pénzügyi kimutatások valódiságának ellenőrzése,
a szabályok betartásának vizsgálata,
a hibák és hiányosságok feltárása, ha azok befolyásolják a beszámoló hitelességét.
Ez tehát egy jogilag előírt kötelezettség, amely a múltbeli adatok helyességét vizsgálja.
2. A cégátvilágítás célja: a rejtett kockázatok feltárása
A cégátvilágítás (angolul due diligence) nem kötelező, hanem önkéntes, stratégiai vizsgálat,
amelynek célja, hogy a tulajdonos, befektető vagy vevő valós képet kapjon a cég állapotáról.
A fókusz itt nem a számviteli megfelelésen van, hanem a pénzügyi, jogi és működési kockázatok feltérképezésén.
A cégátvilágítás vizsgálja:
a vállalat likviditását és adózási gyakorlatát,
a szerződések, tulajdonosi kapcsolatok és jogi felelősségek helyzetét,
a NAV-kockázatokat, függő kötelezettségeket,
valamint a vállalat jövőbeli stabilitását és potenciális problémáit.
Míg a könyvvizsgálat a szabályoknak való megfelelést ellenőrzi, a cégátvilágítás a kockázatok elkerülését szolgálja.
3. Fő különbségek táblázatban
Szempont Könyvvizsgálat Cégátvilágítás (Due Diligence)
Cél A beszámoló hitelességének ellenőrzése A vállalat valós helyzetének, kockázatainak feltárása
Kötelezőség Jogszabály alapján kötelező Önkéntes, stratégiai döntéshez kapcsolódik
Időtáv Múltbeli adatok vizsgálata Jelen és jövőbeli kockázatok feltárása
Fókusz Számviteli szabályok, beszámoló Pénzügyi, jogi, adózási, működési kockázatok
Eredmény Könyvvizsgálói jelentés (audit opinion) Átvilágítási jelentés, kockázati javaslatok
Felhasználás Törvényi kötelezettség teljesítésére Döntéshozatal, befektetés, eladás, NAV-felkészülés
4. Mikor van szükség könyvvizsgálatra, és mikor cégátvilágításra?
✅ Könyvvizsgálat szükséges, ha:
a cég meghaladja a jogszabályi mérethatárokat,
tőzsdei vagy állami szereplőkkel dolgozik,
auditált beszámoló szükséges pályázathoz vagy hitelhez.
✅ Cégátvilágítás szükséges, ha:
a vállalat eladásra vagy befektetésre készül,
tulajdonosváltás, fúzió vagy felvásárlás történik,
NAV-ellenőrzés várható,
a cégvezetés pontos képet akar a vállalat pénzügyi egészségéről.
Fontos: sok sikeres vállalkozás évente egyszer önként elvégeztet cégátvilágítást, hogy megelőzze a kockázatokat és időben reagálhasson a változásokra.
5. Hogyan egészíti ki egymást a két vizsgálat?
A könyvvizsgálat és a cégátvilágítás nem egymás helyett, hanem egymás mellett működik hatékonyan.
Egy audit biztosítja, hogy a beszámoló hiteles.
Egy cégátvilágítás pedig feltárja, hogy a cég mögött milyen kockázatok vagy lehetőségek rejlenek.
A könyvvizsgálat „lezárja” a múltat,
a cégátvilágítás pedig „megnyitja” a jövőt.
6. Valós példa – amikor a könyvvizsgálat kevés volt
Egy Kft. minden évben auditált beszámolót készített,
minden adat megfelelt a törvénynek.
Amikor azonban a cég tulajdonosa eladta volna a vállalkozást,
az átvilágítás feltárta, hogy több szerződés hiányos volt,
a fő ügyféllel pedig csak szóbeli megállapodás létezett.
A kockázat miatt a vevő 15%-kal kevesebbet ajánlott –
nem a könyvvizsgálat, hanem a hiányzó átvilágítás miatt.
Tanulság: a könyvvizsgálat a számokat védi, a cégátvilágítás a vállalat értékét.
7. Összegzés – két külön út ugyanazon cél felé
Mindkét vizsgálat célja a biztonságos, átlátható működés,
de más eszközökkel és fókuszpontokkal érik el azt.
