7 GYAKORI HIBA A CÉGALAPÍTÁS SORÁN:

• 1. A CÉGNEVET NEM MEGFELELŐEN VÁLASZTJÁK MEG CÉGALAPÍTÁS ELŐTT

Az eljáró személynek nincsen kellő tapasztalata a cégalapítás bírói gyakorlatát illetően, és nem ad kellő tájékoztatást arról, hogy a cégalapításhoz választott cégnév kellőképpen különbözik-e más, már bejegyzett cégek elnevezéseitől. Következmény: a cégalapítási kérelmet elutasítják, az időközben lefoglalt domain név, az aláírási címpéldányok, az elkészített bélyegző, stb., használhatatlanná válnak. A bankba több alkalommal kell elmenni, az összes cégiratot újra alá kell írni, és módosítani kell az időközben harmadik személlyel aláírt szerződéseket.

• 2. NEM KAP TÁJÉKOZTATÁST A KÉPVISELETI JOGVISZONY JELLEGÉNEK A HAVONTA FIZETENDŐ JÁRULÉKOKRA GYAKOROLT HATÁSÁRÓL

Milyen jogviszonyban látja majd el a személyes közreműködéssel járó tevékenységet a társaság képviselője vagy tagja? Megbízási viszonyban vagy munkaviszonyban? Lehet-e egyáltalán a saját cégben munkaviszonyt létesíteni? Havonta mekkora a járulék mértéke? Mi a helyzet a természetbeni juttatásokkal?

A figyelmetlen vállalkozó a cégalapítás után abban a helyzetben találhatja magát, hogy rögtön módosítania kell a megalapított céget, vagy esetleg magasabb járulékot fizet, mint amennyit más esetben kellene.

• 3. AZ ÁFA FIZETÉSÉNEK MÓDJÁT NEM MEGFELELŐEN VÁLASZTJÁK KI A CÉGALAPÍTÁS ELŐTT

A cég jogosult lenne tárgyi adómentességre, vagy választhatna alanyi adómentességet, esetleg igényelhetne uniós adószámot, ám mindezek jelentőségéről, előnyeiről és szabályairól az ügyfél nem kap tájékoztatást a cégalapítás előtt.

A következmények: ÁFA bevalláshoz kapcsolódó adminisztráció és általános forgalmi adó fizetés feleslegesen (ellenkező esetben az ÁFA visszaigénylés lehetőségétől elesik).

• 4. A CÉGALAPÍTÁST KÖVETŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL NEM TÁJÉKOZTATJÁK

A cégalapítást követően mind az adóhivatal, mind a statisztikai hivatal felé, továbbá munkaviszony-létesítés esetén egyéb szervekhez is bejelentési kötelezettsége van a társaságnak. Ezen bejelentési kötelezettségek elmulasztásáért 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki az adóhatóság.

• 5. NEM INFORMÁLJÁK A CÉGALAPÍTÁST KÖVETŐEN A CÉG ÜGYVEZETŐJEKÉNT ÖNT TERHELŐ FELELŐSSÉGRŐL

A számviteli szabályok megsértésére – enyhébb esetben – a hatóságok pénzbírságot szabnak ki. Azonban súlyosabb esetben Ön olyan gazdasági bűncselekmények megvalósítója is lehet tudtán kívül, amelyek következménye a pénzbírságon túl akár az ügyvezetői tisztségtől való eltiltás, illetve nagyobb értékű ügyekben akár szabadságvesztés is lehet.

• 6. A CÉGALAPÍTÁST KÖVETŐEN CÉGE KÖNYVELÉSÉT SAJÁT MAGA VÉGZI MAJD

Amennyiben Ön nem könyvelő vagy adószakértő, szinte bizonyos, hogy a cégalapítást követő első üzleti évben szert tesz néhány százezer forintnyi bírságra. Az adózás rendjét meghatározó, és egyéb számviteli szabályok állandóan változnak. Ha Ön tudja is ezeket a változásokat követni, cége tevékenységének végzésére alig marad ideje a rengeteg adminisztráció miatt. Bízza szakemberre a könyvelési feladatokat, és foglalkozzon a cége gazdasági tevékenységével.

• 7. A CÉGALAPÍTÁS LEBONYOLÍTÁSÁRA NEM MEGFELELŐ SZAKEMBERT VÁLASZT

A saját vállalkozásáról van szó. Bízza profikra a cégalapítást, és az ahhoz szükséges cégeljárás lefolytatását. Ügyvéd partnereink olyan szakemberek, akik többéves cégjogi tapasztalattal rendelkeznek, és az elektronikus cégalapítás mindennapos feladat számukra.

Fő tevékenységként foglalkoznak cégeljárással, elektronikus aláírásukkal hitelesítik az e-cégalapítás során a dokumentumokat. Nálunk cégügyei a legjobb kezekben vannak.

• Ügyfél tájékoztatás
• Hatékonyságnövelés
• Vállalatok
• Adatszolgáltatás
• Számvitel
• könyvelési hibák
• adózási ismeretek
• cégalapítási hibák
• cégnév választás
• tájékoztatás hiánya