Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
VÉGET VETNE AZ EU A VÁLLALATOK FENNTARTHATATLAN MŰKÖDÉSÉNEK – ITTHON TÖBB MINT EZER CÉG LEHET ÉRINTETT
16.10.23
A szabályozás jelentősége a zöld finanszírozásban
A szabályozás különösen fontos lehet azok számára is a közeljövőben, akik zöld finanszírozásban gondolkodnak, ugyanis a befektetők részéről egyre inkább elvárás a taxonómiának való megfelelés. Érdemes a vállalatoknak is megvizsgálniuk, hogy milyen belső rendszerek, akár IT és számviteli megoldások képesek támogatni a közzétételt és naprakészen tartani az adatokat
Fenntarthatósági lemaradás a magyar vállalatoknál
Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban összesen 320 társaságot vizsgáló tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a vállalkozásoknak érdemes mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet.
Az Európai Unió célkitűzései a fenntarthatóság érdekében
Az Európai Unió határozott lépéseket vár el a vállalatoktól annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a meghatározott klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel ezért létrehozott egy közös nyelvet, ami minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.
Magyarország helyzete az EU-s országok között
Az elemzés szerint a tőzsdén jegyzett és NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) köteles magyar vállalatoknak mindössze 55 százaléka tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Annak ellenére, hogy a hazai cégek árbevételének átlagosan akár negyede (25%) fenntartható tevékenységből származhatna, a gyakorlatban ez csupán 1 százalékot tesz ki. Emiatt az EU-s országok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.
„A legtöbb hazai cég ma fenntarthatatlanul működik. Az EU új szabályai szerint viszont ez már nem sokáig mehet így tovább. Közel 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz, itthon akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet a változás. A hazai döntéshozók számára ezért is sürgető, hogy időben felmérjék, milyen mértékben vonatkozik tevékenységükre a rendelet, és miként felelhetnek meg az elvárásoknak” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.
A fenntartható tőkeberuházások helyzete Magyarországon
Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások (CapEx) átlagos aránya 15 százalékot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4 százalék volt. Ennek fő oka, hogy jelenleg még nem a Taxonómia szabályai szerint fektetnek be a mobilitás, a technológia, valamint a média és távközlési ágazatokban. A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12 százalékot tett ki, míg Magyarországon a mutató mindössze átlagosan 1 százalék.
„A szabályozás különösen fontos lehet azok számára is a közeljövőben, akik zöld finanszírozásban gondolkodnak, ugyanis a befektetők részéről egyre inkább elvárás a taxonómiának való megfelelés. Érdemes a vállalatoknak is megvizsgálniuk, hogy milyen belső rendszerek, akár IT és számviteli megoldások képesek támogatni a közzétételt és naprakészen tartani az adatokat” – tette hozzá Lukács Ákos.
Vámmentes csoda: Február végéig van lehetősége a vállalatoknak az EU-n kívüli importálás által kínált jelentős költségcsökkentések és versenyelőnyök kiaknázására.
Hosszas tárgyalások után született megegyezés a magyar kormány, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között a 2021-2027-es fejlesztési források kapcsán. A magyar cégek több mint 16 ezer milliárd forint forrásra számíthatnak ebben a támogatási ciklusban, főként a zöld átállásra, az energiatakarékosságra, valamint a digitalizációra fókuszáló projektekben – derül ki a Königsberg Consulting elemzéséből.
2021 júliusától a másik tagállamba, nem adóalanynak történő értékesítés szabályai jelentősen megváltoznak. A változás következtében a jogszabályban bevezetésére kerül a távértékesítés fogalom, amely fogalmat eddig is használtuk a szakmai zsargonban, azonban magyar jogszabályban még nem került nevesítésre a fogalom.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió irányelvet fogadott el a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése érdekében. Az irányelv célja a munkaerőpiaci esélyegyenlőség növelése, illetve az egyenlő bánásmód követelményének fokozottabb érvényre juttatása. Az irányelv jelenleg kihirdetésre vár, azt követően a tagállamoknak 3 éven belül kell átültetniük. Nézzük miben hoz változást a szabályozás!