Egy felelős cégvezető mindkettőt eszközként használja:
az audit a jogi megfelelés, az átvilágítás pedig a stratégiai döntéshozatal garanciája.
A könyvvizsgálat igazolja, hogy a számok rendben vannak.
A cégátvilágítás biztosítja, hogy a jövő is az maradjon.
Az üzleti döntések során a siker kulcsa nem a szerencse, hanem a teljes körű cégátvilágítás adta bizonyosság: fedezze fel, hogyan változtathat egy alapos vizsgálat minden információt értékké és biztonsággá!
A startup világban a cégátvilágítás kulcs a növekedéshez és a befektetők bizalmának megszerzéséhez – egy átlátható működés több, mint előfeltétel, az siker záloga.
Vajon mennyibe kerülhetett volna egy rejtett hitelgarancia és elfeledett jogi per a befektetőknek? Egy alapos cégátvilágítás több tízmillió forintot és egy egész vállalat jövőjét mentette meg, bemutatva, hogy a látszólag hibátlan üzletek mélyebb vizsgálata nélkülözhetetlen védelmet nyújt a rejtett veszélyek ellen.
Az etikai és compliance átvilágítás nem csupán a vállalati morál kérdése, hanem kulcsfontosságú üzleti versenyelőny, amely a hosszú távú hitelességet és stabilitást biztosítja egy cég számára.
A digitalizáció forradalmasítja a cégátvilágítást: néhány nap alatt valós idejű adatokat és automatizált rendszereket használva gyorsan feltárja a kockázatokat, miközben az emberi szakértőké marad az utolsó szó.
A nemzetközi üzletek világában a biztonság elengedhetetlen - fedezze fel, hogyan segíthet a gondos cégátvilágítás elkerülni az ismeretlen jogi és pénzügyi buktatókat, és építheti meg az átlátható, megbízható együttműködéseket!
Ha úgy hiszed, hogy a pénzügyi kimutatások mindent elárulnak egy vállalatról, gondold újra: a valódi kockázatok és lehetőségek a cég hírnevében és emberi oldalában rejlenek, ami egy befektetési döntés során csak a mélyreható kockázatelemzés és reputációkutatás által tárható fel igazán.
Az eladói cégátvilágítás, azaz a vendor due diligence, nem csak a vevők számára fontos, hanem jelentős mértékben növelheti egy vállalat értékét és segíthet a gyorsabb, sikeresebb eladásban – mert az átláthatóság a bizalom alapja.
Az adóellenőrzésre nem reagálni kell, hanem előre felkészülni: fedezd fel, hogyan nyújthat védelmet a cégátvilágítás a váratlan bírságok és kockázatos adózási helyzetek ellen!
A cég valós értéke nem csupán a bevételek és nyereségek számaiból áll össze – a rejtett kockázatok felderítése és a tényleges piaci érték meghatározása együtt adja a teljes képet, ami befektetők számára nemcsak izgalmas, hanem kifizetődő ajánlat is lehet.
Fedd fel a valódi tulajdonosokat és ismerd meg a potenciális kockázatokat: a cégátvilágítás kulcsfontosságú eszköz a rejtett kapcsolatok feltérképezésében és a biztonságos befektetési döntések meghozatalában.
A vállalkozások sikeréhez nemcsak a pénzügyi mutatók, hanem a jogi átvilágítás is nélkülözhetetlen – egy elfelejtett záradék vagy rosszul megírt szerződés rengeteg kárt okozhat, míg a legal due diligence segít feltárni és hatékonyan kezelni a rejtett kockázatokat.
Ha azt hiszed, a számok mindent elmondanak egy vállalkozás egészségéről, gondold újra! Az adó- és pénzügyi átvilágítás feltárja a rejtett kockázatokat és jogszerűtlenségeket, biztosítva a céged stabil jövőjét.
A cégfelvásárlások világában a siker kulcsa nem a számokban, hanem a mögöttes adatokban rejlik — fedezd fel, hogyan védi meg befektetésedet a gondos cégátvilágítás!
A cégátvilágítás nem csupán a nagyvállalatok kiváltsága – a kkv-k életében is létfontosságú szerepet játszhat, mivel segíthet elkerülni az olyan buktatókat, amelyek akár a vállalkozás jövőjét is veszélybe sodorhatják.
